Szerző: Rok Klemše
Előadó: GMB
Kiadó: Saját kiadás
Megjelenés: year_month
Játékidő: 28:00
Értékelés: 3.5/5
Alig pár napja írtam a kranji extrém metal szint feléledéséről (a death metal csapat, az Armaroth bemutatkozó EP-jéről), és máris itt a következő vihar a kranji undergroundból. Az Armaroth testvérbandája, a GMB ugyanis, amelyet a két zenekar közös gitárosa, Klemen Govekar vezet, kiadta első demófelvételét, a Gore Obsessed Violent Exhibition címűt. A demo címéből is egyértelmű, merre kacsingat a GMB: old school death metal, ahogy a nagykönyvben meg van írva!
Ezt rögtön megerősíti a három szám közül az első, a Nebelscheinwerfer nyitó moraja, amely a ködös kanyar mögül tényleg úgy dereng fel, mint egy autó ködlámpája. Csakhogy ez a ködlámpa az utolsó, amit meglátunk, mielőtt a GMB legázol minket, mint King Christine-je. A lány és a fiúk már az első másodpercben egyértelművé teszik, hogy igazi, régi vágású death metalt játszanak, cicomázás, bonyolítás és locsogás nélkül. A GMB úgy kezd, mint az Obituary a Slowly We Rot című bemutatkozón: a Nebelscheinwerfer valóságos főhajtás a koszos, groove-os, Celtic Frost-„worship” riffek előtt. Hogy az említett legendás amerikai parasztfiúk mekkora hatással voltak a bandára, azt David Orehar éneke is bizonyítja, amely olyan primitíven, okádósan szól, mint John Tardy. De épp amikor azt gondolnám, hogy ez már túlságosan is az Obituary, a GMB fordít egyet a dolgon, és vegyít: némi thrash-lendületet és egy kis „cupa cupa” hatást csempésznek bele, ami akár már a korai grindot is megidézheti.
Ugyanilyen változatosan gyalul tovább a demo a találóan elnevezett Painapple Expresszel, amely a fájdalom birodalmába a zsíros groove és a felpörgetett részek remek keverésével repít, a gerincét a színes dobolás és Govekar gitárja adja, amely úgy vág, mint Leatherface láncfűrésze. Rrrrrrrrrrrr! A hangszerek a demominőség ellenére is tiszták és kivehetők: a basszus úgy zörög, ahogy kell, a dobok sokszínűek és dinamikusak, hol doom-lassúak, hol meg megvadulnak, mint egy veszett orrszarvú, a riffek hol zsírosak és masszívak, hol meg a „hammer-onok” és „pull-offok” vágnak, mint a szike. Szólók nincsenek. De senkinek sem hiányoznak.
A GMB a demón a három stúdiófelvétel után még öt élő felvételt is kínál, amelyek a zenekar otthoni bázisán, a kranji Trainstation Squatban készültek. Ezekből kiderül, hogy a banda élőben is igazi death metal mészárszéket csap, és a kisebb bakik ellenére is őszintén szól. A Gore Obsessed Violent Exhibition igazi „blast from the past”, és ha a kilencvenes évek elején jelent volna meg, ma biztosan keresett ritkaság lenne. A fent említett floridai óriások hatása végig érződik, de szerencsére nem uralkodik el, a GMB pedig még több munkával valóban a hazai death metal meghatározó erejévé válhat. A demóból talán egy hajszálnyival tisztább elképzelés, fókuszáltabb irány és valamivel több saját anyag hiányzik, de a GMB jó úton jár ahhoz, hogy a (remélhetőleg) következő stúdiókiadványaik után ők legyenek az utolsó dolog, ami beleég a szaruhártyánkba: a gyilkos autófenevad utolsó ködlámpája.
Felállás
David Orehar – ének
Klemen Govekar – gitár
Nika Krmelj – basszusgitár
Anže Podobnik – dob
Produkció
Darči Kruševac
Számlista
1. Nebelscheinwerfer
2. Painapple Express
3. Land of the Dead
(bónusz)
4. Nebelscheinwerfer (live)
5. G.O.V.E. (live)
6. Painapple Express (live)
7. Evil Dead (live)
8. Land of the Dead (live)
