Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Vandenberg's Moonkings
Kiadó: Mascot Records
Megjelenés: 2014
Játékidő: 51:46
Értékelés: 4/5
Adrian Vandenberg a Whitesnake minden rajongója számára jól ismert alak: az »1987« című album megmentője. A Vandenberg’s Moonkings vadonatúj formáció, amely idén februárban hozta világra »Moonkings« című debütáló stúdióalbumát, a nagyra becsült holland gitáros pedig tavaly év második felében indította be. Holland zenekar tehát, első lemezével egy holland kiadó, a Mascot Records szárnyai alatt. Tisztességes.
Érdekes, hogy Vandenberg nem a Vandenberg név alatt folytatta a pályafutását, pedig ezen a néven három kiváló stúdióalbumot adott ki a nyolcvanas években, mielőtt csatlakozott David Coverdale csapatához. Talán a nemrégiben történt galiba is elvette a kedvét ettől: 2011-ben Vandenberg néven vett fel és adott ki egy kislemezt, az »A Number One« című dalt a »Twelve« nevű futballklub számára, amelynek székhelye Vandenberg szülővárosában, Enschedében van. A Vandenberg egykori tagjai ugyanis beperelték Adriant, mert szerintük az engedélyük nélkül használta a Vandenberg nevet, és a kislemezt úgy kell kiadnia, hogy a Vandenberg elé odateszi a saját nevét is. Vandenberg győztesen került ki a perből, mert a bíróság úgy döntött, hogy minden joggal használhatja a Vandenberg nevet.
Adrian Vandenberg tehát a holland zenei kiválóságokból összeállt új csapattal, Moonkings néven új fejezetet nyitott a zenei pályafutásában. Az album azonnal megmutatja, miért udvarolt neki Coverdale olyan lelkesen, hogy csatlakozzon hozzá. A »Moonkings« valóban tökös dalcsokor, amelynek vezérmotívumai és Vandenberg finom filigrándíszítései gond nélkül megállnának az »1987« vagy a »Slip of the Tongue« (1989) lemezen is. Ez végső soron Adrian Vandenberg gitárfrázisainak stílusjegyeiből fakad, aki ezen az albumon is felvonultat néhány bravúros gitárszólót, hogy emlékeztessen a mesterségbeli tudására! Ez a lemez is kétségtelenné teszi, hogy Adrian Vandenberg klasszikus hard rock gitáros, aki a nyolcvanas évek örökségéből jött, és a jelenlétével így vagy úgy érezhetően rrányomta a bélyegét arra a korszakra. Ezért ma is a legfontosabb, ha pedig nem, akkor a legfelismerhetőbb nyolcvanas évekbeli hard rock gitárosok közé tartozik.
A »Moonkings« tehát egy időn és téren kívül rekedt dokumentum. Vandenberg olyan ötleteket használt fel hozzá, amelyek évekig porosodtak az archívumában, és amelyekről úgy érezte, hogy végre elérkezett az idő, hogy kiaknázza és zenévé formálja őket. Tizenkét új saját szerzemény, közel 50 perc új, saját zene jól mutatja ezt. A dalok jól megválogatottak, a versszak és a refrén között kiváló az összhang, a hangulat dinamikusan fokozódik, és a refrénekben csúcsosodik ki. A nyolcvanas évek klasszikus Vandenberg-albumainak hagyományában születtek, a nagy Whitesnake hangzásbeli és stílusbeli rokonságának érezhető lenyomatával. Ezért ez a Vandenberg zenekar jogos örököse, ami teljesen logikus, és szinte fölösleges hangsúlyozni. A Whitesnake-kel való rokonság érzetét mélyíti Jan Hoving kiváló énekteljesítménye is, akiben nincs meg Coverdale bluesos feketesége és csábító rekedtsége, inkább Ronnie James Dio megközelítéséhez áll közelebb, ennek ellenére példásan beleillik Adrian Vandenberg hard rock-képzeletvilágába.
A Coverdale iránti nagy tisztelet és barátság jeléül Adrian úgy döntött, hogy egy különleges dalként felvesz az albumra egy feldolgozást is: a Coverdale-lel közösen írt Sailing Ships című dalt (eredetileg a Whitesnake »Slip of the Tongue« albumáról), amelyhez felejthetetlen emlékek fűzik még abból az időből, amikor Coverdale-lel együtt kóboroltak Tokió utcáin (»Starkers in Tokyo«).
Adrian Vandenberg a »Moonkings« albummal tehát becsukta maga mögött az ajtót, és minden múltbeli démont kint hagyott. Lezárta életének azt az eposzi szakaszát, amely a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveihez köti, és új kihívások felé indult. A »Moonkings« albummal Adrian Vandenberg azt a várt zenei anyagot szállítja, amelyet persze a bevált hard rock receptje szerint tud összefőzni. Az albumon egyetlen olyan pillanat sincs, amely ne tartaná fenn a produktum nagy önbizalmát. A dalok tömege időnként kissé elveszi egymás elől a figyelmet, ami azt jelenti, hogy tíz dal is elég lett volna az albumra, hiszen a már bevált frázisok miatt elég hasonlítanak egymásra, vagy olyan időkre asszociálnak, amikor a hard rock még fiatal volt, vele együtt az ötletek frissessége is. A szenvedély és az erő megmaradt, de több benne a megfontoltság és a visszafogottság, ami az érés évei során jön. És pontosan ezt képviseli a »Moonkings«. Reméljük, hogy ez az album, Adrian Vandenberg új kezdeteként, jó alibi is lesz a zenésznek ahhoz, hogy gyakrabban lépjen fel koncertszínpadokon.
Felállás
Jan Hoving – ének
Adrian Vandenberg – gitár, billentyűs hangszerek
Sem Christoffel – basszusgitár
Mart Nijen-Es – dobok
Produkció
Adrian Vandenbert
Dallista
1. Lust And Lies
2. Close To You
3. Good Thing
4. Breathing
5. Steal Away
6. Line Of Fire
7. Out Of Reach
8. Feel It
9. Leave This Town
10. One Step Behind
11. Leeches
12. Nothing Touches
13. Sailing Ships
