Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Hammill, Peter
Kiadó: Charisma Records
Megjelenés: 1977
Játékidő: 46:27
Értékelés: 5/5
A legendás Peter Hammill, a sokoldalú angol énekes, gitáros, zongorista, zeneszerző és költő, aki a zenegurmanok kollektív emlékezetében elsősorban a Van Der Graaf Generator progresszív rock óriásainak főgromverőjeként él, 1977-ben különleges életszakasz-fordulóponthoz érkezett: ekkor szakított hosszú ideje társával, Alice-szel. Neki, és minden (volt és esetleg jövőbeli) tönkrement kapcsolatnak ajánlotta hatodik önálló stúdióalbumát, a sokatmondó „Over” címűt, amely egyben egy művészi korszak végét is jelképezi, főként Hammill zenei pályájának első évtizedéét. Az ilyen mély személyes szintre való leereszkedés minden bizonnyal váratlan és meglehetősen szokatlan fordulat volt egy olyan zenésztől, aki szólólemezeivel és a VDGG-s munkáival egyaránt sötét, disztopikus és poszt-apokaliptikus szövegvilágáról lett híres, ahol nemigen jutott hely az olyan fogalmaknak, mint a „szerelem”, a „kapcsolat”, a „viszony” vagy a „szimpátia”.
Nem meglepő hát, hogy maga Hammill is a legfontosabb szólóalbumai között tartja számon az „Over”t. Figyelembe kell venni, hogy e stúdióklasszikus születésekor, amikor még a Van Der Graaf hajóját is kormányozta, csak közeledett a harmincadik évéhez, így a szívügyekkel kapcsolatos események még erősebben megviselték. Az albumon Peternek – ahogy szólókarrierje során oly sokszor – a Van Der Graaf-os cimborái segítettek: a banda egy rövid életű felállása, amelyben a hosszú ideje megbízható dobos, Guy Evans mellett a VDGG-hez visszatérő Nic Potter játszott basszusgitáron, valamint Graham Smith hegedűs (ex-String Driven Thing). Az ő érdeme, hogy az „Autumn” és a „Betrayed” telis-tele van gazdag hegedűszólamokkal, a szimfonikus eposz, a „This Side of The Looking Glass” pedig roskadozik a Michael Brand vezényelte pazar zenekari hangszerelésektől.
A korábbi, „Nadir’s Big Chance” (1975) című albummal szemben, amelyen Peter innovatív módon a proto-punkkal kísérletezett, a szimfonikus progresszív rockos „Over” a szimfonikus hangzás, az akusztikus pásztori hangulat/folk és a rock ötvözésével afféle visszatérés a zenész gyökereihez. Az említett szokásos, teljesen egyedi és csodálatra méltó hangi mennydörgésén túl a legfontosabb, hogy karrierje e szakaszában szolid akusztikus gitárossá is beérett, míg elektromos gitáron maroknyi ízléses szólóval lep meg. Az „Over” uralkodó hangulata a várakozásnak és a koncepciónak megfelelően sötét, de azért nem annyira, mint amihez a rajongók Hammilltől általában hozzászoktak, hiszen a remény pozitív sugara többször is beragyog a lemezre, egy fényesebb jövő ígéretével.
Az egyes dalok jellege Peter gazdag kísérletező hagyományához híven igencsak változatos és kiszámíthatatlan. Az nyitó, energikus katalizátor, a „Crying Wolf”, amelyet hatalmas gitárriff és dühös ének jellemez, nyíltan epikus keményrockba csap át, és egyúttal szólókarrierje korai szakaszának egyik legjobb gitárszólóját kínálja. Az „Autumn” kontemplatív, melankolikus természetével, amelyben zongorán és hegedűn megszólaló szimfonikus hangszerelések uralkodnak, alapos ellentétet képez az ütős elődjével. Peter énekhangja ismét elképesztő módon ível át a rendkívül magas fekvéstől a közepesen és mélyen át. Az epikus „Time Heals” szokatlanul dallamos, okosan felépített, összetett szerzemény ünnepélyes és melodramatikus, ambient jelleggel, amely ha tartalmazna egy hangsúlyosan brutális ritmikus részt, hosszabb improvizációt vagy kaotikus tempóváltást, könnyen elférne egy VDGG-albumon is. Az „Alice (Letting Go)” – címe és szövege alapján is az album legszemélyesebb darabja – meglehetősen sötét pásztori kirándulás akusztikus gitáron, agresszív akkordmenettel.
A „This Side of The Looking Glass” szimfonikus progresszív rock eposz pazar zenekari hangszerelésekkel és szokatlanul pozitív, szinte felemelő atmoszférával, ami leginkább azoknak esik jól, akik rajongnak a klasszikus zene és a rock ötvözéséért. A „Betrayed” rázós, temperamentumos akusztikusgitár-akkordjaival, harcias hangulatú énekével, amelyből érezni a dühöt és a csalódást, valamint hatalmas hegedűszólamaival visszahozza a sötét hangulatot, amely az album nagy részén uralkodik. A „(On Tuesday She Used To Do) Yoga” című számban, ahol teljes erővel eluralkodik az ambient komorság és a reménytelenség, nem lehet nem észrevenni Peter cinizmusát és gúnyolódását egykori társának kedvenc szabadidős tevékenységén. A melankolikus akusztikus dallamot a háttérben ingerült effektek sora kíséri, az ének pedig érzelmileg kivételesen összetett.
A záró eposz, a „Lost And Found” szintén lehetséges VDGG-anyag, hiszen avantgárd betéteket, kiváló gitárszólót, disszonáns átmeneteket, szétszórt zongoraszólamokat és Peter legjobb énekteljesítményét tartalmazza az egész albumon. A szöveg a költő végső megbékélését mutatja a kialakult helyzettel, amelyet az örömteli felismerés követ, hogy végre „szabad”, megszabadult egy diszfunkcionális kapcsolat béklyóitól, amit szépen illusztrál a hangulat optimista emelkedése e kiváló szerzemény zárórészében.
Az „Over” mestermű, és Hammill szólópályájának újabb kiváló darabja: a poszt-apokalipszis legendás hírnökét számára szokatlan szerepben mutatja be, mint csalódott, de meg nem keseredett szívű költőt. Csak az ő kaliberű művész volt képes arra, hogy a zenei világban ennyire elkoptatott és triviális témát, mint a személyes szerelmi csalódások – amelyekből oly gyakran válik bőséges forrása a pátosznak –, ilyen intelligens, összetett és kiteljesítő módon dolgozza fel, hogy könnyedén megérinti a hallgató lelkét. A koncepcióval ma is könnyen azonosulhat minden férfihallgató, aki már találkozott közelről egy „Alice”-szel, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy a gyengébbik nem képviselői ne lelkesedhetnének az „Over”ért, hiszen ők is nézhetik az ellenkező szemszögből.
Felállás
Peter Hammill – ének, gitár, billentyűs hangszerek
Graham Smith – hegedű az „Autumn” és a „Betrayed” című számokban
Nic Potter – basszusgitár
Guy Evans – dob
Michael Brand – a zenekar vezénylője a „This Side Of The Looking Glass” című számban
Produkció
Peter Hammill
Számlista
1. Crying Wolf
2. Autumn
3. Time Heals
4. Alice (Letting Go)
5. This Side Of The Looking Glass
6. Betrayed
7. (On Tuesdays She Used To Do) Yoga
8. Lost And Found
