Előadó: E.N.I.
Kiadó: Dallas Records
Megjelenés: 2012
Hossz: 31:44
Értékelés: 3/5
Mit kapsz, ha a horvát vokális szépirodalom négy édes nyuszikáját szorosan simuló ruhában összeereszted egy lap steellel és a legendás Laufer gitárosának producerként hozzáadott hangszerelői érintésével? Vlado Simcich „Vava” és az E.N.I.! Vagyis valami olyasmit, aminek a rádióhullámokon az igazi mainstream irányát kellene kijelölnie. Hallgatható dalcsokor, amely az E.N.I. megszokott, rutinos, popos fülbemászóságára épít, és komoly gitárokkal megterhelt játékra, ez adja a kiadvány könnyű befogadhatóságát.
Vava és az E.N.I. együttműködése nem újdonság, inkább bevett gyakorlat. Vava a múltban is bőségesen és sikeresen dolgozott együtt az E.N.I.-vel, a vokális kvartettnek számos dalt írt, többek között az „Oči su ti ocean”, a „Polaroid”, a „Crna kutija” és a „Jezero od mlijeka” című számokat. Neishának is jól ismerős „Vava”, hiszen ő írta a szövegét a „Ljubav je domino” című dalnak. „Vava” munkamániás. Az EP készülése idején, amely villámgyorsan meg is jelent, producerként dolgozott a rijekai énekes-dalszerző, Anthony Kukuljan (The Ant) bemutatkozó albumán, az „L & P”-n (azaz „Love And Pain”), és vendégeskedett a rijekai Moskva együttes nemrég megjelent, „Poligraf” című első lemezén is.
Az EP anyaga minőségben nem egyenletes. Ha az album nyitánya, az „Otključana vrata” szolid felvezetés, a következő, a „Još jedno more” már olyan pillanat, amely tulajdonképpen semmi kézzelfogható érdekeset nem mond, sőt azt mutatja, hogy egy kicsivel több ráérzéssel az E.N.I. a potenciált hordozó dal hangszerelésében jóval fülbemászóbb refrént is kisajtolhatott volna. A jó hír viszont, hogy a gitárok tovább rezegnek, ahogy kell. A billentyűk orgonahangzással övezik a gitárhangot, így erősítik a hangzás magját, és ebben a számban plusz melegséget, élénkséget és dinamikát adnak a zenének.
A lányok a Tokyo Boy című számban az egykori new wave szintipop ezoterikájába repítenek minket, ahol nem kerülheted el a régi szintetizátorok, programozott ritmusminták és hangeffektek kíséretét, a nyolcvanas évek végéről és a kilencvenes évek elejéről, amikor a pop térképén a Pet Shop Boys és/vagy a New Order uralkodott. A hipnotikus csábításba való elmozdulás, amelyen az édes női ének parancsol, és amelyet a szintetizátorhangok kellemes futurizmusa vesz körül, az „Ouija” EP egyik csúcspontja, biztosan. Tehát nem minden a „nyomatás” – már amennyire az E.N.I. zenéjének karaktere a gitárnyomatást elbírja. A Tokyo Boyt teljes egészében a legendás Davor Tolja vette fel, hangszerelte és producerként is ő felelt a hangzásért; ő a rijekai új hullám, illetve a jugoszláv szintipop újra rúgkapáló legendái, a Denis & Denis frontembere. Kiválóan elvégzett munka, amely nagyszerűen megállná a helyét a Denis & Denis esetleges új albumának rendezésében is.
Az EP két kevésbé izgalmas pillanata a legcsendesebb dalai. Tulajdonképpen semmi érdekeset nem mondanak. Ez a két szám az „S ulica Njujorka” és a „Samo pola mene”, amelyeket Elvis Stanić írt az EP-re. Pedig Elvis a gitár mellé billentyűket is hozzáadott, amelyek az „S ulica Njujorka” című számban némi gershwini blues-swing-jazz kanyart vesznek, és kiváló jazz fusion gitárosi pedigréje ellenére sem győz meg a dal.
A helyzetet az utolsó, instrumentális, címadó szám, az „Ouija” menti meg, amely teljes egészében „Vava” műve. Benne a pedal steel hangszerelés az úr, nem rejti el a hangzáskísérletezés szép csokrát és egy kis tengerparti mediterrán fuvallatot sem, amely akaratlanul is Peter Green örökzöld dalát, az Albatrost idézi.
De ez még nem minden. A lemezen egy extra szám is rejtőzik, amely az E.N.I. két sztenderdjének, az „Oči su ti ocean” és a „Lijepa kao Sahara” újraaranzsált változata. Érett köntösben, az egyébként is rendkívül hitelesen hangszerelt eredetikből kibontva elég pluszminőséget adnak az EP hallgatásához ahhoz, hogy szolid teljesítménynek minősíthessük. Mindkét ismert sztenderd hangzása az új ruhában még sűrűbb, szervesebb, a női énekkel kémiai kapcsolatban még melegebben szól, a fülnek sokkal kedvesebb, a hangszerelések pedig kívánatosan gazdagabbak, és a lap steel is szépen megtámogatja őket.
A lányok tehát lelkesen tátogtak. Rutinosan, bátran, magabiztosan. Minden mást irigylésre méltó tudással a örök rijekai zenei élet kitömött macskái… pontosabban edzett vén motorosai végeztek el! És ez teljesen elég egy bátor teljesítményhez!
Felállás
Elena Tomeček – ének
Nikolina Tomljanović- ének
Iva Močibob – ének
Ivona Maričić – ének
Vlado Simchich „Vava” – lap steel, gitár, basszusgitár
Bobo Grujičić – dob
Vladimir Tomić – basszusgitár
Vedran Križan – billentyűk
Elvis Stanić – basszusgitár, dob, gitár
Davor Tolja – programozás, szintetizátorok
Produkció
Vlado Simcich Vava, Davor Tolja, Matej Zec & Elvis Stanić
Számlista
1. Otključana vrata
2. još jedno more
3. Tokyo Boy
4. S ulica Njujorka
5. Samo pola mene
6. Ouija
REJTETT SZÁMOK:
Oči su ti ocean
Lijepa kao Sahara
