Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Dvojina
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2017
Játékidő: 37:16
Értékelés: 4/5
Rok Zalokar és Nina Virant rendkívül izgalmas, sok szempontból szokatlan zenei páros. Rok Zalokart a szlovéniai alternatív rock undergroundjában is a magukénak vallják, Nina Virant pedig a Slovenska popevka 2014-en hívta fel magára a figyelmet a maga (čira) bájaival, amikor a Slika című dalt adta elő. Ha ott egy egész zenekar kísérte, a zenei kíséret minimalizmusa Ninának, aki egyébként képzett jazzénekes, korántsem ismeretlen, ahogy például másik formációjánál, az Ansambel za slovesánál sem. Ami pedig a Dvojinát illeti, ott a minimalizmus még valamivel szigorúbb összetevő (bár nem feltétlenül a kifejezésmód terén, de erről később). Ének–zongora paktum! Dvojina! Olvasva is a lehető legminimálisabb. Mindkét zenész sok mindent megélt már pályája során, és korábbi zenei kalandjaikért, művészi bátorságukért becsülettel megkapták a jussukat a hazai és külföldi kritikától is, ahol komoly tekintélynek örvendenek. Hollandiában egy olyan kreatív ötlet jutott az eszükbe, amelynek vizionárius természete nálunk már régóta nem számít divatos kiáltásnak.
Megzenésítették a hagyományos szlovén népdalokat. De (szerencsére) új, még nem hallott módon. Átaranzsálták őket, provokatív jazzes sminket és teljesen új, friss ruhát adtak rájuk, ami újra csak egyedi hatást kelt. Rok és Nina úgy tudtak új arcot, új zenei természetet, az érzelmek és szenvedélyek új hatáserejét adni a hagyományos népdaloknak, hogy azok vezérdallamainak zöme valójában naponta cseng a lelkünkben. A szlovén népi hagyomány zenéjének varázsa így új dimenziót kapott.
Rok mostanában újra a kevésbé komplex hangszerelések felé húz. Ezt jelezte már a Kukushai trió aktuális stúdiós bemutatkozó lemezével, a „Fruitile”-lel is, amely a Radio Študent kiadójánál jelent meg. A „Lila” albumborítóján egy tormagyökér látható, amely valahogy határozottan képviseli a hagyományos szlovén konyha színeit. Ugye tudjátok: húsvét, húsvéthétfő – a torma ugyanis a húsvéti ebéd kötelező kísérője, és a szögeket jelképezi, amelyekkel Krisztust keresztre feszítették. A régi szokások ünneplésének ilyen pillanataiban pedig a szobában, a igazi parasztkályha melegénél természetesen szlovén népdalok csendültek fel.
Bár a duó alapvetően megtartja a dallamok felismerhető, keleties hangzású vezérmotívumait, azt, ami ennek a lemeznek különleges művészi fényt ad, mégis a két zenész önkéntes, belső nyugtalansága adja: jazzes, sőt kabaréšanzonos módon szellőztetik át őket, és az új ruhában bárkit, bármelyik hallgatót is kihívóan elcsábítanak. A duó az öltözékek, a hangszerelés megválasztásában szabad lelkűen jár el. A dalok középső részeiben, sőt a kifutásban is töredezetten „szétesnek” a motívumokra. Itt modern jazzes módon Rok elvezeti őket a felismerhető dallamokon túlra, de mindig mesteri módon és kifinomult érzékkel lendül vissza, és tart a lezárások felé, amelyek az alapvető motívumvázat öltik fel, és a hagyományos dallam ismétlésével zárják le a dalt. Ez a megfigyelés azonban nem abszolút szabály. A formáktól való érezhető eltérésnek improvizatív-kutató úton kell megszületnie, különben a Dvojina egyszerűen nem tud kölcsönösen szikrát vetni, és nem hagy expresszív benyomást egyetlen hallgatóban sem!
A szabványos formáktól való eltérések e zenei történetének másik, egyenrangú építőköve természetesen Nina Virant, aki vokális tolmácsolásával semmiképp sem ragaszkodik a hagyományos népdalok felismerhető dallamvilágának kalapjához. Persze tartja magát a dallamokhoz, de gyakran szándékosan nagyon-nagyon „lazán”. Széles vokális arzenálját végig ügyesen aknázza ki, és vele – akárcsak Rok a zongorával – „szokatlanságot” visz a játékba, amely hálásan ingerli és foglalkoztatja a hallgatót, és végül eléri azt a lényegi elemet. A kifejezés vonzerejét. Főként a humor erősödik meg a gyökeresen kísérletező megközelítésben, amikor a hagyományos szlovén zenei nyelv (még egyszer) hatékony együttélésben létezik a jazz nyelvével. Nina hihetetlen vokális kaméleon. Színes vokális arzenálját remekül helyezi párbeszédbe Rok zongorájával, és így még jobban kontrasztba állítja az egyes számokat. Érzékeny érzelmek és szenvedélyek erős kifejezőerejét adja nekik. Főként játékos huncutságot és szellemességet. Ahogy az a hagyományos szlovén népdalok keleties hangvételében is megvan. Ez a „Lila” albumon is megmarad a végeredményben. Csak éppen új, másmilyen és még ki nem próbált módon nyilvánul meg. Mindössze két építőkővel, amelyek mégis megtestesítik a híres kémiai összjátékot a zenei kifejezés így megteremtett színházán belül! A Dvojinával nincs vicc. Rok és Nina ezen az albumon bizonyítják, hogy kiváló zenészek, hiszen az ének–zongora minimalizmus összehangolt retorikájában valójában a kifejezés optimumát hozzák. Egyedien, huncutul és természetesen csupa vonzerővel.
Dvojina (Rok Zalokar & Nina Virant) – Dober večer, mamica (hivatalos videó):
https://www.youtube.com/watch?v=HaPwBBE2MTY
Felállás
Nina Virant – ének, ütőhangszerek
Rok Zalokar – zongora, kísérő ének
Produkció
Rok Zalokar
Számlista
1. Dober večer, mamica
2. Marko skače
3. Kaj ti je deklica
4. Štonderja kopajo
5. Zrelo je žito
6. Lepa Anka
7. Ne orji, ne sejaj
8. Dekle je prala srajčki dve
9. Da göra ta škarbinina
10. Bunda, bunda
