Ethnotrip : Ethnotrip

Kiadó: Önkiadás
Megjelenés éve: 2013
Produkció: Peter Ošlaj & Ethnotrip
Az album hossza: 46.32

Az Ethnotrip egy olyan kvartett, amely népzenei sztenderdeket játszik. Bár 2009-ben alakultak, és a személyi számuk születési évszáma alapján fiatalnak számítanak, edzett zenészekről van szó, akiknek a színpad a második otthonuk, és remekül érzik rajta magukat. Folyamatosan színpadon vannak Ethnotrip felállásban, emellett a tagok aktívan kapcsolódnak más zenei formációkhoz is (Mlada Beltinska Banda, Marko Banda, L’amour Fou), így állandóan top formában maradnak.

Az „Ethnotrip” című debütálás nagyon szép munka. Olyan ismert sztenderdeket hoz, amelyek jól megragadják az európai dallamvilág sajátosságait a Nyugattól (Anglia) a Keletig (Oroszország, Magyarország), és persze a mi kedves Balkán-félszigetünkét is (Macedónia, Horvátország). A népi hagyomány dallamai természetesen nem maradhatnak el, mint a nyitó belokranjai Pastirče mlado (in milo) – egy sztenderd, amelyhez az évek során a szlovén előadók egész univerzuma hozzányúlt, a Katalenától a Magnificóig és mindenkin át közöttük. Itt van két muravidéki dal is, a Zreilo je žito, valamint egy másik klasszikus, amely a prekmurjei Žižkiből érkezik, a Speivaj nama Katica (Zapoj nam Katica).

Egy ilyen színes zenei képeskönyv, amely az európai népzenei küldetés gazdag névjegyét mutatja be, garancia a szórakoztató hallgatásra, és az „Ethnotrip” albumon hatásosan össze is foglalja ezt. Az Ethnotrip arculatának középpontjában Tjaša Šimonka markáns énekhangja áll. Azokon a számokon, amelyeket Prekmurje, Medžimurje, Baranya és az Oroszország felé eső területek (Magyarország) földrajzilag közeli „cigány” dallamvilága köti össze, a vékony hang törékenyen ringató bája és szűzi tisztasága biztosan olyan elem, amely azonnal magával ragad. Ez a pillanat az egész albumon végigvonul. A vokális dallam sóvárgó előadása rendkívül lágy, ugyanakkor átszövik a fájdalom érzései, noha a szövegek általában ünneplésről szólnak. Mondhatjuk, hogy nehezen találnánk erre a feladatra Tjašáénál alkalmasabb hangot. A hagyományos népdalok üzenetének ilyen bravúros felnagyítása, ahogyan az „Ethnotrip” album egybefogja őket, biztosan nagyon nehéz feladat.

A hangszerek, amelyek a kíséret hangi hátterét adják, egyenesen ideálisak az album melankolikus dallamvilágához, amely a Jovano Jovanke és az Ajde Jano „balkanizmusaiban” sem lankad, és mindkét számban leplezetlenül keveredik a Kis-Ázsia „arabeszk” hatásainak jótékony szellőjével. A sztenderdek ilyen választékához optimális kifejezőerőt érnek el, amikor együtt hatnak Tjaša magvasan megformált énekhangjával.

A kiváló tolmácsolás ellenére, amelyre egy rossz szavunk sem lehet, az album kissé túlzottan tartja magát az iskolai zenei tankönyvek irányelveihez. Ennél helyesebb játékot és éneklést szinte lehetetlen kihozni. És éppen ez a iskolás „kivasaltság” és „kipucoltság”, amelyben nem találsz „elgörbült szálat” vagy „foltot, amit légy lába hagyott volna”, az az elem, amely azt az érzést kelti, mintha ezeket a történeteket már sokszor, nagyon hasonlóan adták volna elő. A kvartett építi a saját identitását, de ha körülnézel a szlovén együttesek és előadók plejádján, akik indulásuktól fogva szintén alaposan foglalkoznak folk- és etnoelemekkel, az „Ethnotrip” a közepes lemezek ligájában ragad. Inkább az óvatosságot követi, mint a kísérletezésnek és vele a saját szerzői éleslátás nagyobb érvényesítésének adná át magát. Itt nem hallasz semmi „odavágóan” provokatívat, ami olyan előadókra jellemző, mint a Katalena, Vasko Atanasovski és hasonlók. A rég lejátszott Podmoskovnye vechera és Katyusha beemelése, amelyeket évtizedek óta énekelnek a cserkészek a tábortűz mellett (már csak a Trzinka hiányzik!), valamint a kelta Scarbourough Fair, amelyet réges-régen a Simon And Garfunkel repített slágerlistás kislemezként a közönség elé, majd saját rendezésben dolgoztak fel az artmetálosok, a Queensryche az „Empire” (1990) album felvételeinek idején, csak bizonyíték arra, hogy az Ethnotrip az első albumán inkább az általános hozzáférhetőség és tetszetősség vizein evez, mintsem hogy művészi önkihívással szlalomozna, vagyis a kiszámítható sablonokon kívül, amelyeket az album kiválasztott népi sztenderdjeinek dallamai rögzítenek.

Szóval összefoglalva: semmi rosszat nem lehet mondani az albumról. Isten őrizz. Szépen áll, és tetszetős zenei kalandot kínál a hallgatónak. Gyönyörű lemez, magas színvonalú tolmácsolással, amelyet a hiteles, természetes produkció organikus tónusának ragyogása és különösen Tjaša kivételes énekkarizmája tesz szebbé, aki elbűvölő énekteljesítményével a mezzoszoprán magasságokig is eljut. Szilárd alapja egy új, lenyűgöző történetnek egy új etno/folk együttesről, akitől jogosan remélhetjük, hogy a jövőbeli fejlődés során a lemezeikbe nagyobb szerzői „szúrósság” tapintható tartalmát is beleviszik.

szerző: Aleš Podbrežnik
értékelés: 8.0 / 10

Számlista:
1. Pastirče mlado
2. Seiyem hajad / Szep asszonyak kurizalok
3. Jovano Jovanke
4. Speivaj nama Katice
5. Dekanovsko grobiće
6. Igrale se Delije
7. Zreilo je žito
8. Podmoskovnye vechera / Katyusha
9. Ljubav se ne trži
10. Ajde Jano
11. Scarbourough Fair*

*… bónuszszám

Felállás:
Tjaša Šimonka – ének
Miha Kavaš – hegedű
Aleksander Varga – basszusgitár
Primož Kramberger – zongora