Iron Savior: Skycrest

0 170

Kiadó: AFM Records
Megjelenés dátuma: 2020. 12. 4.
Produkció: Piet Sielck
Az album hossza: 56.28 perc
Stílus: Power Metal/Heavy Metal
Értékelés: 10/10


Az Iron Saviorról – a hamburgi power metal legendákról – manapság nehéz bármi különösebben újat mondani. Akkor is, ha új stúdióalbummal jelentkeznek. Az Iron Savior a pályafutása során, amely hamarosan negyedszázadosra fordul, a állandóság szinonimájává vált, ha egy nagyon jó stúdióalbumról esik szó. Minden zenekarnak megvannak a maga hullámhegyei és hullámvölgyei, és ezt a csapat vezetője, fő dalszerzője, producere, gitárosa és énekese, Piet Sielck is nagyon jól tudja. És ahogy az együttes egyik dala mondja, az Iron Savior valóban többször járt a pokolban, ahonnan mindig visszatért. Mindig erősebben. Piet Sielck látta és túlélte a német – mondjuk inkább úgy: európai – metal minden korszakát, és a maga figurájával oroszlánrészt vállalt az európai power metal felfutásából és népszerűsítéséből. Ott volt az eredendő bűn színhelyén, és fontos szerepet játszott a Helloween formálásában, amikor azok a nyolcvanas évek első felében az első szárnypróbálgatásaikat tették; a kilencvenes évek első felében producerként építette a Blind Guardian albumok hangzását, majd úgy döntött, elindítja a saját bandáját is.

Az Iron Savior-albumok sorozatának minden kiválósága ellenére – élükön a legújabb „Skycrest”-tel – az Iron Savior a színtéren soha nem ért el akkora visszhangot, mint a nemzedéktársnak számító többi német zenekar. Egy dolog viszont biztos: mindenkinek, aki szereti a hamisítatlan, a klasszikus német iskola módján kifaragott power metalt, az Iron Savior igazi felfedezés és kinyilatkoztatás. Albumtól függetlenül, mert mint mondtam… Ezek a megedzett, rutinos németek egy tapodtat sem változtatnak a bevált zenei receptjükön. Különösen azért nem, mert sikeres, hiszen – az örök kereskedelmi kudarcra ítéltség ellenére – mindig garantálja a magas színvonalat. A „Skycrest” a zenekar tizedik igazi stúdióalbuma. A stúdióalbumok mellett az Iron Savior a mai napig kiadott még egy újrafelvett klasszikusokból álló válogatást, három EP-t, egy koncertalbumot, és a „Megatropolis” album újra felvett változatát is. („Megatropolis 2.0”, RockLine recenzió).

A „Skycrest” az előd, a „Kill Or Get Killed” (2019, RockLine recenzió) történetének folytatása. A két album között mindössze egy év és nyolc hónap telt el, és szinte hihetetlen, hogyan sikerült Piet Sielcknek a társaival együtt megőrizni és átmenteni az alkotói szenvedélyt, a lelkesedést, a töltetet és az ihletet a „Skycrest” albumra is. A korai korszak riffkincsének felújítása a „Reforged – Riding On Fire” válogatáson (2017, RockLine recenzió) hozzájárult ahhoz, hogy a „Skycrest” is rendkívül fülbemászó, jellegzetes gitártémák sorával szolgáljon, amelyek az album bombasztikus rohamainak alapját adják. És pontosan ez az, amit minden igazi Iron Savior-rajongó szívből kíván.

A „Skycrest” mindent tud. Kiváló produkciót, amely a fenyegetően felálló hangfal építését szolgálja, élesre fent, borotvaéles gitártémákkal; briliáns szólókat a középnyolcas részekben; a tapasztalt, örökzöld Sielck bravúros énekteljesítményét; a díszítő harmóniák kifinomult terces kombinálását a szakaszokon belül (sok a – német power metalra jellemző – húrtépés a témák alatt); a vezetőének kiegészítését kísérő vokális harmóniákkal; a billentyűs rétegek hozzáadását… Röviden: filigrán finommechanika, az aranyzsmények aprólékos kidolgozása minden lépésnél ezen a valóban csiszolt terméken. Sielck érzéke a hangulatok és kedélyállapotok fokozásához kivételes, a dalok a refrénekben érik el teátrális hangulati crescendójukat, a versszak és a refrén közé pedig a legtöbbször egy előrefrén is be van ékelve, amely ezt a kontrasztos fokozást bőségesen felerősíti. És van itt még egy tipikus eleme ennek a stílusnak. Úgy hívják: a dupla lábdob kíméletlen stampedemenete és a basszusgitár vastagon zörgő, vészesen meredező drive-vonalai, amelyek nélkül egy igazi, megcsontosodott hamburgi iskolájú power metal album elképzelhetetlen.

Mindez azonban soha nem gyúlt volna lángra ilyen elbűvölő erővel Piet Sielck kivételes szerzői erényei és tehetsége nélkül. Tizenegy új dal van, csupa új zene jó 56 percen át. Mégsem hagy egyetlen másodperce sem közömbösen egy power metal rajongót. A metalhimnuszok és az élesre fent indulók, amelyek a pusztulás drámája és a diadalmas dac kiváló kontrasztjával szólítanak meg, magas szintű pompát és bombasztikát bontakoztatnak ki, a dalok között pedig nehéz kiemelkedő csúcsot választani. A nyitó címadó dal a legnagyobb sebességi fokozatú roham duzzogó dühében lendíti el az albumot. A kifejtett oktánfeszültség és a pusztító pofozás alapján az album nyitányának helyét könnyedén átvehetné a Silver Bullet vagy a Souleater is. A zenekar kivételes dallami ragadozó ösztönt mutat a refrénekben, ahol különösen kiemelkedik az End of the Rainbow, az Our Time Has Come, a Welcome to the New World és a There Can Be Only One. A Hellbreakernél klasszikusabb felépítésű dalt ebben a power metal szegmensben nehéz találni. Akár egy régebbi Gamma Ray-albumon is felbukkanhatna. A kiindulópont? A zenekar tagjai a Judas Priest hangjain nőttek fel. Mintha a „Stained Class” és a „Screaming for Vengeance” albumok témáinak reneszánsz felfedezését hallgatnád, csak éppen az Iron Savior mindezt végig magas amfetamin-adagon nyomja. Kíméletlen kivitelezés.  Az albumon csak egy lassabb dal van. Ez egy igazi power metal ballada. Ease Your Pain a címe, és futólag a Gamma Ray Pray című balladáját idézi. 

Egy olyan korban, amikor Piet Sielck nemzedéktársai a saját anyazenekaraikban már csak önmaguk paródiái (Grave Digger), nem találják az igazi iránytűt (Running Wild), unottan hibernálnak (Gamma Ray), vagy biztonságosan értékesítik a régi dicsőséget (Helloween), az Iron Savior a „Skycrest” albummal a maga fajtájában az utolsók közé tartozik (vagy azzá válik), akik új himnuszuk, a Raise the Flag of Metal példájára dacosan magasra tartják a klasszikus (euro) power metal zászlaját. Minden jel szerint az Iron Savior valóban az utolsó láng abban a nemzedékben, amely lábra állította a power metal műfaját, és a „Skycrest” egy milliméterrel sem marad el az Iron Savior legjobb alkotásaitól. Hűség, odaadás, hit, dac. Kalkuláció nélkül. Csak hallgatsz a szívedre, és követed. Valami, amit semmilyen pénzzel nem lehet megmérni, semmilyen haszon nem ellensúlyoz, és amit csak csodálni lehet. Nagy főhajtással és tisztelettel. A „Skycrest” a művészi ragyogás diadala.

Szerző: Aleš Podbrežnik

Dallista:
1. The Guardian
2. Skycrest
3. Our Time Has Come
4. Hellbreaker
5. Souleater
6. Welcome To The New World
7. There Can Be Only One
8. Silver Bullet
9. Raise The Flag Of Metal
10. End Of The Rainbow
11. Ease Your Pain
12. Ode To The Brave

Felállás:
Piet Sielck – ének, gitár
Joachim “Piesel” Küstner – gitár
Jan-Sören Eckert – basszusgitár
Patrick Klose – dob


Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik