Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: McCartney, Paul
Kiadó: Universal Music Group
Megjelenés: 2013
Játékidő: 46:11
Értékelés: 4/5
A legendás Beatle, sir Paul McCartney, a híres énekes, multiinstrumentalista és dalszerző, aki a Guinness-rekordok könyve szerint minden idők legsikeresebb (pop-rock) zenei alkotója is, legalábbis a lemezeladásokat nézve, tényleg nem szorul bemutatásra, legalábbis azoknak nem, akik az elmúlt ötven évet nem egy kő alatt töltötték. A „New” a tizenhatodik stúdióalbuma, amelyet nem kevesebb mint négy különböző producer segítségével készített el, ami szemléletesen bizonyítja Paul már-már közmondásos hangzásbeli perfekcionizmusát. Érdekes, hogy Mark Ronson, a „New” egyik producere, aki a címadó dalon, az „Alligator”-on és a „Secret Life of a Party Girl”-ön (utóbbi végül nem került fel a lemezre) dolgozott, DJ-ként került kapcsolatba a híres Beatle-lel Paul és Nancy Shevell esküvőjén.
A „New” Paul első olyan albuma a „Memory Almost Full” (2007) óta, amely teljesen új szerzeményeket tartalmaz, így különösen izgalmas meghallgatni, milyen szórakoztató ötletekkel állt elő ezúttal egy ilyen kaliberű zenei legenda. McCartney már az album megjelenése előtt azt ígérte, hogy hangzásában a lehető legváltozatosabb anyag lesz, és a szavai, ahogy várható volt, beigazolódtak: a „New”-ban ebből a szempontból semmi sem róható fel; ilyen sokszínű munkát sir Paul már régen nem rakott össze. A szövegeket ezúttal leginkább Paul fiatalkori emlékei ihlették, még a Beatles megalakulása előtti időkből, valamint, mint általában, romantikus-szerelmes ábrándozások.
A régi és az új hangzásbeli és stílusbeli fogások keveréke szépen hallatszik már a nyitó „Save Us”-on, amely pajkos, ikonoklaszta dallamával teljesen reprezentatív alkotása McCartney legjobb alkotói napjainak, miközben az elektronikus billentyűk a modern idők bizonyítékai. A nosztalgikus és kissé borús „Alligator”-t tompa gitárfrázisok koronázzák, sir Paul pedig ismét bebizonyítja, hogy 71 évesen is képes lenyűgözni vokális kaméleonságával. Az „On My Way to Work” önéletrajzi dal, amely Paul zsenge ifjúkoráról mesél, a Beatles és a hírnév berobbanása előtti időkről, amikor Liverpoolban még egy teherfuvarozó segédjeként kereste a kenyerét. A zenekari hangszereléssel díszített, szórakoztató „Queenie Eye” érdekes refrénje állítólag egy gyerekjátékból származik, amellyel Paul gyerekkorában Liverpool kellős közepén szórakozott. A pasztorális színezetű folkballada, az „Early Days” tele van nosztalgikus hangulattal, ami nem meglepő, hiszen egy újabb önéletrajzi darabról van szó, amelyben Paul régi, sajnos már rég elhunyt cimborájára, John Lennonra emlékezik a The Quarrymen idejéből, vagyis még a The Beatles megalakulása előtti időkből.
A címadó dal, amely digitális kislemezként is megjelent, szerelmes szöveget és fülbemászó dallamot kapott, amely istenigazából emlékeztet a Beatles-örökzöld, a „Got To Get You Into My Life” dallamára. Remek stílusbeli ellentétet teremt az „Appreciate”, amelyet modern ambient árnyalatok hatnak át, elektronikus mintáival és improvizációival ugyanis kézzelfogható bizonyítékot ad arra, hogy Paul, bár dalszerzőként mindig hű maradt önmagához, mindig kiválóan tudott alkalmazkodni az innovatív hangzásbeli kihívásokhoz. Az „Everybody Out There” több mint nyilvánvalóan egy kissé idegesítő, a közönséget felpörgetni hivatott refrénnel készült, ami némi iróniával az egyetlen gyenge pontja, minden másban ugyanis meglehetősen szórakoztató alkotás. A „Hosanna” úgy szól, mintha Paul meghajlása lenne a hatvanas évek második felének pszichedelikus korszaka előtt.
A cserfes „I Can Bet” azt a jellegzetes huncut hozzáállást hozza, amely valaha a liverpooli híres kvartett egyes dalait is díszítette, ráadásul rendkívül szellemes Hammond-orgonaszólót is tartalmaz. A „Looking At Her” újabb szerelmi ballada, amelyben a „régi” és az „új” keveredik, vagyis akusztikus gitárhangszerelések és nyers elektronikus szintetizátormintázatok. Az artrockos színezetű „Road” melodramatikus atmoszférájával minden bizonnyal az album legösszetettebb alkotása, amely egyebek mellett egy meglehetősen melankolikus, ha nem egyenesen komor hangulatú rejtett számot is tartalmaz „Scared” címmel.
McCartney a „New”-val nem készített olyan albumot, amely feszegetné a határokat, és kiérdemelné az összehasonlítást korábbi nagy remekeivel, ennek ellenére rendkívül változatos hangzásvilágot alkotott a klasszikus és az újabb dalszerzői fogások keverékéből, ami egy korosodó zenésztől, akinek már semmit sem kell bizonyítania, hiszen pályafutása során gyakorlatilag mindent elért, amit el lehetett érni, valóban tiszteletre méltó teljesítmény. Mindazoknak a megnyugodni nem tudó lelkeknek, akik azon törik a fejüket, hogyan szólnának manapság a legendás Beatles tagjai, ha még mind élnének és újra együtt lennének, Paul a „New”-val a lehető legjobb közelítő választ kínálja erre az égető kérdésre.
Felállás
Paul McCartney – ének, gitár, steel gitár, basszusgitár, bouzouki, zongora, glockenspiel, Wurlitzer, billentyűs hangszerek, melotron, ütőhangszerekRusty Anderson – gitár a 2., 3., 5–8., 10., 11. számon, háttérének, bouzouki a 6.-on
Paul Epworth – dob az 1., 4., 12., 15. számon
Ethan Johns – dob, ütőhangszerek, produceri munka az 5.-ön, produceri munka a 9., 13. számon
Abe Laboriel, Jr. – dob a 2., 6–8. számon, háttérének az 5–7. számon
Steve McManus – basszusgitár a 3., 8. számon
Toby Pitman – billentyűs hangszerek a 11.-en, programozás a 3., 7., 8., 10., 11. számon
Richard Pryce – basszusgitár a 3., 8. számon
Brian Ray – gitár a 2., 3., 5–8. számon, dulcimer az 5.-ön, háttérének a 6., 7. számon
Paul Wickens – billentyűs hangszerek a 2.-on, gitár, zongora, harmonika a 3.-on, Hammond-orgona a 10.-en
Produkció
Mark Ronson, Ethan Johns, Paul Epworth, Giles Martin
Számlista
1. Save Us
2. Alligator
3. On My Way To Work
4. Queenie Eye
5. Early Days
6. New
7. Appreciate
8. Everybody Out There
9. Hosanna
10. I Can Bet
11. Looking At Her
12. Road (incl. Scared)
