Szerző: Sebastijan Videc
Előadó: Monster Magnet
Kiadó: Napalm Records
Megjelenés: numbers
Játékidő: 60:12
Értékelés: 4.5/5
A New Jersey-i kvintettet a stoner rock egyik legnagyobb hatású úttörőjeként tartják számon. Míg a többi zenekar többé-kevésbé kitartott a saját hangzása mellett, a Monster Magnet kozmikus, képregényekből merítő kiegészítőkkel emelkedett ki a szürke átlagból. A pszichedéliával, a belső démonokkal és a drogokkal vívott harccal teli, hard rock ritmusokba és ringató dallamvilágba öltöztetett muzsika a kezdetektől fogva a védjegyük. És mivel a Mastermind megjelenése óta eltelt három év, lassan itt volt az ideje egy új albumnak is; a Monster Magnet ugyanis a Dopes to Infinity című, 1995-ös lemez óta háromévente jelentkezik új anyaggal.
Az első gondolatom hallgatás közben az volt, hogy a srácok pályájuk legérettebb lemezét készítették el. Hangzásban visszatérnek a gyökerekhez, a legelső albumaikhoz, a Spine of Godhoz és a Superjudge-hoz, de azért jóval igényesebb produkcióval. Sőt, vintage hangszerekkel vettek fel mindent, hogy megkapják azt az igazi, pályakezdő hangzást. Mindegy is, ha bírod a Monster Magnetet, a Last Patrol is tetszeni fog, mert Wyndorf varázslóként kormányoz a stílusok között, és keveri a hippi elemeket, a space rockot és a hard rockot, az egészet pedig – ahogy az MM-nél illik – tipikusan elborult szövegek támasztják alá. És amikor a gondolataidban szabadon, szélfútta hajjal ülsz a Harley-n, a Mekiben leparkolsz, az egyik kezedben sör, a másikban meg egy csinos hölgy – igen, ez egy másik világ, és a Monster Magnet pillanatok alatt berángat bele.
Már a lejátszás gombjának megnyomásakor a kedvenc készülékeden a felhők közé repít a sötét, atmoszférikus kis ballada, az I Live Behind the Clouds – önéletrajzi történet Dave 2006-os túladagolásáról. A következő címadó szám az elején ismétlődő, nyers ritmusokkal indul, aztán lecsendesedik, majd odavág és pszichedelikus őrületbe csap át, miközben a düh és a harag csak úgy szeli a levegőt, mintha a dal egy motoros leszámolás akciójelenetének aláfestése lenne a vásznon. Ráadásul az egész többrétegű keverékké áll össze bongók és mindenféle űrhangok kíséretében. A Three Kingfishers kiváló, sötét feldolgozása a brit szerző, Donovan 1966-os slágerének, és remekül illeszkedik a Last Patrol egészébe. Az akusztikus Paradise újabb kis ballada, amely szép basszusvonalával a csillagok közé sodorja a gondolatokat. Ha eddig minden dal lassan indult, a Hallelujah felrázza a társaságot: délies, rockeres-bluesos, lendületes, mégis éppen eléggé visszafogott.
Wyndorf képregényes szenvedélye már a Mindless Ones címében megmutatkozik, ami a Last Patrol első kislemeze. Gyors és ütős, pont olyan, amilyennek lennie kell, és sajnos (egyesek számára) az ilyenekből nincs túl sok ezen a lemezen. A The Duke (of Supernature) úgy szól, mint a hippik és a bluesosok keresztezése, amit a Marsra vezető úton játszottak le. A félelmeket, hogy a Monster Magnet már nem tud gyorsan odavágni, az End of Time oszlatja el: közel nyolc perc kemény, gyors riffekkel és szólókkal, Dave üvöltő vokálja mellett, a végén kétperces pszichedelikus szólózással gitáron és basszuson egyaránt. Ez űrhangokkal ömlik át a Stay Tunedba, az akusztikus záróballadába, ahol főleg Wyndorf érzelmes éneke áll előtérben.
A Last Patrol a Monster Magnet eddigi legnyugodtabb albuma. Maga Wyndorf bevallotta, hogy a korábbi lemezekkel ellentétben, amelyek turnézás közben készültek azzal a céllal, hogy a színpadon minél jobban szóljanak, ez inkább hallgatásra és átélésre való, nem bulizásra. A gyökerekhez való visszatérés jót tesz a zenekarnak, Wyndorf pedig kiválóan végzi a dolgát, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy 56 éves, drogos múlttal rendelkező emberről van szó; és ahogy a címadó dalban mondja: „I’m a wise old dog and you have much to learn”.
Felállás
Dave Wyndorf – ének, gitár
Phil Caivano – ritmusgitár
Garret Sweeny – szólógitár
Chris Kosnick – basszusgitár
Bob Pantella – dob
Produkció
Dave Wyndorf, Phil Caivano
Dallista
- I Live Behind the Clouds
- Last Patrol
- Three King Fishers
- Paradise
- Hallelujah
- Mindless Ones
- The Duke of Supernature
- End of Time
- Stay Tuned
