Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Jana Sen
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2012
Játékidő: 42:44
Értékelés: 4.5/5
A szlovén énekes-dalszerző, Jana Sen kiadja első önálló stúdióalbumát, amelyről maga mondja, hogy még nemrég sem merte volna elképzelni, hogy valaha valóra válhat. Így van ez akkor, amikor a tehetséget a bölcsődbe teszik, te pedig lassan kutatod, megismered, jóban leszel vele, és fátyolról fátyolra fedezed fel a saját küldetésedet a szellemi és érzelmi fejlődéssel az évek során. Na, nem akarok túl messzire evezni, de hát így megy ez.
Jana Sen nem ismeretlen a Val 202 „Imamo dobro glasbo – Val 011” válogatásából sem: a Val 202 zsűrije az ő „Če vedel bi? Človek” című dalát is felvette arra a lemezre, és Jana Sen már akkor felhívta a figyelmet egyéni, vallomásos zenei értékeire. A „Le lepe pesmi” valójában az egyetlen megfelelő cím erre a 13 dalból álló, gyönyörű és színpompás zenei képeskönyvre. Janában nyilvánvalóan van valami igazán különleges, hiszen kiváló szlovén zenészeket tudott megnyerni az együttműködéshez, akik túlságosan is jól értik, mi a lényege az őszinte intimitásnak, az érzések zenei nyelven való hangsúlyozásának. A „Le lepe pesmi” rendkívül színes hangszereléssel lep meg, ettől lesz ez a művészileg magas színvonalú kiadvány annyira vonzó, folyamatosan érdekes és ami a legfontosabb, nagyon jól hallgatható. A dalszerző-előadói zene lényege éppen az, hogy az egyén, aki a zenei információ közvetítőjeként a középpontban áll – itt Jana –, a zenei prédikációjában az öntörvényűség és az azonnali felismerhetőség érintését hagyja ránk, miközben egy pillanatra sem hat kiszámíthatóan sekélyesnek vagy olcsónak, mintha valakit utánozni akarna, vagy már kipróbált zenei ötleteket kölcsönözne.
Az album lényege a gazdag és intelligens lírai mondanivaló mellett természetesen maga az énekes előadásmód. Ez mozgalmas, és úgy hat, hogy a hallgató végig könnyen befogadja, vagyis Jana rendkívül kellemes hanggal, illetve hangszínnel rendelkezik, amellyel ügyesen, főleg mélyen érzékenyen kormányoz a legintimebb, személyes érzések között (Čutim te). A magasabb fekvésekben álmodozón, kissé melankolikusan, misztikusan, sőt sóvárgón szól, a középső fekvéseket pedig főleg az album olyan pillanataihoz használja, amelyek akár a kabaré-sanzon keretei közé is beleférnének (Preko vseh mej). Ezt a két alapvető hangi kontrasztból fakadó kettősséget már a nyitó Vse tiho spi is megmutatja, amelyhez hangulatában, részben a hangszerelésében (gitárkíséret) is közel kerül az album vége felé a Stara cesta. Az album különlegessége Jure Tori, a harmonikamester kiváló beépülése is, mind a kíséretben, mind abban, ahogy az improvizáció díszítéseit ülteti a dalokba, ami például a Vse tiho spi végén hatásosan drámaivá teszi a hangulatot. A teljesen akusztikus Ples édesbús retropop retorikáját valamilyen távoli galaxisban, konkrét átdolgozásban akár a horvát Jinx is használhatná.
A Janát vezető zenészgárda végig kivételesen rugalmas és fogékony a sokféle hangulati állapot felsorakoztatásában. A zenészek mozdulatai rövidek, könnyedén lazák, mégis tömörek, és nagyon érzékenyen reagálnak arra a feladatra, hogy hangzásbeli és lírai-vallomásos tájakat fűzzenek egymás mellé. Kivételes az összhang közöttük, akár szimbiotikus kapcsolatnak is nevezhetnénk. A zene előadásában az egyik alaptétel az, hogy minél rugalmasabb lágysággal játszod el az adott motívumot, a pátosz és a rángatózás legkisebb nyoma nélkül, annál intenzívebben ér el a hallgatóhoz az előadó átadott érzése. Pontosan ez igaz a „Le lepe pesmi” albumra is. Jana énekes előadását elmélyíti a kísérő zenészgárda szerves hangszínének kontrasztossága, amely az albumot jellemzi. A kísérőcsapat sokszor kizárólag az ütőhangszereknél, a ritmikai figuráknál marad, ami ebben a helyzetben rendkívül fontos elem. A hangszerelésben valójában nincsenek korlátok: a háttérbe intelligensen összefésült motívumok lopakodnak be a hangszerek színes palettájáról – harmonika, szaxofon, zongora, hegedű, fuvola –, amelyek az akusztikus gitár mellett, mint a kíséret vezető hangszere mellett, erősítik a zenei kifejezés mozaikszerűségét. Az első ilyen pillanat, amely ebben a lágyságban fertőzően a bőr alá kúszik, a Pogrešam te, különösen intenzíven lobbannak fel az érzések azonban a törékeny és szelíd címadó dalnál
A szlovén identitás hatása ilyen formában, mint ezen a dalszerző-előadói albumon, szinte alig található meg máshol. Épp ezért hat annyira vonzón a saját eklektikusságának kidolgozott karizmájában. A 13 dal mindegyike jól felismerhető identitást mutat a zenei vallomás hangján. „Töltelék”, amely az album hallgatójától időt és energiát rabolna, nincs. Az album vonzereje az első másodperctől az utolsóig nem lankad, és szorosan magánál tartja a hallgatót, ami azt jelenti, hogy a „Le lepe pesmi” olyan kiadvány, amelynek mondanivalóját még sokáig fel lehet fedezni. Legfőbb különlegessége és alapvető erénye azonban az öntörvényű zenei művészi tartásban rejlik, ami nagy ígéret Jana Sen jövőbeli zenei kihívásaira nézve.
Felállás
Jana Sen – ének
Severa Gjurin – vokál
Dror Orgad – klasszikus gitár
Boris Bizjak – fuvola
Robert Grubar – klasszikus/akusztikus gitár
Tjaša Kastelic – hegedű
Marko Jenič – trombita
Jalen – billentyűs hangszerek
Jure Tori (Orleki, Tori trio) – harmonika
Andrej Hočevar – basszusgitár
Tomaž Rebernak(Pero Lovšin) – dob
Primož Malenšek – ütőhangszerek
Igor Koštal – a „Srce” című dal szövege
Produkció
Jana Sen
Dallista
1. Vse tiho spi
2. Pogrešam te
3. Le lepe pesmi
4. Ples
5. Srce
6. Čutim te
7. Ljubezen – bolezen
8. Lutke
9. Da bi
10. Dva srca
11. Ni voda hotela
12. Stara cesta
13. Preko vseh mej
