Helyszín: Celje
Az interjú dátuma: 2012. 12. 19.
A Kronika egy ígéretes rockbanda Frankolovóról (Celje mellől), akiknek a piszkos „roll” soha nem fogy ki. A zenekar 2006 óta van a színtéren, idén nyáron pedig megjelent az első albumuk, a „V napačnem letu” – a RockLine-kritikát ITT olvashatod.
RockLine: Szevasztok! Nemrég kijött az első lemezetek. Hogy érzitek magatokat, mennyire elégedettek vagytok vele?
Pinč : Sjeos! Az elsőszülöttünkkel mindannyian nagyon elégedettek vagyunk, sőt büszkék is vagyunk rá. Tulajdonképpen mi magunk is pozitívan lepődtünk meg a végeredményen, mert eddig komolyabb stúdiótapasztalatunk nem volt. Fenomenálisan sikerült a lemezbemutató koncert is, igazi rock and roll buli volt, amit valószínűleg egyik résztvevő sem felejt el, bár alig valaki emlékszik rá. Egyébként a közönség reakciója is nagyon pozitív – nemcsak a helyi rockerhordánké, hanem gyakorlatilag mindenkié, aki már hallotta a zenénket. A CD-k eladása nagyjából a várakozások szintjén van, de az is igaz, hogy a lemezbemutató buli óta még nem volt egyetlen koncertünk sem, pedig a látogatók a legszívesebben ott veszik meg őket közvetlenül.
RockLine: Miért döntöttetek úgy, hogy fizikai formátumban adjátok ki az albumot? Az internet korában egyre kevesebb zenerajongó vesz hanghordozót.
Vid: Szerintem egy kicsit maradiak vagyunk, meg kár is lett volna megfosztani a rajongóinkat és magunkat egy olyan terméktől, amit a kezedbe vehetsz. Biztos, hogy minden vén rocker szívesen mutogatja a poros CD-jét az unokájának. A mai fogyasztói társadalomban a világ annyira robotizált, hogy határozottan könnyebb megtölteni egy pendrive-ot MP3-akkal, mint időt szakítani rá, hogy az ember az elejétől a végéig meghallgasson egy lemezt egy cigi és egy hideg sör mellett. Hogy melyik az édesebb, azt döntsétek el ti.
Pinč: Emiatt viszont csak november végén adtuk ki az albumot, pedig a master már augusztusban elkészült. Az ok természetesen a pénz volt, hiszen az egész projektet magunk finanszíroztuk.
RockLine: Maradjunk még egy kicsit az albumnál. Ki működött még közre rajta? Mennyi ideig és hol vettétek fel?
Vid: Az albumot 2012 július közepétől augusztus közepéig vettük fel a ljubljanai Danchi sound studióban. Danči producerrel együtt töltöttünk egy rendkívül forró, tiszta élvezetekkel teli hónapot. A lemezt teljes egészében egyedül, vendégek nélkül vettük fel, nekik a jövőbeli munkáinkban majd biztosan eljön az ideje. Azt mondtuk, hogy az első lemeznek igazán száz százalékosan rólunk kell szólnia, és úgy kell szólnia, hogy élőben is minél hűebben el tudjuk játszani.
RockLine: Az album címe nagyon sokatmondó. Úgy érzitek, tényleg rossz időben születtetek? Változott volna valamit a helyzetetek, ha az album tíz vagy húsz évvel korábban jelenik meg?
Pinč: Én nem tudok okoskodni a harminc évvel ezelőtti helyzetről, mert akkor még nem is éltem, de a mai állapotokból és abból, amit az idősebbek mesélnek, ez az érzés évről évre erősebb! Főleg ami a zenei színteret illeti. A mai rock and roll állapota egy nagy szomorúság. A régi felvételek és a vén rockerek történetei hallatán néha legszívesebben leinnám magam. Nehéz lesz bárkinek meggyőznie minket arról, hogy a »rock and roll régi aranykora« csak szövegelés.
RockLine: Hogyan fogadták a rajongók az első albumot? Van most több groupie a backstage-ben, mint korábban?
Vid: Még nem tartunk ott, hogy filccel firkantsunk autogramot a rajongónők dekoltázsára, viszont a koncerteken több a biztonsági őr, szóval tulajdonképpen rosszabbul állunk.
RockLine: Mely zenekarok inspiráltak a legjobban a zenei arculatotok kialakításában, amit a „V napačnem letu” album képvisel?
Vid: A zenekar minden tagja műfajilag nagyon nyitott, közel áll hozzánk minden a hip-hoptól az ír folkon és az elektronikán át a heavy metalig. Ezért azoknak a zenekaroknak a spektruma, amelyek példaképeink, rendkívül széles. A hangzásunkat mindenképpen a volt Jugoszlávia garázsbajnokai befolyásolták a legjobban, mint a vinkovcii Majke, a belgrádi Partibrejkers és a velenjei Res Nullius.
Pinč: A mai hangzásunkra a legnagyobb hatással az volt, hogy Žan lett az énekes. A felállás így csak két éve stabilizálódott, ez pedig megnyitotta előttünk a saját dalok írásának kapuját. Az első években még „kerestük magunkat” feldolgozások játszásával. Ezeket az akkori énekeshez igazítottuk, a repertoár pedig olyan klasszikusokból állt, mint a Guns N’ Roses, az AC/DC, a Pankrti vagy a Bijelo dugme.
RockLine: Ki írja nálatok a szövegeket, ki csinálja az aranzsmanokat? Honnan merítitek az ihletet?
Vid: A szövegeket mindannyian írjuk, hogy kevesebb legyen a bonyodalom a SAZAS-szal. Hozunk valamilyen anyagot a próbára, megiszunk egy sört, és idővel megszületik a dal. De nem feltétlenül, ha nincs meg az igazi energia. Nálunk nem találsz receptet a jó számhoz, mert a spontán alkotásra esküszünk. A szövegekben sok társadalmi probléma, helyi színtérrel kapcsolatos érdekesség, nosztalgia jelenik meg, aztán vannak még különféle személyes vallomások a szerelemről, a hedonizmusról, a melankóliáról…
RockLine: Úgy érzitek, sokat változtatok az elejétől a mai napig? Sok tagot cseréltetek?
Pinč: Amikor 2006-ban ezen a néven először léptünk fel a celjei Center gimnáziumban, az akkori felállásban csak én voltam gitáron és Ulipi dobon. Akkor mindketten még középiskolás lázadók voltunk. Azóta kétszer cseréltünk basszusgitárost és énekest, a gitárosnál pedig egyszer volt váltás. Az új tagok keresése közben Žan segített nekünk különböző pozíciókban, mielőtt végleg az éneknél maradt. Mielőtt a Kronikához került, Žan és Vid a Neovera nevű grunge zenekarban is játszott, amellyel még zöldfülűként még albumot is felvettek.
Rockline: Van már esetleg anyagotok a következő albumhoz, vagy inkább minél több koncertet játszotok majd, hogy a lemez beérjen az emberek között?
Vid: Jelenleg még az első lemez ünneplésének fázisában vagyunk. Senki sem gondolta közülünk, hogy ez az ünneplés ennyire elhúzódik.
RockLine: Sok sikert kívánok nektek, és azt, hogy a koncertjeiteket minél többen látogassák!
Kronika: Köszönjük.
