Előadó: Kampfar
Kiadó: Napalm Records
Megjelenés: 2008
Két év után tér vissza a pogány csatamezőre a norvég Kampfar új, immár negyedik albumával, a Heimganggal, amely hű marad az északi folklórhoz és hagyományhoz.
A lemezen tíz északi Pagan Black metal himnuszt hallhatunk, amelyeket átjár egy csipetnyi ősi viking folklór és misztika, amit a világnak ez a vége még őriz.
Az album akusztikus introval indul, amelyet egy instrumentális kiegészítés követ. A második dalnál aztán a tempó hamar masszív Black metalba csap át, olyan zenekarok nyomdokain, mint az Enslaved – vagyis a régi norvég Black metal ez, amelyet az egész világon úgy megbecsülnek. A lemez valósággal fenomenális érzéseket kínál, ha van egy kis fantáziánk, és ha nem csak a produkciót, hanem magát a zenét is képesek vagyunk átélni. A Heimgang számai egyszerűen egyedülállóak és megismételhetetlenek. Hallgatásuk közben a Pagan Black metal újjászületését éljük át, amely nagyobb hangsúlyt fektet az ősi hangzásra és az egyszerűségre, vagyis azokra az alapokra, amelyek ezt a műfajt különlegessé teszik.
Végre egy album, amely nem veszíti el a vörös fonalat, és minden dal gondosan a helyére került rajta, így az egész egy összefüggő zenei történetként hat.
A tökéletes produkció ellenére sokakat meglephet kissé homályos hangzás, amitől a lemez még mindig igazi „Old School”, és nem vész el az újabb, álpogány albumok tömegében, amelyekből túlságosan magas gitárok visítanak, és önjelölt operaénekesnők vokáljai szólnak – a „Sonata Arctica”-féle billentyűkről nem is beszélve. A Kampfar az új alkotással bekerült a norvég zenekarok élmezőnyébe: eredetiséggel és minimalizmussal teszik azt, amit mások stúdiós sablonokkal és producerekkel vesznek meg maguknak. Hangszerekkel és énekkel is igyekeztek megteremteni a megfelelő atmoszférát, és ezzel hiteles terméket alkottak, amely epikus főhajtásként hat az ősök előtt.
Az album kiváló gitárjátékával is kitűnik, amely hozzásegít az ősiség és egyszerre az örökkévalóság tökéletes hangulatához. Mindezek tetejére az i-re a pontot a vokál teszi fel, amely a Black metal színtér 90-es évek eleji kezdeteit idézi.
Röviden: a Heimgang valószínűleg az év „top” lemeze, amit a norvég Pagan/Black metal gépezet felmutat. Szomorú viszont, hogy messziről elkerüli majd a médiareflektorokat, és valószínűleg csak egy-egy turnéval ünneplik. De talán éppen ez az a „különleges ízt” adó valami, ami a metalt még mindig ennyire különlegessé teszi.
Felállás
Dolk – ének
Thomas – gitár
II13 – dob, kísérővokál
Jon Bakker – basszusgitár
Számlista
1.Vantro (03:06)
2.Inferno (03:31)
3.Dodens Vee (04:24)
4.Skogens Dyp (05:20)
5.Antvort (06:10)
6.Vansinn (05:36)
7.Mareham (05:08)
8.Feigdarvarsel (05:15)
9.Vettekult (04:49)
10. Vandring 03:46
