Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Intimn Frizurn
Kiadó: 57 Records
Megjelenés: 2006
Készen álltok a teljesen kontrollált pszichotikusságra és a káosz rendezettségére, olyan módokon, amilyeneket nálunk eddig még nem hallottatok? Az Intimn Frizurn már az első kiadványával is majdnem túl nagy adagot ad mindebből, a Kokos Kokos Presenta pedig mindazt árasztja magából, aminek minden minőségi zenében benne kellene lennie: úttörő szellem, zenei merészség és határtalan vágy a kísérletezésre, hogy a saját hang gulyásába kompromisszumok nélkül beledobjanak minden zenei hatást, amelyet az alkotók csak kiválasztanak – de rétegzett módon, nem puszta másolással és zenei lopással. Valójában már kétszer hallottam őket élőben, és nagyjából sejtettem, mire számíthatok a lemezen, de az ebből az ljubljanai zenei jelenségből készült első kiadvány első meghallgatása is megmutatta: újra és újra képesek extrém módon felülmúlni önmagukat, és az esetleges, többé-kevésbé edzett, mindenhez hozzászokott hallgatóság várakozásait is. Olyan hallgatóságét, amely képes lebegni a dub, a reggae, a rock, a hangkísérletezés és valami olyasmi között, amit IF soundnak nevezhetnénk, a csak rájuk jellemző Intimn Frizurn hangzásnak.
Az edzés egy különleges dimenziókkal rendelkező világűrbe vezető nyitóutazással kezdődik, ahová csak akkor vitorlázhatunk be, ha megszakítjuk a hagyományos, mindennapi, unalmas közérzetünket. A „Coitus Interruptus” Mr. Bungle-módra, szinte karneváli hangulatban hirdeti meg a hang kemény erotikáját, a koncepcionális szétszórtságot és a provokációt. A „Chobanska” bebizonyítja, hogy a srácok komolyan gondolják. A felgyorsított reggae, amely ska-szerű szinkópálással hamar összeköti a lebegést az effektekkel átitatott gitárral, éppen megfelelő ellensúlya Jerko vokáljának a fejlődő dallamhoz képest, aki valami algériai–jamaicai pszichopata angolján szól bele a mikrofonba. A dob és a basszus egyhangon hajtja a vad fenevad rohanását, aztán a ritmika kibontakozik, és a sikító gitár szinte szörfös szólóval töri meg a hangulatot. És máris ott vagyunk a szinte funkys ambientben, az „Augh (Higway Song)”-ban, amely popos billentyűkkel melodikus teltségig duzzad. A vokál fegyver és szerszám. A szövegek jócskán háttérbe szorulnak, ezért a torok az ecset, amellyel kitöltik a réseket. A torok ritmusgép, amely teljes gőzzel őröl. A dob, a basszus és a gitár a töltelék. A srácoknak sosem fogy ki a dinamikájuk és az intenzitásuk, amellyel már a CD első harmadában felépítik a felismerhető védjegyüket és a saját arculatukat, olyan alapokra, amelyek nem ingadoznak. Beleesünk a szinkópált, táncos ugrándozásba, a „Snow”-ba, amely megismétli a lemez nyitó megszólításának mintáját. A reggae kibírhatatlanul jó, és az ismétlődés ellenére is elég friss, a billentyűk miatt pedig nem szokványos. Pop és keleties fogások is akadnak bőven azoknak, akik minden zenében egzotikumot keresnek. És megint megfunkoztak minket, és fogalmunk sincs, hol a fejünk és hol a seggünk. Az is a lágy átmenetek miatt van, amelyek dallamos ambientekbe visznek, mint a „Monday Morning”, amely teljesen előzmény nélkül, szervesen természetesen és egységesen érkezik. A hétvégi mulatozás utáni hétfői felkelés ellenére sem csengett még soha ilyen metaforikusan telten, az Intimn Frizurn mégsem használ hozzá egyetlen összefüggő szókapcsolatot sem. A hangszeres részek és ötletek szép, összefüggő szövedéke a „Track 6” elektromos változatában fejlődik tovább, a Bach-féle Toccata és fúga nyomán, és ez átcsúszik egy felhívásba mindazoknak, akik eddig nem fogták fel, hogy a hallgatás után nem fogják tűrni a közönyt. A „Hide Baby!” finom billentyűk és hullámzó dallam városi ambientje, amelyre egy kis plusz torzítással és hangerővel a System Of A Down is büszke lehetne, és sok lágyabb ambientes is. Rúgást vártok a sötétbe? Ezen a CD-n egy pillanatra sem sajnálják tőletek. A „Shupak” és a „The Fall” kitaposott pályára terelik a dalokat, azzal játszadozva, hogy mi tud még egyáltalán meglepni. Az hangszerelések kiegyensúlyozottak és erotikus töltetűek. Szerintem éppen ez az, ami a zenében vonz minket. Nincs színlelés, és nincs megfelelés a kereskedelmi, általánosan elfogadott érzelmeknek. A „Track 10” csak közjáték. Egy leheletnyi számba vagy szalsa, és már száguldunk is tovább. A lemez egyik csúcspontja a „Maria”. A legkönnyebben egyetlen szóval, szépséggel lehetne leírni, a gyengéd szeretkezés érzékiségével, a zene pedig simogat minket, jazzesen fejlődik hangvirággá, és a transzcendenciát érinti a húrokon, a billentyűkön és a dobhártyákon. A vokális rétegzettség olyan, mint az idrijai csipke és a művészien megírt arabeszkek szövedéke. A „Kataifikataifi” magabiztosan és határozottan viszi végig a lemezt, így a „Tease Me (Summer Dub Rmx)” kétségtelenül túl hamar érkezik. A majdnem 14 perces dub remix az elsőlemez epilógusa, amelyet túlzott dicséret nélkül is az elmúlt év legédesebb és legforróbb falatjának nevezhetnénk.
Az Intimn Frizurn kétségtelenül új név a szlovén színtéren, amely már most megérdemelné az érettség, a minőség és a zenei újítás jelzőjét, amiből a mi zenei életünkben mindig hiány van. Nem tipikus szlovén termék. Inkább valahol a mi tájaink másik oldalán futnának be, ahol gyakran uralkodnak a szellemi korlátok és a szűklátókörűség. De nehogy azt higgyétek, hogy nem adom meg Szlovéniának a minőségi zenekarokat! Az Intimn Frizurn tagjai kétségtelenül látnokok és zenei robotosok, akiknek jogosan sikerülhet. Az első lemez csak az út kezdete, amelyen teljesen emelt fővel mehetnek tovább. Annak ellenére, hogy a saját kiadásban megjelent zenei kiadványok elég homályosak és élvezhetetlenek, ebben az esetben kiemelkedő értékről van szó, amely jó tőkét jelenthet a további munkához. Ha nem vagytok zeneileg halottak, és van egy szemernyi hallásotok a jó zenéhez, ezt a lemezt mindenképp ajánlom. Még ha csak akkor hallgatnátok is, amikor otthon sodortok egy jointot, és csak pihentetni akarjátok az agyatokat – ez kétségkívül olyan kiadvány, amely minden ütemével megér minden eurót, amit belefektettetek, anélkül, hogy bármit is tudtatok volna az Intimn Frizurnről.
Felállás
Milan Jerkić – ének, kórus, kazoo, darbuka
Igor Iskra – dob, ütőhangszerek
Žiga Kranjc – basszusgitár, kiegészítő billentyűk
Žiga Rangus – gitárok, kiegészítő billentyűk
Produkció
Kokos Kokos, Intimn Frizurn & Boštjan Pirnar
Számlista
1. Coitus Interruptus
2. Chobanska
3. Augh (Highway Song)
4. Snow
5. Monday Morning
6. Track 6
7. Hide, Baby!
8. Shupak
9. The Fall
10. Track 10
11. Maria
12. Kataifikataifi
13. Tease Me (Summer Dub Mix)
AZ ALBUM HOSSZA: 62.26
