Előadó: Sahara Rain
Kiadó: Önkiadás
Megjelenés: 2011
Értékelés: 3.5/5
Ne keverd össze ezt a zenekart Rick Springfield, Bob Marlette és Tim Pierce „Sahara Snow” nevű projektjével, sem egy „potenciális” House Of Lords tribute bandával, bármennyi is a hűhó a „Sahara” szó körül! A Sahara Rain svájci hard rock hatos, amely 2007-ben alakult. Hosszú pályát befutott muzsikusokról van szó, akik ennek köszönhetően rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek az évek alatt. 2009-ben adták ki stúdióbemutatkozójukat, a „Sand In Your Hands” című lemezt, amely minőségével bizonyította, hogy a horizonton egy ígéretes csapat tűnt fel, az európai gyökerű melodikus hard rock klasszikus hagyományainak képviselője.
Az „Eternity” előrelépés. A zenekar minden tekintetben megérett vele, leginkább a dalszerzés terén, hiszen van rajta néhány kiemelkedő pont, amely kimagaslik az albumból. Akárcsak az első lemezen, a Sahara Rain most is megtartotta az együttműködést a német Jaded Heart egykori énekesével, Michael Bormann-nal. Bormann, aki kiváló énekhangja mellett rendkívül ügyes hangszerelőként, dalszerzőként és finom érzékű stúdiós hangzásformálóként is ismert, nagyon fontos színt visz az albumba. Ő felel azokért a harmonikus dallamokért, amelyek a refrénekben kísérik a főéneket. Ez az a valami, amely nélkül jó melodikus hard rockot sosem lehetett elképzelni.
A Sahara Rainben nincs mély filozófia. Kompakt dalok, a dallamot hűen követő, kiszámítható dalszerkezet. Versszak – refrén, kétszer, középső hangszeres rész, majd a refrén záró ismétlése. A formula gördülékenyen, dinamikusan és élénken működik. A billentyűk fontos adag drámai színházat visznek bele. Erre rögtön ráirányítja a figyelmet az album nyitánya, a lemez legsötétebb dala, a Heavy Times. Ez hozza azt a tipikus hangulatot, amelyből azonnal egyértelmű, hogy a melodikus hard rock európai változatáról van szó, ahogy az az öreg kontinensen ismert (Nagy-Britanniát leszámítva). A gitárok élőn szólnak a produkcióban, a riffelés is egy hangyányit előrébb került a hangzásképben. A dalokban megvan a kötelező középső hangszeres rész, ahol a fiúk nem vesznek el, hanem gondosan építik a hangulatot, amely a záró refrénben éri el a csúcspontját. Érdekes, hogy Ricci Domenico hangjában van egy kevés torkosság, miközben az énekhang dallamos és határozott, az egész albumon erős, tekintélyt parancsoló. Azért érdekes, mert időnként pont Michael Bormannra emlékeztet, őt pedig a sokrétű, harmonikus vokáldallamok megformálásánál természetesen lehetetlen nem észrevenni. A dalok felépítése így időnként összevethető a Jaded Heart korai munkáival vagy a Casanova lemezeivel.
A svájciak a múltban már határozottan bebizonyították, hogy az igazi hard rock hagyománya nem idegen tőlük. Nem kell sokáig nézelődni, hogy az ember olyan nevekbe botoljon, mint a Gotthard és a Krokus. A Sahara Rain is magabiztosan viszi tovább a svájci hard rock jó hírét és magas színvonalát. Néhány dal kiemelkedik az albumról, mert kifejezetten fülbemászó refréndallamokat kaptak, ilyen a Will I Ever Be, a Holly Warrior, amelynek versszakában a Survivor „The Eye Of A Tiger lüktetése és billentyűs stílusa” köszön vissza, aztán a Love Me Loud (amelynek teljes egészében Michael Bormann a szerzője). A drámai színház ragadós hangulatában kiemelkedik a Shout It Loud is, amelyet ügyesen fokoznak, és a refrénben éri el hangulati csúcspontját. A nyitány helyén pedig a Heavy Times-ot különösebb megrázkódtatás nélkül felválthatná a Starlight, amelynek a Will I Ever Be-hez hasonlóan igazi himnuszos, megragadó refrénje van.
Persze ballada nélkül nem megy. A Miss You, a Dreams Die Young és a záró akusztikus Since You’ve Been Gone elengedhetetlen színfoltjai ennek a klasszikus melodic hard rock hagyományokat követő albumnak.
Ne feledkezzünk meg a felállás remek összhangjáról sem, amelyet a két gitár gyönyörű párbeszéde testesít meg, a szólók gitárpárbajai pedig sosem hivalkodók, mindig összeszedettek, és nagy gonddal ügyelnek arra, hogy a dalok kompaktak maradjanak. A Sahara Rain olyan zenekar, amely minden európai hard rock rajongót érdekelhet, vagyis az öreg kontinens hard rockjának híveit, főleg azokat, akik a német nyelvű országokból érkező hangzást szeretik. A zenekar ezzel a lemezzel bizonyította, hogy fejlődik és erősödik. Az „Eternity” nagyon szép melodikus hard rock album, amelynél még van hová fejlődni! A Sahara Rain értékes csapat, amelyre érdemes odafigyelni a jövőbeli megmozdulásaik során!
Felállás
Ricci Domenico – ének, vokál
Dave Silhanek – gitár
Adi Honegger – gitár
Bo Rebsamen – billentyűk
Boet Dee Haas – basszusgitár
Levent Suni – dob
VENDÉGMUZSIKUS
Michael Bormann – vokál
Produkció
Michael Bormann & Gwyn Mathias
Dallista
01. Heavy Times
02. Forever Young
03. Will I Ever Be
04. Miss You
05. Holy Warriors
06. Love Me Loud
07. Shout It Out
08. Dreams Die Young
09. Starlight
10. Live Earth
11. Since You’ve Been Gone
