Imperator

0 6

Szerző: Rok Klemše

Előadó: Dalkhu
Megjelenés: 2010
Játékidő: 51:00
Értékelés: 4/5

A karintiai Dalkhu black metal zenekar ötlete már 1999 óta ott motoszkált alapítója, Sorg gitáros fejében, de a projekt csak négy évvel később indult be ténylegesen, és hamarosan működő bandává nőtte ki magát. Sorg mellé 2006-ban csatlakozott Kalki a dobok mögé, vele együtt vettek fel és adtak ki egy jól fogadott demót Ars Goetia címmel. Szerencsére mindkettejükben izzott a vágy, hogy az anyagot színpadon is bemutassák, így a következő két évben Berstuk énekessel és Jurij basszusgitárossal bővült a Dalkhu. A Slovenj Gradecből induló banda 2008-ban kezdte irgalmatlan hódító útját a szlovén színpadokon, két év sem telt bele, és a fiúk felvették az első nagylemezüket, amellyel Karintia újra felkerül a szlovén metal térképére. A régió legutóbbi igazi metal albumát még 1992-ben adta ki a kultikus Funeral March (Invite to Die!?). Ma, az Úr 2010. esztendejében pedig itt van az Imperator!

666… 5… 4… 3… 2… 1… és a Dalkhu az intro után, mint egy tárt karokkal érkező démon, magához csalogat minket: a sötétség és az ősi black metal ölelésébe. A céljuk egy nagy, kövér köpés az újkori „black metal” arcába, amely már rég elfelejtette a gyökereit, az igazi értelmét és célját. A Dalkhu tagad mindent, ami baj a mai black metallal, amely tele van kitsch-csel és felesleges szeméttel, és már az Uvod v temo-val bebizonyítja, hogy az Imperator nyers, ősi és koszos black metal. Pont olyan, amilyennek lennie kell! A Dalkhu az Imperatoron csontig lecsupaszított black metalt tár elénk, felesleges cécó nélkül, az epikus és sötét atmoszférát csak a gitárok, a dobok és a nyers ének építi. Csak olykor bukkannak fel a programozott kürthangok, amelyek viszont csak fokozzák a hangulatot, és amikor a Heretic című számban megszólalnak a pompázatos kürtök, csak arra vársz, mikor vágja be a fejszéjét a koponyádba egy zsíros ork a Helm’s Deep előtt. Az Imperator zenéje alapjaiban egyszerű, a Dalkhunak mégis sikerül kegyetlenül epikus hangulatot teremtenie. És ehhez nincs szükség végtelen rétegnyi ráhegesztett „szimfonikus betétre”, elég az ihletett, epikus gitár, amely hol úgy vág, mint egy frissen élezett láncfűrész, a lassabb, atmoszférikusabb futamokban pedig élesen, hidegen és megalkuvás nélkül, mint a sebészkés. Főleg a verseket összekötő „bridge” részek íródtak és szólnak zseniálisan és monumentálisan – hallgasd csak meg, milyen eleganciával döfi hideg pengét irgalmatlanul a dobokba és a szívbe a Dalkhu az olyan számokban, mint a Rendezvous With Destiny, a Journey Towards Reality vagy a The Crack of Dusk. A dalok monumentalitásának köszönhetően a lemez egy pillanatra sem válik egyhangúvá, szép összekötő kapocs a változatos, dinamikus és élénk dobjáték is. Kalki nem él a black metalban megszokott módon a dupla lábdobbal és az állandó blast beatekkel, hanem rengeteg átgondolt átvezetésről is gondoskodik, csak a bőgődobot lehetett volna egy hangyányit jobban felvenni, mert néha úgy szól, mintha kartondobozt püfölnének. A szövegek, bár a black metalban gyakori témákról szólnak, remek énekteljesítménnyel kelnek életre. Berstuk állatias, agresszív és nyers growlja megteremti az igazi ember létezésének valódi színjátékát – a teljes individualizmust, amelyet a spiritualitás a titok és a misztika fátylába burkol. Ha a végére mindenképp párhuzamot kell vonni, a Dalkhu kiválóan megállná a helyét a norvég black metal második hullámában, engem személy szerint egyes részek a korai Windirre emlékeztetnek – főleg az egyedülálló epikus atmoszféra miatt, amitől azonnal megugrik a pulzusod és nő az adrenalinszinted.

Ha elegetek van az újkori black metal kitsch-áradatából, az Imperator kötelező mindenkinek, aki nosztalgiázik – hideg, nyers és energikus, tele epikus pillanatokkal, amelyeket a átgondolt riffek és a brutális ének remekül teremtenek meg. Világosan hordozza a szövegeken át szimbolikusan kifejezett lényeget: az ember spirituális, és ezzel együtt egyéni lény. Remélem, az Imperator üzenetet hordoz a többi karintiai zenekarnak is, mégpedig egy rúgást a hátsóra, hogy ők is elgondolkodjanak a régóta várt albumok kiadásán. Imperator! Liberate me ex caelis!

Felállás

Berstuk – ének
Sorg – gitár
Jurij – basszusgitár
Kalki – dob

Produkció

Dalkhu

Számlista

1. In My Arms I Welcome You
2. Preludium to Darkness
3. Heretic
4. A Visit From the Lost Palace
5. Rendezvous With Destiny
6. Awakening of Millenniums
7. Journey Towards Reality
8. The Crack of Dusk
9. Grey Hounds of Heaven
10. Subterranean Harvester Begins

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik