Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Kuga
Kiadó: Radio Študent
Megjelenés: 2013
Játékidő: 45:23
Értékelés: 4/5
1981-et írtunk, én akkor még csak négy éves voltam, így a pártállami egypártrendszer ólmos rezsimje, a proletárdiktatúra és a punkkal szemben ellenséges filiszteraparátus cenzori szorítása nem nyomta a vállam. Mégis, több mint harminc évvel később, miután a rendszer állítólag valami jobbra és igazságosabbra cserélődött, gondolkodás nélkül nyúlok azoknak a zenekaroknak a hagyatékához, amelyek akkoriban a ljubljanai, belgrádi, zágrábi és szarajevói pincékben, óvóhelyeken verték le a vakolatot a falról, és intellektuális töltetű szövegeikkel szították a lázadás és az ellenállás lángját a rezsim ellen. Mennyire hasonlót érzünk ma is, csak nem tudjuk, vagy nem tudjuk ilyen jól megfogalmazni! Akkoriban a mi óvóhelyeinken olyan nevek tanyáztak, mint a Kuzle, a Pankrti, a Via Ofenziva, az Otroci socializma, közben ott dübörgött a Šarlo Akrobata, no meg az áramot kapott poszt-punkos new wave-esek egész tengere, közelebb vagy kicsit távolabb Ljubljana fiktív fehérségétől és hithű csendességétől. Köztük a háttérből lopakodtak elő a szlovén politikailag elkötelezett kritikusok, a Kuga is, amelynek most, jó harminc évvel később, megvan az első igazi stúdióalbuma: egy két rendszer, az (in)igazságosság két pólusa közé feszülő dokumentum. A zenekar összhangban sincs az oligarchák rendjével és programutasításaival, ezért ma is éles és engedetlen, második, érett pubertásának kissé késői éveiben is.
A kórosan édes Nalezljivo album ragadósságát úgy kell érteni, mint egy kétmagos, kétszívű, kétsúlypontú lemezt. Két rendszer, két állam, két különböző élettapasztalat, multizsáner szerelem a punk és a reggae iránt, közben pedig egy konkrét csokor dal, amely a rendszer fogaskerekei miatti elégedetlenséget tükrözi a nyolcvanas években éppúgy, mint manapság, amikor állítólag demokratikusabban vagyunk boldogok, nemde? Állítólag szabadabbak vagyunk, és még több esélyünk van a gazdagodásra, a prosperitásra, mégis mindenki inkább ordítana a lázadástól, az elégedetlenségtől, a dühtől, és ezt gyönyörűen kiénekli a nyitódal is, az S sekiro me po glavi useki. A Kuga kiválóan kiegyensúlyozott, Bojan Podgoršek Big Foot Mama-s hangzású vokálja szépen rátapad Vili Domijan és Aljoša Kosor koszos, édes gitárjainak dubos metrikájára, a két basszusgitáros, Žan Jenko és Borut Sončan pedig kiegészíti annak a dobosnak a tömör játékát, aki a Demolition Group üzleti és hangzásbeli mastermindja, és mély nyomot hagyott a nyolcvanas évek Gastrbajters nevű együttesében is. Természetesen Matjaž Pegamra gondolok. Az album első dalán kiderül a tagok közötti kivételes kémia, az i-re a pontot pedig a The Clash-sel alaposan átitatott szám végén a nagyszerű Matjaž Predanič orgonahangja teszi fel. „Inkább csapjatok fejbe baltával, kedves önkényurak, mert ezt a száraz és konkrét szorongatást, nadrágszíj-meghúzást nem tűrjük a végtelenségig” – éneklik a Kuga sorok között, a dal pedig továbbhajózik a Še en dan skásabb ritmusába. Bad Brains szlovén módra: jól kiegyensúlyozott gitárok, basszus és dob ütős rohama, amely korrekten folytatja a kilátástalan hétköznapi állapotok elleni agitálást. A manipuláció, a rossz vibrálás és a szürkeség az alapállapot, és el kell gondolkodnom, hogy ez a múlt kiáltása vagy a jelen éneke, ami végül nem is számít, hiszen a status quo mindkét rendszerben és mindkét időkoordinátán ugyanaz.
A szolid, mégis éles punk, a reggae, a dub és a ska kombinációja az a valuta, amellyel a Kuga minden egyes dallal belopja magát a szívetekbe. A Sivi časi után jön a robot, a Dvajset dni na teden, és különösen fura, hogy manapság ilyen szívesen szívok magamba valami ennyire élvezetesen new wave-hangoltságút. Azt viszont nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy ebből a kreatív tóból, az átmásolt kazettákból, lemásolt számokból, kölcsönkapott cuccokból, demókból nőtte ki a maga tökeit a későbbi, rádiók által is agyondicsért Big Foot Mama is. Lehet, hogy tévedek, de a szocializmus proletár-önigazgatású diktátumának ólmos szürkesége és a „megvalósult álmok” kapitalista, libertariánus rendje közti kettősség, amely az utolsó grammnyi józan észt és méltóságot is elrabolja, egymás mellé állíthatja a régi és az új generációt, amely a Nalezljivo minden sorára könnyen felkapja a fejét és bólogat. A füves Bogovi rendezettebben szól, mint évekkel ezelőtt, el is hiszem, a zajosan elállítódott gitárok és a rekedt hang helyett pedig a dub és a ska szövevényében acélosan robog tovább az éles Katastrofa irányába (milyen green day-esen-clash-esen édes ez a népdallá vált szám a katonáskodásról, a felbőszült patkányokról és a külső ellenségekről – Istenre és megoldásokra viszont egyáltalán ne számítsatok).
https://www.youtube.com/watch?v=EIQRBvZMSyc
Valahol azt olvastam, hogy a ljubljanai–tengermelléki–stájerországi Kuga olyan, mint a petróleumos citromfagylalt, én pedig hozzáteszem, hogy ezúttal a kerozinöntet szépen felhevült, lángra kapott, és szépen bevilágítja boldog, gyönyörű új világunk zugait, amelyben a Kralj živali valójában nyakkendővel kicicomázott majmok és pozícióban lévő disznók csordája. Az embernek áthatolhatatlannak kell lennie, védőbevonattal kenegetve, hogy ne ragadjon rá a rendszer büdös érintése, és erről szól a Teflonski človek, amely az epével és a közvetlenséggel nem fukarkodó sorok sortüzét lövi ki. Ideje egy kis zöldnek, bódító szereknek, füvezésnek, majd egy álmatagon lelassított ballada után az ütős don, Mentoni bandájának nagy Žanja stílusában jön egy kis ütős szögbeverés az összes Proletdiktatorra, akik manapság tele vagyunk idővel és hatalommal, de átkozottul rossz diktátorok vagyunk, valljátok be! A csaták után mind Generali lehetünk, és úgy reménytelenül melankolikusan talán hozunk egy kicsivel több szabadságszagot. Drótokkal hozzák a szabadságot napjaink hatalmas imperátorai, csak éppen a büdös bakancsok barnászöld árnyalatait és a JLA egyenruháit a mostanában jövedelmezőbb európapárti NATO-paktum és hivatásos hadsereg alaphangjai váltották fel. Hogy a hatalom valóban gyönyör, azt a Slastna oblast is hozzáteszi, a csomagot pedig a nosztalgikus Osemdeseta zárja le szépen, egy ma felidézett ifjonti energia és szenvedélyes lendület vignettája és kollázsa.
A Kuga nem forradalmár saját, teljesen egyedi sikerreceptekkel és zenei megoldásokkal, hanem férfiak falanxa, akik a közös alkotás nemes célja érdekében álltak össze. Ma már megőszültek és megöregedtek, az alkotást talán még jobban meg is becsülik, az eltelt idő pedig egy kis patinával, szép fénnyel, szilárdsággal, konkrétsággal, koherenciával ajándékozta meg az egészet. Az egykor megszakadt fonal folytatásának zenei vágya és a felélesztett kapcsolatok után pedig most teljesen mindegy, hogy a történet továbbmegy-e, és a jövőben is odafújja-e édes lázadását a fiatalok és a színpadokról egykor útitársként ismert, mára kissé megöregedett férfiak és nők fülébe. Igen, a Kuga ragadós, a Nalezljivo pedig egyben gyönyörű korlenyomat a harmatos fiatalságról, a garázs- és óvóhely-forradalom idejéről, amely a föld alól hozott megoldásokat a problémákra, hangosan beszélt az igazságtalanságról, elmélkedett a rendszerről. Ma viszont a fiatalság azzal vigasztalja magát, hogy amiről nem tudsz, az nem fáj, amit nem látsz, az nem létezik, amit nem mondasz ki, azt nem használhatják ellened. Gyönyörű új világban élünk, nemde, és a tudatlanság megváltó? Éppen ezért vonz a Kuga fertőző hangja, a popos zenei hibrid felforgató tónusa pedig egyre jobban kicsiszolódó jelszót kényszerít az ajkunkra: „Elegünk van a szarból!” Akár csak arra a pár percre, amikor fáradtan lerogyunk a kanapéra, bekapcsoljuk a CD-lejátszót, és saját nonkonform kis univerzumunk biztonságos menedékébe beengedünk egy kis édes zajt abból a kissé elfeledett palackból szabadult szellemből, aki valaha tudta, mi az a jó zene, tartalmas és tökös szövegekkel!
Felállás
Vili Domijan – gitár
Žan Jenko – basszusgitár
Aljoša Kosor – gitár, ének
Matjaž Pegam – dob, ének
Bojan Podgoršek – ének
Borut Sočan – basszusgitár
Vendégzenészek:
Damir Krušec – gitár (3, 9, 10, 12)
Matjaž Predanič – billentyűs hangszerek (1, 5, 8)
Produkció
Kuga
Számok listája
1. S sekiro me po glavi useki
2. Še en dan
3. Sivi časi
4. Dvajset dni na teden
5. Bogovi
6. Katastrofa
7. Kralj živali
8. Teflonski človek
9. Proletdiktator
10. Generali
11. Slastna oblast
12. Osemdeseta
