Szerző: Rok Klemše
Az interjú dátuma: 2009.09.08.
A Chaosstarral legutóbb még a debütáló Lifetime megjelenése előtt találkoztunk „hivatalosan” egy interjú erejéig. Akkor olyan albumot ígértek, amely üde színfolt lesz a szlovén zenei színtéren, és egy nagy, epikus, konceptalbum lesz. Az ígéretet többszörösen teljesítették! A Lifetime remekül megfogta a szlovén metalközönséget, a Chaosstar pedig a megjelenés óta szép számú koncertet adott, és a legtöbb szlovén színpadot végigjárta. Az alábbi sorokban Jure „JJ” Jurca elárulja az album születésének hátterét, szóba került az interjú fő apropója is, a MetalKramp fesztivál, amelyet a Chaosstar a Šklabbal együttműködve rendez meg ezen a hétvégén Zagorjében. Mielőtt belevetnéd magad az alábbi sorokba, a lelkedre kötöm: látogass el a MetalKrampra, és támogasd a szlovén metalszínteret! (Mellesleg: a fesztivál jegyeit ITT is megnyerheted!)
RockLine: Az utolsó interjú óta megjelent a régóta várt debütáló albumotok, és keresztül-kasul végigjátszottátok Szlovéniát. A lemezt a közönség és a kritikusok is remekül fogadták. Titokban számítottatok erre a fogadtatásra, vagy tartottatok tőle, hogy nem lesz ilyen jó, hiszen a Lifetime azért egyfajta frissességet hoz a szlovén metalszínterre?
Jure: Ahogy az album elkészült, ahhoz képest, mennyi idő ment rá, nem lett volna természetes, ha nem sikerül valami jót összehoznunk. Tudtuk, hogy a legjobbat adtuk ki, amire akkor, abban a pillanatban képesek voltunk, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem számítottam jó kritikákra. Be kell vallanom viszont, hogy ennyi jó szóra és értékelésre nem számítottam. Általában rossz vélemények is akadnak, de ha jól belegondolok, ezekből olyan kevés volt, hogy már nem is emlékszem rájuk. Ha mégis, azok valahogy így szóltak: „Nem szívesen hallgatok ilyen stílust, de azért…” Mindannyian nagyon elégedettek vagyunk az album kiadásának teljes folyamatával. Az viszont igaz, hogy a koncertezéssel megint nagy felismerésekre és tanulságokra jutottunk a zenét és a technikát illetően, úgyhogy a Lifetime-ra már úgy tekintünk, mint egy albumra, amelyen mindent újra megváltoztatnánk (nevetés).
RockLine: A Lifetime tényleg egy egész életen át készült. A hosszú előkészületnek biztosan sok oka volt. Ezek az anyag megírásában keresendők, vagy technikai bakikban? Ha jól tudom, az albumot többször is felvettétek…
Jure: Az album 4 évig készült, és ebbe a dalszerzés még nincs beleszámítva. Az ok mindenképp a felvételi tapasztalatlanság és az megfelelő felszerelésre szánt pénz hiánya. A játéktechnika nem jelentett nagy gondot, mert a stúdió építése alatt rengeteg idő volt gyakorolni. Nehogy úgy hangozzunk, mintha mindenhatók lennénk: persze ott is voltak gondok… voltak pillanatok, amikor tényleg azt hitted, hogy fogalmad sincs a hangszeredről, és letetted egy-két napra, hehe. De ezt nem tenném meg a lassú készülés fő okának.
RockLine: A Lifetime masteringjét végül a nagy Dave Collins végezte, aki a világzene számos nagy nevével dolgozott együtt. Hogyan kerültetek kapcsolatba vele?
Jure: Vele a dobosunk, Primož lépett kapcsolatba, aki a produkcióért és általában a felvételért is „felelt”. Az interneten találta meg, és e-mailben egyeztetett vele. Azt hiszem, csak néhány 1000 levél után sikerült közös nevezőre jutniuk a szintekkel és hasonló dolgokkal kapcsolatban, amikhez bevallom, nem értek (nevetés). Hozzátehetem, hogy nagyon örülök, hogy a végső simításokat valaki végezte el, akinek súlya van a zeneiparban, mert nekem zenészként nagy megnyugvás tudni, hogy jó kezekben volt, és hogy a dolog úgy készült el, ahogy kell. Aki zenekarban hangszeren játszik, tudni fogja, miről beszélek…
RockLine: Mi az előnye a saját stúdiónak, annak, hogy Primož dobosként a produkcióról és az album keveréséről is gondoskodott?
Jure: Az előny és egyben hátrány is az, hogy Primož nagyon benne volt a zenében. Pontosan tudta, mi hol van, és minek hogyan kell hangzania. Másrészt viszont nehéz tőle objektív véleményt várni, ha ennyire benne van egy olyan zenében, amit már ezerszer lejátszott. Ezért kerestünk mást a keveréshez és a masteringhez. Itt jött képbe Collins. A saját stúdió előnyét pedig szerintem mindenki ismeri: korlátlan idő… hehe.
RockLine: A Lifetime szép számú vendéget is felvonultat. Már az elejétől fogva gondoltatok a vendéghangszerekre, főleg a hárfára, meg a vokálokra?
Jure: Amikor elkezdtük a felvételt, persze fantáziáltunk ilyesmikről, mondván: „jaj, ide egy kórus… jaj, ide jönne egy hárfa meg egy hegedű… (nevetés)”, de nem tudtuk, hogyan valósítsuk meg. A felvétel közben adódott a lehetőség, hogy együtt dolgozzunk Erika Gričar hárfással, és egyszer csak valósággá vált a fantáziálás. Így volt az album összes vendégével. Az elején egyetlen vendég sem volt tervben. Akkor még azt hittük, hogy egy heavy metal lemezt veszünk fel, esetleg egy kis thrashes riffekkel és szólókkal. A dolog aztán sokkal összetettebb zenei kompozícióvá nőtte ki magát.
RockLine: A Lifetime konceptalbum, a téma pedig a jó és a rossz örök harca körül forog. Pontosan miről szól a dalszövegek története, és miben különbözik a jó és a rossz harcának már agyonjátszott témájától? Vasja az előző interjúban azt mondta, hogy az album témája erősen H.P. Lovecraft műveire épül.
Jure: Vasja mindenképp nagy Lovecraft-rajongó és a történetmesélési módjának híve, ami az összes dalában látszik. Legalábbis én így látom… A másik oldalon az én szövegeim jelentenek ellenpontot, mert azok közelebb állnak az élethez: olyan eseményekből merítek, amelyek nyomot hagytak bennem. Aztán ott vannak a zenekarok hatásai, akiket hallgatunk. Vasjával nagyon különbözik az ízlésünk. Én alig várom az Opeth-koncertet, miközben ő a G’N’R újraegyesüléséért imádkozik (nevetés). Összehangolni az ötleteinket nem volt könnyű feladat, sok vita volt, mert mindketten nagy egoisták vagyunk ebben a kérdésben (hehe). Én, mint a konceptalbumok és úgy általában a zenéhez ilyen módon közelítés nagy rajongója, azt javasoltam, hogy kössük össze a szövegeket egy egésszé, egy ember életévé, aki a születésétől a haláláig küzd a félelmeivel. Innen a cím is. A srácok benne voltak. Praktikus is volt egy tág témát választani, mert a mi szövegeink nagyon sokfélék. Ez tetszett nekünk, mert nem akartunk mesterkélt albumot csinálni, és szerintem ezzel a hallgathatóságot is nyertük. Ahogy mondtam, szeretem a konceptlemezeket, mindegy, hogy Dream Theater, Queensryche vagy Coheed and Cambria… úgyhogy sosem lehet tudni, nem csak felkészíti-e ez az album a hallgatót a jövőbeli munkánkra… hmmm, egyáltalán nem rossz ötlet, hehe.
RockLine: Az album központi darabja egyértelműen a 14 perces Lifetime. Hogyan fog hozzá egy zenekar egy ilyen igényes és epikusan hosszú dalhoz?
Jure: Ennek a dalnak az ügyeletes bűnőse Vasja. El kell ismernem, bár nem szívesen (hehe), hogy tényleg sikerült neki. A dal valószínűleg úgy született, mint Vasja összes dala: rendezetten egy papírlapon, megfelelően előkészített riffekkel a versszakhoz, a refrénhez és persze egy 20 perces szólóval, amit a zenekar később nem találtunk odaillőnek, és megszavaztuk (nevetés). Vasja aztán ezt a művét ránk eresztette, mármint rám, Primožra és Dare-ra. Mi persze először mindent lekritizáltunk, aztán részeket tettünk hozzá és vettünk el Vasja kiabálásának kíséretében… Felejthetetlen pillanatok! Úgyhogy a tényleges dal, amit az albumon hallhattok, mindannyiunk munkája, főleg Primožé és az enyém a stúdióban (illetve főleg Primožé). De tagadhatatlan, hogy ez mindenképp Vasja szerzeménye!
RockLine: Az album jelenleg Németországban és Japánban is kapható. Vannak tervben külföldi koncertek, vagy erősebb külföldi promóció?
Jure: Az album még az Interšparban is kapható, hehe. A zenekar most fejezi be a koncertezést, és visszatér a stúdióba, ahol már javában folyik a következő projekt felvétele. Külföld mindenképp vonz minket, de ez a zenekar pályafutásának még egy olyan területe, ahol nagyon zöldfülűek vagyunk. Az viszont igaz, hogy gondolkodunk egy kisebb európai turnén jövőre, és remélem, nem marad csak a gondolkodásnál. A zenekar a következő rendes ülésén megvitatja, hehe.
RockLine: Az album megjelenése óta szép számú koncertet adtatok Szlovéniában. Maradt valamelyik különösen kedves emlék?
Jure: Mindenképp érdekes volt az album megjelenése utáni első koncert Muraszombatban, ahol megtörtük a jeget. Még mindig emlékszem, mennyire ideges voltam, és isten tudja, miféle butaságokat beszéltem a színpadon (hehe). A legszebb koncertélmények egyikeként a Metal Unitedet említeném a Metelkován, ahol remekül bemelegítettünk, és késő éjszakáig ott tartottuk a közönséget. Ez a koncert megerősítette a kemény munkánkat, és eddig mindenképp az egyik legjobb fellépésünk volt. Persze nem szabad megfeledkezni a Rockline-koncertről sem, ahol elsőként írtam alá egy női mellkast… A fenébe, miért van ilyen rövid nevem, miért nincs valami hosszabb, mondjuk Aleksander??!! (haha)
RockLine: Élőben elég sok feldolgozást játszotok, amelyeket nem túl gyakran hallani metalkoncerteken. Hogyan választjátok ki, melyik feldolgozásokat játsszátok?
Jure: Amikor a zenekar először kezdett együtt játszani, természetesen feldolgozásokat próbált, és annyi gyűlt össze, hogy egy próbán el sem tudtuk mindet lejátszani. Úgy döntöttünk, hogy a már 100-szor lerágott Smoke on the water riffek helyett inkább olyan dalokat választunk, amelyek nem kézenfekvőek számunkra. De mindig megvan bennük a halhatatlanság vagy a nagy népszerűség státusza, ha értitek… Így új technikákat tanultunk, megismertük a felszerelésünket, és új zenei élményekben volt részünk. A dalok kiválasztása mindannyiunktól jön. Mind zenerajongók vagyunk, nem csak metalt hallgatunk, úgyhogy nem tudom pontosan, ki melyik dalt javasolta. Inkább az a helyzet, hogy valaki javasol valamit, aztán hírét-hamvát sem halljuk az ötletnek, és évek múlva közösen döntünk mellette (hehe).
RockLine: Jelenleg még van néhány megerősített koncertetek, aztán újra bezárkóztok a stúdióba. Először egy kislemezt várhatunk tőletek, aztán új lemezt. Mi az időkeret mindkét kiadványra, és mit várhatunk a Chaosstar új zenéjétől? A Lifetime logikus folytatását, vagy valami egészen mást?
Jure: Egyelőre még titokzatos maradok a következő projektünkkel kapcsolatban. Annyit mondhatok, hogy ismét nagyon átgondolt dologról lesz szó, mert olyan anyagról van szó, ami a Lifetime-mal párhuzamosan született. Valahogy már leülepedett a tudatalattiban, és bőven van hely a továbbfejlesztésre. Az volt a terv, hogy az idei év végén kiadjuk, de a zenekar úgy döntött, meghosszabbítja a koncertidőszakot, és így az idei megjelenés terve is megváltozott (hehe). Úgy becsülöm, hogy a projekt még idén felvételre kerül (legalábbis ez a terv), de mivel tudom, mennyi ideig tart a keverés és a mastering, azt mondhatom, hogy a kész lemez a jövő év elején kerülhet a kezetekbe.
RockLine: Ennek az interjúnak az egyik fő oka, hogy érintsük a MetalKramp fesztivált, amelyet a jövő hétvégén, vagyis szeptember 11-én és 12-én tartanak Zagorjében. Mi a fesztivál története?
Jure: Ez a fesztivál a MetalOrgija koncertekből nőtt ki, amelyeket először Kisovecben, majd a zagorjei Proletarecben tartottak. Ezt követte az átkeresztelés, és 2007-ben megkaptuk az első MetalKrampot, ami három hétvégén át tartott, 14 naponta. Minden alkalommal más volt a téma: egyszer a thrash dominált, máskor a death és a black, harmadszor pedig a metalcore. A fesztivál a rossz idő és az azzal járó nehézségek ellenére jól sikerült. Tavaly sajnos nem volt, mert túlságosan lekötött minket az album. Idén viszont a jelentős érdeklődés és a kívülről jövő „nyomás” miatt úgy döntöttünk, hogy jól lakatjuk a farkast is, és a kecske is megmarad, és belevetettük magunkat a munkába.
RockLine: Miért döntöttetek eredetileg úgy, hogy fesztivált szerveztek? Közben egy évet kihagytatok, idén pedig újra visszatér a fesztivál.
Jure: Ebben a kérdésben két dolog bújik meg, amit tisztázni kell. Először is szeretném elmondani, hogy a szervezésben egyáltalán nem vagyunk kezdők, mert ezt napról napra csináljuk. A klubunk srácai szervezőként vagy társszervezőként szerepelnek számos koncerten és fesztiválon Szlovénia-szerte az elmúlt 10 évben. Az igazat megvallva, az utóbbi időben Zasavjében alig volt olyan rockkoncert, ahol a szervezésben ne bújt volna meg valahol valamelyikünk. A másik igazság, hogy a szervezésben nem vagyunk egyedül, és nem is tudnánk megszervezni a zasavjei diákok klubja nélkül, akit jobban ismertek Šklab néven. Velük már évek óta együtt dolgozunk a szervezés minden területén, és így van ez a MetalKramp fesztiválnál is. A szervezés fő oka a metalzene iránti szeretet, ami életünk nagy részét kitölti. Ezért próbálunk valami pozitívat tenni az egész szlovén metalszíntérért, és valami kellemetlent a hülye szomszédoknak, akik nem szívelnek minket. Hogy miért nem volt fesztivál tavaly, azt megtaláljátok az előző válaszban.
RockLine: A Metalkramp mindenekelőtt a szlovén metalzenekarok színes kínálatát nyújtja. Milyen kulcs alapján választottátok ki az idei fellépőket?
Jure: A MetalKrampra bármelyik zenekar jelentkezhetett, aki felvette velünk a kapcsolatot, egészen addig, amíg meg nem töltöttük a repertoárt. Még egy kicsit később is ment a dolog, amikor már tele volt, így most „szétpukkad”. A jelentős érdeklődés miatt két nap alatt akár 21 zenekar lép fel, és még sztriptíz is lesz. Szívesen látnánk 100-nál is több zenekart!
RockLine: Szerintetek mi különbözteti meg a MetalKrampot a többi szlovéniai fesztiváltól?
Jure: A fesztivál a szlovén metalzenekarok támogatására jött létre. „Bennfentesként” tudjuk, mit kapnak a zenekarok a koncertezés során – főleg a fesztiválszínpadokon való fellépésnél. Úgy döntöttünk, hogy az eladott jegyek teljes bevétele náluk marad. Ezzel szeretnénk hangsúlyozni, hogy a szlovén metalzenekarok a befektetett munkájuk és a saját zenéjük minősége alapján többet érdemelnek „izzadságnál és sörnél”. Az ilyen gyakorlat Szlovéniában belülről rombolja a színteret. Ezért a zenekarok ördögi körben forognak, ami a csőd miatti felbomlás felé hajlik. Reméljük, hogy példánkat követi még néhány szervező, hogy a szlovén színteret arra a szintre emeljük, amelyet megérdemel. Mindenkit, aki szereti a metalt, felszólítok, hogy támogassa a minőségi szlovén zenekarokat, és gyertek el meghallgatni őket a MetalKrampra!
RockLine: Szeretnétek a jövőben külföldi nevekkel is bővíteni a fesztivált, vagy a Metalkramp a hazai zenekarok terepe marad (ami tulajdonképpen jól is van így!)?
Jure: Ha jövő évig nem lesz konkurenciánk, a MetalKrampot a kijelölt úton folytatjuk.
Képgaléria
