Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Juvančič, Katarina & Lapanja, Dejan
Kiadó: Stray Cat Tunes
Megjelenés: 2014
Játékidő: 50:08
Értékelés: 4/5
A szlovén énekes-dalszerző színtér jelenleg legforróbb duója, Katarina Juvančič és Dejan Lapanja alig két évvel az első lemezük, a „Selivke” (2012) megjelenése után új stúdióalbummal jelentkezik. A címe: „Hope’s Beautiful Daughters”.
Ambícióból Katarinának és Dejannak nincs hiány. Ezúttal a távoli Skóciába indultak inspirációért, és az ottani művészekkel hidat építettek az első, szinte kizárólag szlovén–skót együttműködésben született zenei dokumentumhoz. A barátságok régiek, a két ország zenészeinek kölcsönös vendégszereplései már-már hagyománynak számítanak. Miért ne csinálnának hát valamit együtt?
Az új album tulajdonképpen a „Selivke” második része (üzenetét tekintve). Ismét a „hősiességekről”, a győztes kalandokról, de a (világ) női népességének tévedéseiről és tévútjairól is szó van, legyen szó akár kitalált (mesebeli) alakokról, akár olyan személyekről, akik tetteikkel így vagy úgy számottevő hegységgel gazdagították az emberi történelem mozaikját. Az album „a remény szép lányairól” szóló egyes történeteinek főszereplői szinte közmondásosan „megragadják” Szent Ágoston gondolatát a reményről, amely folyamatosan bátorságot és haragot szül. Az emberi tudat két állapota ez, amelyek végzetesen összefonódnak egyfajta mentális és tárgyi agyi perpetuum mobilévé, és állandó alkotói készenlétben tartanak minket. A „kisember” mindennapi intrikáinak megoldásától a Holdra szállásig (és minden közte lévőig). Természetesen a világ lakosságának arról a részéről van szó, amely (még) tiszta szívében, gondolataiban és tetteiben. A „Hope’s Beutiful Daughters” című lemezen ez, ahogy már említettem, a női világra irányul.
Inspirációban az albumon nem volt hiány. Különleges darabról van szó, amely a mesélést és a tényleges zenei számokat ötvözi. Valójában a lemez teljes játékidejének alig a felében szól zene, nagyjából 26 percben. Katarina és Dejan, a költészet, a zene és az hangszerelések fő megálmodói, több mint lenyűgözően érezték meg a skót folklór, a misztika és a mitológia kincstárát. A lemez a kelta dallamvilág hagyományos eszközeivel kacérkodik, mind a vezető énekdallamokban, mind az összehangolt hangszerelésben, különösen azokban a pontokban, ahol a női ének bájos szépségéhez békésen csatlakozik a cselló és a hegedű kísérete. Az albumot példás misztikus töltet jellemzi, jókora adag melankóliával (ami a „kelticizmusok” használatánál magától értetődő), megkoronázva a meggyőző érzelmek forrásával, amilyet Katarina és a neves vendég skót dalszerző-énekesnő, Katrine Polwart hangja fakaszt.
A hangszeresek nem csupán hálás statiszták szerepét játsszák, helyenként hosszabb improvizációkba is belelendülnek. Ilyen például Matija Krečič hegedűs „szökése” a Frida zárórészében, miközben Dejan Lapanja elektromos gitárszólójával áttöri a vonósok szövevényét, és a Sister Sun című dalhoz bluesrockos ízt ad. Ugyanebben a számban a ritmusszekció is „zajosan” felébred. A felszabadított decibelek crescendóját a záró Rosa jelzi. Rosa Luxemburg megszelídíthetetlen, szabadságszerető szelleme egyenesen kiált a rockos fogásokkal való párosításért! Dejan gitárja még tovább kontrasztot ad Katarina színpadiasan kibontakozó énekteljesítményének, amely helyenként színházias határozottságú szavalatba fordul. Viharos albumzárás tehát! A lemez egyik legérdekesebb alkotása a Svarilo Janezu, a Mickey’s Warning című skót hagyományos népdal átdolgozása, amely ízléses módon vezeti át az érzelmek forrását angol és szlovén versszakokon. Ezt Katarina és Katrine Polwart kiváló egymást kiegészítő és egymásra hangolódó éneke biztosítja. Mindkét énekhang finom, mégis határozott voltát nagyon ízlésesen ellenpontozza Dejan akusztikus gitárhangszerelése, ami bizonyítja, milyen erős tud lenni a Juvančič / Lapanja duó már pusztán az ének és az akusztikus gitár párosításában. Ennél többre nincs szükségük, hogy meggyőzően megteremtsék zenei varázslatukat!
Az albumot egészként három mesélő is meghatározza, három történetben. Ők a történetmesélés elismert skót mesterei. Mindegyikük a saját alapszínével és hangszínével egy egyedi „színházat” teremtenek, amely tömör mondanivalóval szippantja be a fogyasztót a maga világába. Természetesen ezeken a pontokon előnyben vagytok mindazok, akik jobban felvértezettek skót nyelvjárással fűszerezett angoltudással. A három kiválasztott elbeszélés (Dreammaker, Ursilla, Mallie) bevezető, illetve záró részeiben a szlovén Salamandra Salamandra szolgáltatja a zenei kíséretet (a név a közönséges tűzszalamandra latin neve), akik kísérőzenéjük dallamvilágában természetesen összhangban simulnak a kelta hangzásmintákhoz. Maga a kiindulópont mindenképpen helyénvaló, csak a megvalósítás nem a leghatékonyabb. A mesélést a háttérben végig ilyen zenei díszlettel lehetett volna megtámogatni, a Salamandra Salamandra pedig akár jazzesen is kibontakozhatott volna. Ezeken a pontokon a Salamandra Salamandra minimalista, és szigorúan racionálisan működik. Ezért egyáltalán nem érvényesül, jelenlétük hatása alig észrevehető. Sőt, tulajdonképpen félrevezető. Ezeken a pontokon az album jócskán fejleszthető lett volna, és itt rejlenek művészi továbbfejlesztésének lehetőségei.
A „Hope’s Beautiful Daughters” mindenképpen különleges alkotás. Az alapvízió teljes egészében megvalósult rajta. A skót és szlovén zenészek összeműködése Katarina és Dejan éber karmesteri pálcája alatt harmonikusan, bájosan és tömören működik. Ez végig megmutatkozik. A meghatározó énekhangok odaadó, elkötelezett előadásának finomságaiban és a végiggondolt motívumokban, amelyek az egyes dalok szerkezetét tartják. Ezekbe a pontokba színesen illeszkedik a három elbeszélés, és az album egészében nemes színházias hangulatváltások szövevényét éri el. Az őszinte, leplezetlen érzelmek forrásának mélysége különös figyelmet és elkötelezettséget kíván a hallgatótól, cserébe viszont elbűvölő élmények teljes tárházával jutalmaz, amelyek Katarina Juvančič és Dejan Lapanja merész művészi víziójának nagy alkotói bátorságából és egyedülállóságából fakadnak.
Felállás
Katarina Juvančič – ének
Dejan Lapanja – gitár, billentyűs hangszerek
Katrine Polwart – ének a 2., 4., 6. és 7. dalban, gitár a 7. dalban
Sedlan Baxter – cselló az 1., 2. és 6. dalban
Fiona Cuthill – hegedű az 1., 2. és 6. dalban
Paul Tasker – gitár a 6. dalban
Gašper Peršl – dob az 1., 2., 6. és 9. dalban
Matija Krečič – hegedű az 1., 2., 6. és 9. dalban
Klemen Krajc – nagybőgő az 1., 2., 6. és 9. dalban
David Campbell – mesélő
Tom Muir – mesélő
Lawrence Tulloch – mesélő
Salamandra Salamandra Band (hangszerelés a 3., 5. és 8. dalban):
Samo Kutin – tekerőlant, ének, kalimba, tökhéj, nguni, ütőhangszerek
Matej Magajne – gitár, basszusgitár
Sabina Magajne Bagolin – kürt, ének
Dejan Lapanja – dob
Produkció
Katarina Juvančič & Dejan Lapanja
Számlista
1. Irena (3:52)
2. Skeleton Woman (3:23)
3. Dreammaker (7:08)
4. Frida (6:06)
5. Ursilla (9:08)
6. Sister Sun (4:39)
7. Svarilo Janezu (3:12)
8. Mallie (8:12)
9. Rosa (4:20)
