Előadó: Lvmen
Kiadó: Day After Records
Megjelenés: 2008
Játékidő: 50:07
Értékelés: 4.1/5
A Lvmen cseh zenekar, amely saját bevallása szerint kísérleti rockot játszik hardcore-ízekkel. A hardcore az agresszívabb részeknél tényleg érezhető, én mégis úgy gondolom, hogy alapvetően post rock csapatról van szó, amely szívesen csempész a zenéjébe néhány keményebb momentumot.
A Lvmen egyébként már elég régóta jelen van a színtéren, de sosem érte el azt a sikert, amelyet talán megérdemelne. Ebben talán az is közrejátszik, hogy nem túl gyakran jelentkeznek lemezzel. A Heron mindössze a negyedik kiadványuk, de a minőségből ítélve a lemezeikre kétségkívül érdemes várni.
A Heron, sőt a Lvmen zenéjét általában nehéz meghatározni. Egyfajta post rock-változatról van szó, amelyet én apokaliptikus post rock/metalnak neveznék. Számomra ez azt jelenti, hogy a post rock elég kemény változatával állunk szemben, ahol különösen feltűnőek a sötét témák. A hangulat egyébként erősen emlékeztet a Guapo zenéjére, amely hasonló módon építi fel a kompozícióit. Ez általában azt jelenti, hogy a dalok nyugodtan, lassan indulnak, majd fokozatosan haladnak a csúcspont felé, ahol felrobbannak a gitárok, és időnként megjelenik a üvöltő ének is. A Lvmen a hangulatépítés mestere: úgy tűnik, pontosan a megfelelő pillanatban tudják elsülni a kitörést, éppen amikor már megszoktad a csendet. A kitörést jobbára ismét elcsendesedés követi, a hallgató pedig csak arra vár, mikor robban megint. Az egyetlen hiba, hogy ezek a minták kissé túl sokszor ismétlődnek, és idővel kiszámíthatóvá válnak. Mégis úgy vélem, hogy a Lvmen kiváló érzékkel nyúl a drámához és a sötét hangulatok megteremtéséhez. Ez csak a legjobbaknak megy.
A post rock gyakran billentyűs vonalakra épül, a Lvmennél viszont egészen más a helyzet. A zene főként a kettős gitárszólamokra támaszkodik, amelyek szépen kiegészítik egymást. A remek hangulathoz sokat hozzátesz a dinamikus ritmusszekció is, amelyben különösen kiemelkednek a kiváló dobos képességei. A billentyűket nagyon ritkán használják (a samplereket valamivel gyakrabban, főleg a különböző filmekből vett betéteket), azt is inkább a háttérben, annál feltűnőbb viszont az üvöltős ének, amely szintén nem gyakori, de sokkal szembetűnőbb. A tiszta ének nagyon ritka, de szép kontrasztot ad az üvöltéssel szemben.
A Heron egy olyan album, amelyhez újra és újra visszatérek, de a hallgatások között elég hosszú szüneteket kell tartanom. A lemez nemcsak nehéz és sötét karaktere miatt megterhelő, hanem a zene bizonyos fokú ismétlődése miatt is, ami a post rocknál/metalnál viszont gyakorlatilag mindig jelen van, és a báj részét képezi. A Heron kétségkívül olyan album, amely az összes kísérleti zenét kedvelő figyelmét megérdemli, és bizonyítja, hogy a Lvmen a legjobbat még nem mutatta meg a Mondo albummal.
Felállás
Dada – gitár, ének
Mirda – gitár
Husar – billentyűk, samplerek, ének
Hulo – basszusgitár
Melnick – dobok
Produkció
Lvmen
Számlista
1. Lvmen 14
2. Lvmen 15
3. Lvmen 16
4. Lvmen 17
5. Lvmen 18
6. Lvmen 19
7. Lvmen 20
8. Lvmen 21
