Szerző: Rok Klemše
Előadó: Naglfar
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2007
A Naglfar név hallatán sokan csak vállat vonnak. Mi az ördögöt jelenthet ez a furcsa név!? Hadd magyarázzam el hát az elején, mit jelent. A Naglfar az északi mitológiából származó név, egy olyan hajót jelöl, amely teljes egészében halottak körmeiből áll. A Ragnarök idején a hajót felemeli a földről az árvíz, és Hymirrel meg óriáshadseregével együtt az utolsó csatamezőre, Vígríðra sodorja. A hajó a gonosz hordáit viszi majd az istenekkel vívott végső ütközetbe, mielőtt új világ emelkedik ki a tengerből.
A zenekar az első, Vittra című lemezével nagyon jó kritikákat aratott, a következő két albummal, a Diabolical-lal és a Sheollal viszont erősen középszerű vizekre evezett. A Pariah-val szerencsére helyrehozták az ízlésüket, a Harvesttel pedig még tovább fűszerezik!
A banda újra visszacsempészte a zenébe a lüktetést, és a számokban megint van lélek. A Harvest nagyon jó lemez, igazi mizantróp hangulattal. Az új lemez mind a kilenc dala dühös, zajos, technikás és gyors black metal. A hangzás még mindig meglehetősen egyedi, és kifejezetten frissítően hat, ahogy a hagyományos black metalt a svéd death metal dallamosságával keverik. A harmóniák ijesztően jegesek, az epikus dallamok remekül vegyülnek Kristoffer W. Olivius hideg, mély és komor hangjával.
Pont ez a lemez legjobb oldala – a fekete romantikus atmoszféra és az könyörtelen brutalitás fantasztikus összefonódása. Éppen a billentyűs részek teremtik meg a tágasság, a végtelenség és a határtalan perspektívák érzését. A Naglfar nem teljesen tipikus black metal banda, és ez épp a borotvaélesen vágó, megnyerő thrash riffeknél érződik.
A The Way of the Rope melankolikus, de átkozottul húzós riffje a korai Naglfart idézi, ám a logikus fejlődés jól látszik. A The Mirror of My Soul óvatosan építi a hangulatot egy romboló black metal refrénig, amely az erőszak spiráljában keveri a régit és az újat. Az Odium Generis Humani tiszta tarolás, a tökéletes ellentéte pedig a rendkívüli, 7 perces címadó dal csodás dallamokkal. A lemez egyetlen komolyabb mínusza, hogy nem minden szám áll azon a színvonalon, mint az említett gyilkos darabok, de szerencsére a nagyon jó összképtől nem térnek el sokban, és nem rontják el a lemez élvezetét. A produkció kiváló, minden apró részlet jól hallatszik, a blast beatektől a basszusgitárig, a szövegek pedig a halál és a mizantrópia témáját érintik.
A Harvest remek lemez, és nem látom okát, miért ne ugranátok be ti is a legközelebbi boltba, és áldoznátok fel egy-két körmöt… A Naglfar befutott, és az aratás elkezdődött!
Felállás
Kristoffer Olivius – ének
Andreas Nilsson – szóló- és ritmusgitár
Marcus Norman – szóló- és ritmusgitár
Morgan Lie – basszusgitár
Mattias Grahn – dob
Produkció
Naglfar
Számlista
1. Into the Black
2. Breathe Through Me
3. The Mirrors of My Soul
4. Odium Generis Humani
5. The Darkest Road
6. Way of the Roap
7. Plutonium Reveris
8. Feeding Moloch
9. Harvest
