Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Pat Travers Band
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2015
Játékidő: 62:30
Értékelés: 4/5
A nagy rockveterán, az énekhang és a gitár egyik legmarkánsabb, egyetlen emberben egyesülő párosítása, a kanadai Pat Travers szívesen emlékszik vissza arra, amikor 1978-ban az oaklandi Coliseum stadion színpadán lépett fel 55.000 megtébolyodott rajongó előtt. Ott zajlott ugyanis az a fesztivál, amelyen Pat mellett az AC/DC, a Van Halen, a Foreigner és az Aerosmith is színpadra állt. A következő évben Pat Travers ebből az eseményből jelentetett meg koncertalbumot „Live! Go for What You Know” címmel, amelyet az életművét jól ismerők a mai napig a koncertklasszikusának tartanak.
2010-ben Pat Travers új stúdióalbumot adott ki „Fidelis” címmel. 2011-ben Európa koncertszínpadain népszerűsítette, 2012-ben pedig az észak-amerikai kontinensen. Már európai földön (többek között a karintiai Velden am Wörthersee-ben található Bluesiana klubban is megállva) bemutatta a megújított kísérőcsapatot is, amelyhez újra csatlakozott Sandy Gennaro dobos. Ő réges-régen már felvette Traversszel a „Radio Active” albumot (1981), és egy közös turnét is végigcsinált vele, amelyen a Pat Travers Band nyitotta meg a koncerteket a legendás Rainbow előtt! A csapat új tagja lett Rodney O’Quinn basszusgitáros is, míg Kirk McKim már évek óta összeszokott párost alkot Traversszel, két hatékonyan értő-érthető gitár egységében.
A „Live at the Iridium NYC” koncertdokumentum, amely a 2012. 08. 08-i fellépésről származik, a „csiszolatlan gyémánt”, Pat Travers kiváló napi formájának és rendkívüli színpadi jelenlétének tükörképe. Ez a jelenlét az eklektikus zenei karizma jegyében blues- és rockformákat olvaszt egyedi zenei konglomerátummá, és nem fukarkodik a magas oktánszámú rockenergiával. Megszokott módon Pat Travers érdes hangja az a építőelem, amely az utolsó, nélkülözhetetlen pontot teszi a szerzői-előadói felismerhetőségre és a dalok egyediségére. Dalainak formája minden lépésnél a blues elemiségéből merít, ahol szabályszerűen abszolút előtérbe kerülnek Travers szólószámainak improvizációs ördöngösségei is. A blues elemeit Travers mindig is rendkívül hatékonyan fordította le a zajosan ütős rockesztétika magas kinetikájú, kitörő kifejezésmódjára! Az album a rajongók számára álomszerűen indul. A régi Gettin Betta előadásával, amely Travers harmadik stúdióalbumán, a „Puttin it Straight”-en szerepelt, majd egy másik saját klasszikus következik, még hatalmasabb és még karizmatikusabb gitárfrázissal, a Crash And Burn című dalban, amelyet az azonos című, 1980-ban megjelent albumról vettek át, itt van a Heat In The Street is („Heat In The Street”, 1978), Pat pedig nem hagyta ki a még akkor is aktuális „Fidelis” albumról sem két szám előadását: a Ask You Baby-t és a melankolikusan sóvárgó Josephine-t.
Pat Travers természetesen nem felejtett el főhajtani néhány olyan zenész személye és munkássága előtt, akik döntő hatással voltak a zenei fejlődésére. Közülük az első az I’ve Got News For You, amely eredetileg Ray Charles száma. A művész a deltablues úttörői előtt sem megy el szó nélkül az If I Had Posession Over Judgement Day (eredetileg Robert Johnson) és a Spoonful (eredetileg Howlin’ Wolf) című dalokkal, ahol Travers ízlésesen átütő, érdes énekhangja mellett külön báját adja a vendég Jon Paris szájharmonikája.. Travers Hendrix blues-klasszikusát, a Red House-t sem hagyja ki a saját értelmezésében, ahol a szólóakrobatikájával ismét ámulatba ejt. Ezt az élő felvételt a népdallá vált rabszolgadal, a Black Betty zárja, amely Pat és színpadi közönsége kezében lenyűgöző átdolgozást kap. Pat verziójában hézagmentesen illeszkedik a többi anyaghoz,
Travers annyira zseniális zenész, hogy a érett korban is kompromisszumok nélkül mutatott, keményen férfias énekhangú erotika mellett folyamatosan csiklandozza a hallgatót a legkülönfélébb gitárdíszítések és filigrán finomságok tárházával, amit a kiválóan élesített, éber füle diktál neki. Ez a fül mindig teljes átéléssel és szenvedéllyel les. Travers úgy érik, mint a jó öreg bor. És ez az album is közvetlenül ezt bizonyítja. Olyan szívvel és szikrázóan van eljátszva, hogy egy pillanat alatt Pat mellett találod magad a színpadon, ha becsukod a szemed! Hiába szárnyalnak azonban magasan azok a koncertszikrák, amelyeket ez a felvétel ilyen hitelesen és szívből hoz el, jó lett volna még legalább három-négy saját szerzeményt hallani, de hogy is szól az a régi mondás? Ajándék lónak ne nézd a fogát.
Felállás
Pat Travers – gitár, ének
Kirk McKim – gitár, háttérének
Rodney O’Quinn – basszusgitár, háttérének
Sandy Gennaro – dob
VENDÉGZENÉSZ:
Jon Paris – szájharmonika a 10. és 11. számon
Számlista
01. Rock And Roll Susie
02. Gettin’ Betta
03. Crash And Burn
04. Heat In The Street
05. Josephine
06. I’ve Got News For You
07. Ask Me Baby
08. I La, La, La Love You
09. Lone Wolf (Kirk solo) / Red House
10. If I Had Possession Over Judgement Day
11. Spoonful
12. Black Betty
