Előadó: Answer, The
Kiadó: Pias Records
Megjelenés: 2009
Játékidő: 46.10
Értékelés: 3.5/5
The Answer az ír hard rock janicsárjai, akik a remekül fogadott debütálás után idén érthető módon tele lendülettel és önbizalommal térnek vissza, nagy étvággyal és még nagyobb elvárásokkal megrakodva. Három évvel a Rise után a The Answer mára sűrű ejtőernyős alakzatban, nyersen és kompaktan szól, mint még soha. Valószínűleg túlságosan is! Az Everyday Demons egy jó háromnegyed órás, jól megolajozott, végsőkig felhúzott rock & roll gépezet dörgésével támad ránk (fel nem készülten is), és közben szorgalmasan fukarkodik a lélegzetvételnyi szünet reményével. Az album súlyos hangzásvilága elsősorban a keményen megvágott, ugyanakkor rendkívül tömör, helyenként nagyon trendi irányba húzó produkció eredménye. A fémesített rockzene fantáziátlansága marad az Everyday Demons meghatározó eleme, amelynek tevékenysége nem egyszer túlcsordul minden ésszerű határon, így az album túl gyakran veszít az organikusságából, pedig azért küzd a fáradhatatlan énekes-hangszeres páros, Cormac Neeson és Paul Mahon.
Az Everyday Demons már a nyitó számhármassal is érdekes mintát rajzol az alapvető rockos fogások amúgy egyszerű elővezetéséről, még ha fülbemászó jellege el is rágja a legfontosabb tőkéjének egy jókora részét, vagyis a hitelességet. A Demon Eyes tesztoszteronnal felturbózott boogie rockként csap oda, közvetlenül utána pedig a Black Crowes távoli rokona, a Too Far Gone teszi próbára a türelmünket, ravaszul mutálva még a kortársabb rockfogásokat is, míg az On And On a régi és az új harmonizálásával tudatosan állít új mércét a modern rockzajnak. Az album kétségtelen favoritja! Bűnre csábítóan jónak bizonyul a slide blues-rockos méregfog, a Cry Out, a húga, a Why’d You Change Your Mind, valamint a koszos rock záró vágtája, az Evil Man. Ezek messze elkerülik az album többségének hagyományos hard rock kereteit, hiszen egyedi zenei szólamukat a kontrasztos hangulati és dinamikai árnyalatok fáradhatatlan váltogatásával függetlenítik, és a már amúgy is feszes izomzatú, forgatónyomatékos albumot energiatöbblettel táplálják! Sajnos azonban, ahogy a türelmetlen fiataloknál lenni szokott, ír barátainknál sem minden az, aminek első pillantásra látszik. Az Everyday Demons biztosan erősebb lenne a Dead Of The Night nélkül, amely bár bátran folytatja a magas oktánszámú rock & roll szállítását, tartalomhiányban szenved. Az album acélos karakterét a Walkin’ Mat erősíti tovább, egy újabb nehezen kezelhető, Black Crowes-féle csibészke, amely a Ton<< párhuzamos vágtájában, a jellegzetes háromszólamú Thin Lizzy-gitárdallamosság lelkesedés nélküli toborzásával egyre mélyebbre süllyed a már hallott és kiszámítható rockos fűrészpor szürkeségébe. Szerencsére a Pride és a Comfort Zone megment minket az identitásválságtól: ők a férfias albumarc tisztességes balladás puhítói.
Az Everyday Demons-szal a The Answer egész tisztességesen zárt: felemelkedett a modern rockiskola egyik fő rohamcsapatává, tekintetét helyenként messze a zenei múltba szegezve. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy az ír banda irigylésre méltó mértékben birtokolja az egészséges érzéket a saját zenei ötletei megkovácsolásához, végül pedig a nélkülözhetetlen merészséget is a felszolgálásukhoz, ami a modern hard rock krónikus fantáziátlansága ellenére élettelinek és energikusnak hat. A fiúkból őszintén szólva hiányzik valamicske abból a ragadós lüktetésből, amely megóvná őket a teljes zsírtartalmú, tesztoszteronos rock & roll rajongóinak rosszindulatú nyelvétől. Ettől még a The Answer a helyes irányba tart, ennek biztos bizonyítéka az idei tavaszi kalandjuk az AC/DC-vel. Nem is beszélve arról, hogy a mai zenei élet sterilitásának és ócska elkereskedelmiesedésének prizmáján át nézve az Everyday Demons példátlan perverzió.
Felállás
Cormac Neeson – ének
Paul Mahon – gitár
Micky Waters – basszusgitár
James Heatley – dob
Produkció
Tim Palmer & Mike Fraser
Számlista
1. Demon Eyes
2. Too Far Gone
3. On And On
4. Cry Out
5. Why’d You Change Your Mind
6. Pride
7. Walkin’ Mat
8. Tonight
9. Dead Of The Night
10. Comfort Zone
11. Evil Man
