Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Jaded Heart
Kiadó: Fastball Music Records
Megjelenés: 2014
Játékidő: 49:26
Értékelés: 4.5/5
A Jaded Heart, a német hard rock hosszú életű veteránja, amely a Rajna-vidék–Vesztfália régióban otthonos, 2005 óta pedig német–svéd felállásban működik, új albummal tér vissza a színtérre. A „Fight the System” a zenekar 12. lemeze a 22 éves, irigylésre méltó pályafutás során.
Az együttes 2012-ben (a Hartmann oldalán) és 2013-ban (a Masterplan társaságában) turnézta végig Európát az akkor friss „Common Destiny” (2012) albummal, és ugyanebből a turnéból egy új koncertdokumentumot is életre hívott „Live at Cologne” (2013) címmel. A turné után, az idei év elején búcsúzott a zenekartól eredeti, alapító tagja, a dobos Axel Kruse (a Mad Maxből is ismert), akinek a helyét a Callejon soraiból érkező Bodo Stricker vette át. Ő már az új album felvételein is részt vett. A Masterplannel közös turné új baráti szálakat szőtt, így a Control című új dal énekduettjeihez különleges vendégként a stúdióban csatlakozott a Masterplan énekese, Rick Altzi. Az új albumhoz a Jaded Heart másik hangmérnökcsapatot is behívott (Jan Vacik és Mario Lochert párosát), akik a produkció hangzásának kialakításában segédkeztek, szemben a „Common Destiny”-vel, ahol a zenekar a német hangmérnöki szakma két rutinos öreg rókájával, Claus Lausmannal és Michael Vossal dolgozott.
Az eredmény a Jaded Heart pályafutásának legkeményebb és legsötétebb albuma. Ha csak a 11 új dalt vesszük górcső alá (a két bónusz nélkül), a zenekar az új lemezen is megtartotta azt a magas zenei színvonalat, amely egész karrierjén át az állandó értéke maradt. A magasan szárnyaló, dallamos refrének, amelyek az első hallásra megfognak és azonnal befészkelik magukat a fülbe, ezúttal is végig velünk vannak. Ám amikor a hallgató eljut a Terror in Me-ig, nem kis meglepetés éri a komor, hömpölygően agresszív riff hallatán, amely fölött Fahlberg ingerült, parancsoló, pusztítással teli hangja ível – ez a zenekartól nem éppen mindennapi jelenség. A produkció kifejezetten fémesre, vérszomjasra sikerült. Ebben a tekintetben a Jaded Heart nagyon közel kerül a dán Pretty Maids felturbózott hangzásához, azzal a különbséggel, hogy a Jaded Heartnál a billentyűk a produkcióban még határozottan háttérbe szorulnak.
A zenekarnak egyáltalán nincs mit felróni, hiszen alig két évvel a „Common Destiniy” megjelenése után, amely szinte átrepült, újabb kiváló stúdióalbumot adott ki. Kissé más, mint a korábbiak, de mindenképpen az európai dallamos hard rock minden rajongójának a testére szabott, kifejezetten felturbózott, ropogós német produkcióval, a Mad Max, a Fair Warning, a Frontline és a Pink Cream 69 példájára. A zenekar Fahlberg vezető dallamos énekvonalait a refrénekben rutinosan megtámogatta remek vokális harmóniákkal, amelyeket a Jaded Heart pályafutása kezdete óta finoman, nagy biztonsággal kezel. A dalokat a hangulatok rendkívül dinamikusan építkező fejlődése jellemzi, a refrénekben atmoszférikus crescendóval. A nyitódal, a Schizophrenic meglep, mert Fahlberg a versszakban olyan énekstílushoz nyúl, amely egy hajszálnyira közelít Geoff Tate (Queensrÿche) énekmódjához. Mivel az egész albumon ez az egyetlen ilyen pillanat, valószínűleg tudatos választásról van szó. De nagyon jól áll a dalnak. És ez a lényeg, ez számít. Peter Östros, ez a kiváló svéd zenész, aki egyébként gitártanításból él, ezúttal is hozott néhány gurmand gitárfrázist és ötletes megoldást a vezérfrázisok fölé rakott gitárdíszítések terén. Különösen kiemelkedik a finoman dallamos gitárjáték a Controlban, Östrost pedig általában is újra csak csodálni lehet kifinomult, filigrán technikájáért és a hathúros elmélet esztétikus uralásáért. Főleg a dalok „mid eight” részeiben. Hihetetlen finomsággal hat a dalokon belüli hangulatváltásokra, például a komor Terror In Me ultradallamos „mid-eight” szakaszában, ami markánsabb atmoszférikus kontrasztot visz a dalba! Ebben az esetben a gitáros dallamos esztétikájával oldja a dal egyébként jellemző sötétségét. Östros Európa egyik legjobb hard rock gitárosa, akit igazságtalanul figyelmen kívül hagynak.
A „Fight The System” tele van a Jaded Heart jellegzetes dallamos ismertetőjegyeivel, a zenekar tehát megint a legjobbat hozza, amire csak képes és amit tud. Az új albummal a Jaded Heart továbbra is hatalmas zenei nagyság az európai dallamos hard rock műfajában. Bízzunk benne, hogy ez a lemez végre segít nekik kilépni az igazságtalan mellőzöttség árnyékából a színtéren.
Felállás
Johan Fahlberg – ének
Peter Östros – gitár
Henning Wanner – billentyűk, gitár, vokál
Michael Mueller – basszusgitár, vokál
Bodo Stricker – dob
VENDÉGÉNEKES:
Rick Altzi (Masterplan) – ének a 2. dalban
Produkció
Jaded Heart, Jan Vacik & Mario Lochert
