Kiadó: Önkiadás
Produkció: Mephistophelian, Miguel Tereso
Megjelenés: 2020. 9. 4.
Az album hossza: 35:22
Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a szlovén death metal egyik legnagyobb reménysége végre visszatért. A Mephistophelian több mint öt évvel ezelőtt az egyik legígéretesebb csapatnak számított, amelyben megvolt a potenciál, hogy megmutassa: a szlovén bandák könnyedén felvehetik a versenyt a világ death metal nagyágyúival. Aztán egyszerre csak elhallgattak. A zenekar ugyan jelezte, hogy az album felvétele folyamatban van, de idén egészen eddig a lemez csupán rejtély maradt.
A banda idén végre felfedte az összes részletet, köztük a dobos nevét is. A dobokat ugyanis a rutinos Romain Goulon vette fel, aki korábban olyan brutális formációkban bizonyított, mint a Benighted, a Disavowed és a Necrophagist. Az is elég fontos, hogy a zenekar megtalálta a megfelelő hangmérnököt és azt a stúdiót, ahol az utómunkálatok készültek. A brutális death metal bandáknál ugyanis a hangszerek könnyen elvesznek, és az egész értelmetlen, fej és farok nélküli zagyvaságként szól. A portugál producer, Miguel Tereso a Demigod Recordings stúdióban kiváló munkát végzett, és olyan hangzással járult hozzá a végeredményhez, amilyet a Mephistophelian meg is érdemel.
A Mephistophelian első, egyben egyetlen lemeze nagyjából 35 perc alatt pereg le. Már az első szám, az Abysmal Discorded Endeavour után világos, hogy itt nem lesz kompromisszum. A zenekar a sebességre esküszik, így a brutális death metal rajongói mindenképp elégedettek lesznek. Minden számmal egyre tisztább kép rajzolódik ki az egész kiadványról. Bár a sebesség és a brutalitás áll az előtérben, a banda nem feledkezett meg az ütős, lassabb részekről sem, amelyeket akár breakdownoknak is lehet nevezni. A technikásság sem idegen tőlük. Jó példa erre a The Purge, amely kiemelkedő dinamikával, kidolgozottsággal és agyafúrt szerkezettel büszkélkedhet.
Egy olyan műfajban, amilyet a Mephistophelian játszik, nehéz olyan lemezt készíteni, amely kellően változatos, ugyanakkor megtartja a brutalitás vezérfonalát. A Mephistophelian esetében nincs meg az az érzés, hogy a számokat mesterségesen nyújtják, ami manapság elég gyakori módszer. Bár a brutalitás van fókuszban, a lemez meglehetősen színes és változatos. Például az Omnipotent nevű, kicsit hosszabb dal egy lassabb résszel lep meg, anélkül hogy elveszítené az intenzitását. Ez mindenképp átgondolt megközelítés volt a dalszerzésben.
Sok zenekar hatása érezhető, főleg pedig az, hogy a banda tisztában van a régebbi és a modernebb irányzatokkal is. Mondhatni, érdekes kombinációját alkalmazzák mindkettőnek. Nehéz kedvencet kiemelni, a brutalitás adagja minden számnál magabiztos. Akadnak viszont olyan dalok, amelyekben közbeiktatott részek teszik az egészet még érdekesebbé, talán egyenesen kiemelkedővé. Mindenképp érdemes kiemelni a záró Violation Of The Mind című számot, amelyben a brutalitás egy komorabb, dallamos outróval ér véget, és ezzel a kör be is zárul.
Tulajdonképpen az a lenyűgöző, hogy az egész működik. Nem tűnik úgy, mintha bármelyik hangszer a háttérbe szorulna. A hangkép teljes. Azt is nehéz megmondani, mi emelkedik ki jobban. A gitárok folyamatosan gyors és brutális riffekkel szolgálnak, a basszusmenetek szépen kiegészítik az egészet, a dobnál pedig a megállíthatatlan blast beat dominál. Dicséret illeti az éneket is, amely kellően mély, szépen illeszkedik a mélyre hangolt gitárokhoz, ugyanakkor érthető is.
Az album mindenképp a brutális death metal bandák, például a Suffocation, a Disavowed, az Aborted, a Dying Fetus és társaik rajongóinak íródott a bőrükre. Az Anotos olyan lemez, amely értelmesen ötvözi a régi és az új death metal iskola elemeit. Intenzitással, megalkuvást nem ismerő hozzáállással és dinamikával büszkélkedhet. A legszomorúbb az egészben, hogy ez az album a zenekar egyetlen kiadványa. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a szlovén metalszíntér csúcsteljesítményéről van szó, így remélhetőleg a srácokat újra megfogja a késztetés, hogy alkossanak valami újat, vagy visszatérjenek a színpadokra.
9/10
Dallista:
- Abysmal Discorded Endeavour
- A Void Reminiscence
- The Purge
- Primal Un-Godliness
- Omnipotent
- Flesh Canvas
- Without Contingent Of Prosperity
- Shroudslice
- F.E.AR.
- Violation Of The Mind
Felállás:
ROMAIN GOULON – dob
KRISTJAN BAJUK – gitár
DENI PETRAŠ – ének
RENATO JUREJEVČIČ – gitár
DALIBOR VLADIČ – basszusgitár
