Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Taša
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2017
Játékidő: 44:53
Értékelés: 4/5
Taša, „hivatalos” nevén Nataša Vester Trseglav olyan zenész, aki a „Panta Rei” (minden folyik) címmel mutatja be énekes-dalszerzői debütalbumát. Ne aggódj, ez nem tisztelgés a hírhedt szerb énekes-dalszerző, Đorđe Balašević előtt, aki sok évvel ezelőtt (jaj, nemsokára kerek harminc éve) kiadott egy ugyanilyen című albumot. Taša lemezén tehát tizenegy tősgyökeres saját szerzemény szól. Mindent maga írt: a zenét, a hangszereléseket, az énekdallamokat és a szövegeket. A stúdióban csak szoros alkotótársa, Teodor Amanovič – Toš segítette, aki éber óvatossággal ügyelt az összes apró, de fontos korrekcióra. A dalok és az album így pontosan úgy állnak, ahogy kell.
A „Panta Rei” összességében erősen vallomásos énekes-dalszerzői album. A szövegek intimek, személyesek. Történeteket fűznek fel az érzelmi és spirituális beteljesülés utáni vágyakozásról (Nežnosti), az elfogadásról és a megbocsátásról. Az üzenetek derűsek, szívből jövő optimizmus és szeretet járja át őket. Natašát kemény életpróbák edzették, és megtanulta, hogy nincs más út, mint az optimizmus rezgéseiből teli merőkanállal meríteni az életből. Taša együtt nőtt és érett az albumra írt versekkel. Lelki pásztoruk, úgy bánik velük, mintha önmaga része lennének, ami egyébként így is van. Csakhogy nem pusztán a papíron, hanem a hangfelvétel megvalósításával természetesen eljut a legfontosabbig is. Taša hihetetlen szívvel és odaadással közelít hozzájuk. Ilyen hitelesség és őszinteség nélkül egy olyan lemez, amelyen nincs hely utólagos kozmetikai stúdiósminkeknek, azonnal elbukna, énekes-dalszerzői „versenyképessége” pedig erősen megingana, ha nem egyenesen kérdésessé válna. A „Panta Rei” tehát változatos és tömören meggyőző érzelmi és szenvedélyes tájképet fest. Rendkívül kellemes hangszínével, amellyel megszólítja a hallgatót, különösen amikor átadja magát a szelíd vokális színezésnek, az előadást olykor már-már a suttogás határáig viszi. Taša énekének rugalmassága és lágysága hatásosan felnagyítja az egyes érzelmi állapotokat, főként a vágyakozást, a csendes sóvárgást, a várakozást… Taša hangjával szinte szégyenlősen meg tud húzódni, mint egy makulátlanul naiv kislány, ha a versekben megszólaló üzenetek életre keltése ezt kívánja.
Mi még fontos egy gitárok nélküli albumon? Érezni, hogy Taša sok éven át nagy előszeretettel improvizált zongorán és billentyűkön. Használ elektromos zongorát is, természetesen kötelezően Rhodes márkájút, a hangszereléseket pedig, főleg a versszakokban, szívesen építi fel egyszerű szintetizátorszőnyegekre. A zongora- és billentyűs hangszerelések, amelyek körbeölelik énekes teljesítményét, gyakran harmonikusan mozgalmasak. Taša nem csupán „lerak” a zongorajátékában puszta akkordokat, hanem sokrétűen megmozgatja őket az énekvonalak alatt „fekvő” harmóniákkal. Azt akarom mondani, hogy a zongora és a billentyűk szerepe, illetve elosztásuk a hangszerelésben optimalizált, és a hangzásvilágból egyéb kiegészítők nem hiányoznak. Taša őszintén megélt énekes közreműködésének intenzitása mellett ez a hangszerelés több mint elég, még ha nem is akarok provokálni, amikor szerényen hozzáteszem személyes meglátásom: gitárból sosincs túl sok a zenében.
Popzene, amely időnként a kabaré vagy a sanzon hangulatára támaszkodik, de ezt rendkívül ügyesen elrejti, mert a hallgathatóság és a zeneiség foka minden dalban kiváló. Az album azonnal és erőteljesen befurakodik a fülbe. Nem csoda, hogy Taša már 2015-ben és 2016-ban szép csokornyi rádiós kislemezt tett le az asztalra (Vedno znova, Čarobna cesta, Škratove sence), ahol az album szívesen átvált táncos, ritmikus lendületbe is. Ez a két év? Igen. A „Panta Rei” hosszú alkotási folyamaton ment át, ezért következésképp rendkívül csiszolt is, amit végül a középső „mid-eight” szakaszok is bizonyítanak, valamint a versszakokon át az előrefrissítőbe és a refrénbe vezető, hangszerelésében gördülékeny hangulatépítés. Az album egyenletesen zenei pólusa felé élénk, szerves ritmikai teljesítményt hoz Urban Krč (dob) és Žiga Golob (basszus) „mérgező” párosa. Főleg a csendesebb szakaszokban a két zenész játéka a kabaréhangulatú, jazzes retorika felé hajlik, bár a „Panta Rei” albumnak sok köze nincs a jazzhez, ha egyáltalán van. Néhány választható indítvány akad a kompozíciókban, amelyek jazzes kitérőkhöz vezethetnének, ennek ellenére a játékból érezni, hogy Krč és Golob alapvetően jazzzenészek.
Ahogy mondtam: rendkívül erős album. Kifejezetten jólesik a hangszerelés kompozíciós tökéletessége, amely hihetetlenül hatékonyan tartja Taša énekvonalainak hátterét, így azok üzenetüket és vallomásosságukat tekintve optimálisan hangsúlyosak és kontrasztosak. Ettől teljes vallomásos intenzitással ragyognak fel. Ez a lényege annak is, ami erőteljessé és meggyőzővé teszi ezt az énekes-dalszerzői teljesítményt, a „Panta Rei”-t. Ezért az egész album hihetetlenül ügyesen a közép-hullámú, rádióbarát hangzás felé tekint. Olyan énekes-dalszerzői teljesítmény tehát, amely nagyban gazdagíthatja a szlovén rádióbarát zene gyakran elszegényedett képét, illetve hozzájárulhat a szlovén zenei „mainstream” egészséges arculatához. A „Panta Rei” magas színvonalú, nyíltan popos album, amely ugyanakkor a rugalmas struktúrák miatt, amelyekre a hangszerelés zenei tájképe épül, rengeteg kiváló továbbfejlődési lehetőséget is hordoz Taša jövőbeli művészi pályájához. De odáig még messze van az út, mostanra, itt és most pedig minél több koncertelőadást érdemel.
Taša – Čarobna cesta (hivatalos videó):
Felállás
Nataša Vester Trseglav – Taša – ének, zongora, billentyűk, vokál
Žiga Golob – basszusgitár
Urban Krč – dob
Kevin G. Davy – trombita
Produkció
Teodor Amanovič – Toš
Számlista
1. Drevored
2. Čarobna cesta
3. MOrda pa kdaj
4. Nežnosti
5. Nora misel
6. Panta Rei
7. Zapleši z mano
8. Vse je OK
9. Škratove sence
10. Vedno znova
11. Za njo
