Over My Dead Body
Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Mills, Tony
Kiadó: Battlegod Productions
Megjelenés: 2015
Játékidő: 52:30
Értékelés: 4/5
Tony Mills hosszú pályát tudhat maga mögött, karrierje 1977 óta íveli át az időt. Pályáját leginkább a híres brit AOR-rockerek, a Shy soraiban töltött évek jellemezték, később pedig néhány évig a szeszélyes norvég hard rockerek, a TNT mikrofonjánál is kisegítette a zenekart. Mills egy másik norvég projektben, a Siamben való közreműködéséről is ismert, hangja egyébként számos előadó rengeteg albumát díszíti, hol főénekesként, hol vokalistaként. Mills emellett nagyon tehetséges zeneszerzőnek és hangszerelőnek is számít, és kiváló producerként is tartják számon.
Az »Over My Dead Body« Tony Mills összesen negyedik önálló stúdióalbuma. Tovább készült, mint azt várták, és mint azt az énekes maga eredetileg tervezte. Miután Mills három éve távozott a TNT-ből, megpróbálta újra életre kelteni a Siam projektet a kollégájával, Henning Ramsethtel. Sajnos az egész füstbe ment, a Siamnek szánt ötletek pedig így Tony szólóalbumán landoltak. Az »Over My Dead Body« az énekes személyes vallomása, amely Tony élettörténetén keresztül vezet el a spirituális halál és az újjászületés témájához. Innen a tarot akasztott embere az album borítóján, amely szimbolikusan jelzi, hogy az ember készen áll a halálra és az újjászületésre.
Az »Over My Dead Body« az énekes legutóbbi zenei megmozdulásaihoz képest egészen más történet. Az első, ami meglep, a rendkívül sötét karaktere. A második az énekstílus, amely jócskán eltér attól, amit Tonytól a Shynál vagy mondjuk az AOR-revivalista Serpentine-nél megszoktunk. Ebben persze szerepe van a dalszerzés módjának is. A számok Mills és egy sor zenész együttműködésében születtek, köztük Ralph Cardall, Steve Higgs, Douglas Docker, Simen Johanhessen, Oyvind Waernes, Tony Marshall és Vince O’Regan, aki a Bob Catleyvel való közös munkájáról ismert. Az anyag születésénél kulcsszerepet játszottak további zenészek és hangszerelők is: Neil Kernon (az album producere és Tony producertársa még a Shy-korszakból), Robert Saal (Work of Art), Douglas R. Docker , Paul Sabu és a már említett Hennig Ramseth. Mindenki hozzátette a maga kis kavicsát a mozaikhoz, és a lemez hangszerelés és hangulat tekintetében egyaránt rendkívül változatos. Színes. Tele »hőmérsékleti« kilengésekkel.
Ezen az albumon tehát a műfajok állandó olvadozását kapjuk. Az a cappella Bitter Suite-tól, amely a vokális dallamok kombinálásával a Queennek tartozik hálával az ihletért, a felpörgetett, metalosított rohamokig, mint a kifejezetten sötét 28. Flight, vagy később az albumon az ébresztő hangvételű, himnikus Northern Star. A dalok érdekes hibridet alkotnak a metalból és az AOR-ból, ezt már a nyitó Time Won’t Wait is megmutatja, ugyanakkor az album a kifinomultabb pontokon (főleg a mid-eight részeknél) az art rock, sőt a progresszív rock elvei felé is elhajlik. Időnként – főleg Tony énekének köszönhetően – még a Queensrychera is emlékeztet, ami egyben a Neil Kernonnal való együttműködés hatása is. Vannak pillanatok, amelyek biztosítják a felismerhető folytonosságot és Tony Mills AOR-hoz való tartozását, ilyen a 4 in the Morning, és különösen az utána következő Somewhere in London, amelybe a Work of Art és a W.E.T. tagja, Robert Saal lehelte bele szerzői bélyegét. Ez a szám gond nélkül ott lehetne a Work of Art valamelyik albumán vagy a későbbi Shy-lemezeken, mint a »Sunset And Wine« (2005) és az »Unfinished Bussiness« (2003). A My Death valójában a belga zeneszerző, Jacques Brel Le Mort című számának feldolgozása.
Mills az énekével uralkodik. Az album teljesen az ő vokális dominanciájának van alárendelve. Az énekes végig teljes erővel az őszinte szenvedély és érzelem kifejezésére összpontosít, és ez a markáns lenyomat az album nagy vonzerejének és magával ragadó erejének alapja. Az album mögötti történetnek megfelelően a zeneszerzés szempontjából is amolyan átmenet a sötétből a világos felé. Kifejezetten sötéten indul, majd ezen a sötétségen át fokozatosan halad az ébresztő, himnikus dallamok felé, ami az újjászületést hirdeti. Az »Over My Dead Body« kiáltvány, amelyen Mills teljesen megtisztította a lelkét és a szívét, maga mögött hagyva a csüggedés, a frusztráció és a csalódás időszakát, amely olyannyira megtörte, hogy az énekes már abban sem volt biztos, képes-e még ihletet és lendületet találni a zenei alkotáshoz. Az »Over My Dead Body« tehát a teljes személyes és egyben művészi diadal tette, amellyel Tony Mills meggyőzően túlélt minden vihart. Aki ismeri az énekes életművét, az az »Over My Dead Body« albumtól biztosan el lesz ragadtatva, hiszen Tony Millst kissé más, de ismét rendkívül lenyűgöző fényben mutatja meg: nagyfokú kreatív tökéletességgel és közismerten kiváló énekhanggal.
Felállás
Tony Mills – ének, vokál
Paul Sabu – gitár
Robert Saal – gitár, billentyűk
Henning Ramseth – gitár, basszusgitár, billentyűk
Douglas Docker – billentyűk, vokál
Eric Ragno – billentyűk
Andreas Passmark – basszusgitár
Victor Borge – basszusgitár
Neil Kernon – „fretless” basszusgitár
Andreas Nergard – dob
Produkció
Tony Mills
Számlista
1. Time Won’t Wait
2. 28 Flights
3. We Should Be On By Now
4. No Love Lost
5. Gate 21
6. My Death
7. Bitter Suite
8. Northern Star
9. 4 In The Morning
10. Somewhere in London
11. Free Spirits