Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: L.A. Guns
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2018
Játékidő: 65:00
Értékelés: 4/5
A tavalyi év egyik legizgalmasabb története kétségkívül a klasszikus L.A. Guns újraegyesülése. Igen, ez az a felállás, amelyben Tracii Guns gitáros és Phil Lewis énekes végre újra együtt van. Hosszú éveken át mindketten a saját verziójukat vezették a zenekarnak. Ez is szép volt, de hiányzott belőle az a bizonyos utolsó csipetnyi só.
A így újra egyesült L.A. Guns, a két meghatározó karakterrel a soraiban, tavaly kiadta a remek visszatérő albumát, a „The Missing Peace”-t, és április végén fellépett a Frontiers Rock fesztiválon a Trezzo Sull’Adda nevű kisvárosban. Egy kőhajításnyira Milánótól, az olaszországi Lombardiában. Az album később jelent meg, így a zenekar afféle best of repertoárt állított össze karrierje legimpozánsabb pillanataiból: az első két album számaira támaszkodott, de a későbbi kettő, a „Hollywood Vampires” és a „Vicious Circle” sem maradt mostohagyerek aznap este Milánóban. A banda az új dalokat is bemutatta a koncerten, amelyek a „The Missing Peace” lemezen hallhatók, és a kultikus klasszikusok mellett nyújtott tökéletes élő teljesítmény már akkor megerősítette, hogy a zenekar új stúdióalbuma pokolian jó lesz.
Összefoglalva: a „Live In Milan” 12 év után a zenekar első koncertdokumentuma, miután az L.A. Guns-történet két központi alakja, Phil Lewis énekes és Tracii Guns gitáros újra egyesítette erejét. A Milánóban játszó felállásban ott volt még Michael Grant, aki idén márciusban elhagyta a zenekart, valamint Johny Martin basszusgitáros és Shane Fitzgibbon dobos. Kiváló csapat, és? Kiváló koncertelőadás. Nekem persze csak a hanghordozó van a kezemben, de létezik DVD is, amelyért biztosan lecsapnak majd azok a rajongók is, akik talán ott voltak a Frontiers Rock tavalyi kiadásán.
Kompakt, hihetetlen harciassággal és lelkes odaadással. Tracii Guns továbbra is az a csendes underground király, aki, ha a kártyák másként keverednek, ma akár a rockgitárosok világát is uralhatná, éppen Slash helyén. A szólózásban viszont ma is uralkodik, és továbbra is hihetetlen. Briliáns szólista. Tracii elképesztő érzéket fejleszt és tart fenn, igazi elemi finomsággal adagolja a szólókat, ügyesen, tömör díszítésként használva a tremolót és a filigrán pull-off „húzásokat”. Bár Grantet rendkívül tökéletes technikájú zenésznek és gitárosnak tartják, ő itt nem kerül előtérbe. Nem is szabad neki. Tracii öröktől fogva a főszereplő, így természetesen a szólógitáros feladatok oroszlánrészét ő végzi el. Helyesen. Lewis pedig mintha egy szemernyit sem veszített volna énekhangja erejéből és hihetetlen karizmájából, amely mindig is azt a lényegi fényt adta a klasszikus L.A. Guns-albumok egyedi arculatának.
Új idők, új lendület. Újabb adag tesztoszteron az öreg harcos macskák vérében! Telivér, meggyőző dokumentum, hangzásban hihetetlenül kicsiszolt, mégis megtépett, szakadt, punk garázsfénnyel megcsillantva, pont annyira koszos és pont annyira kihegyezett, amennyire kell. Rockosan áthatoló, éles és leírhatatlanul csípős. Ezt úgy tudja és képes létrehozni és életre kelteni, ahogy csak az L.A. Guns kombinációja, Gunsszal és Lewisszal a fedélzeten. Reméljük, hogy a zenekar működésének érett éveiben is így marad.
Felállás
Phil Lewis – ének
Tracii Guns – gitár
Johnny Martin – basszusgitár
Michael Grant – gitár
Shane Fitzgibbon – dob
Számlista
01. No Mercy
02. Electric Gypsy
03. Killing Machine
04. Bow Solo/Over The Edge
05. Sex Action
06. Speed
07. One More Reason
08. Kiss My Love Goodbye
09. Don’t Look At Me That Way
10. Malaria
11. Never Enough
12. Jelly Jam
13. The Ballad Of Jayne
14. Rip And Tear
