Szerző: Urban Bolta
Előadó: Let 3
Kiadó: Dallas Records
Megjelenés: 1992
Játékidő: 59:40
Értékelés: 3/5
A rijekai rockerek, a Let 3 az 1990-es évek elején nehéz feladat előtt álltak: olyan albumot kellett készíteniük, amely nem hagyja cserben azokat a hallgatókat, akiket a remek bemutatkozó lemezük, a Two Dogs Fuckin’ (1989) állított melléjük. A történelem megtanította nekünk, hogy sok ígéretes zenekar egy ihletett debütalbum után a további pályafutása során hajlamos elmerülni az átlagosságban, ezért éppen a második album gyakran a döntő bizonyíték arra, hogy egy fiatal banda jó formában van. A Let 3 az El Desperadóval be is bizonyította, hogy teljesen komolyan gondolja a horvát rockközönség meghódítását, és hogy a Two Dogs Fuckin’ nem véletlenül sikerült olyan jóra.
Az El Desperado nagy lépést jelentett előre a Let 3-nek, nem is annyira a lemez puszta minősége, mint inkább a saját stílusuk kialakítása terén. Egyedi formanyelvükkel már az elődön, a Two Dogs Fuckin’-on is éltek, az El Desperadóval viszont a horvátok még mélyebbre merültek a saját zenei kifejezésmódjuk vizeibe, ami annyira különbözővé teszi őket másoktól.
A kihalt rijekai punkiskola hamvain létrejött Let 3 erős punkhatás alatt kezdett alkotni, és ez az El Desperadón is érezhető. A punkos ütőerőt az alternatív rock jellemzőivel és egy csipetnyi pop-rockkal vegyítették, sajátosságaik miatt akár – kissé provokatívan – art punkereknek is nevezhetném őket. Az elejétől a végéig masszívan jelen van a hülyéskedés, ami (a sok kísérletezéssel és a műfajok közti ugrálással együtt) a klasszikus rockiskola hívei számára túl nagy akadály lehet az El Desperado befogadásához. Itt van az album legnagyobb hiányossága: csak szűk hallgatóságnak szól, azoknak, akik a minőségi zene mellett készek számos kirándulásra a nehezen érthető humor és a Let 3-ra jellemző egyéb hókuszpókusz világába. Ha a Two Dogs Fuckin’-on még sikerült visszafogniuk magukat, Mrle, Prlja & Co. az El Desperadóval végleg megtörték a jeget, és elkezdtek kacérkodni mindenféle zeneileg másodlagos elemmel – visszaút pedig mind a mai napig nem akadt, sőt, minden következő albummal egyre mélyebben harapnak bele a kísérletezés almájába, és egyre távolabb kerülnek a klasszikus rockhangzástól.
Az albumot a címadó dal nyitja, amely nagyrészt már az egész lemez vázlatát megadja – a hangszerekre rakott sok hang plusz elemet visz a zenéjükbe, ami sokaknak zavaró lehet. A „Fuck Famiglia” metálriffjével és semmi esetre sem barátságos üzenetével teljesen más dimenzióba röpíti a hallgatót, a „Pokvarena žena” egyik ütőkártyájaként a női vokálok feltűnő szerepét kínálja, a nyugodtabb „Pogibe” pedig a kis fúvósszekciójával inkább afféle esti altatódalnak hat. Itt van persze a „Ciklama” is, a hallgató nyüszítő kínzása, amely a jövőben minden egyes új Let 3 stúdióalbumon jelen lesz. Külön említést érdemel a „Vjeran pas”, a Termiti legendás dala és az újhullám egyik zászlóvivője (hasonlóan például a mi Pankrtijaink „Lublana je bulana” című számához), amelyet a Let 3 megkockáztatott feldolgozni; mentelmi jogot persze Mrle egykori termitis tagságában találtak. Az eredetihez képest a feldolgozásban erősebbek, határozottabbak a gitárok, de rockos vizeken nem igazán találja a helyét – az eredetit egyszerűen nem lehet utolérni! Az El Desperado tehát a rockzene ezer és egy arcának gyűjteménye, de egészében sokaknak nem fog tetszeni. A Let 3 a punk káoszát a modern rock keretei közé tudta átöltöztetni, amelyet menet közben maguk alkottak meg, és ebben nagyon jól érezték magukat; az album célközönség általi elfogadását pedig az bizonyítja, hogy néhány El Desperado-szám a mai napig szerepel a Let 3 koncertjeinek repertoárjában.
A Dallas kiadó 2009 végén újra kiadta az első két, eredetiben már rég beszerezhetetlen, a rajongók körében kultikus albumot, a Two Dogs Fuckin’-ot és az El Desperadót, ezzel pedig újra felélesztette az érdeklődést e különös banda iránt, amely mai provokativitásával néha sakk-matt helyzetbe tudja szorítani a horvát közvéleményt. Az El Desperado újrakiadásán négy bónuszszám található, amelyeken hallható, hogyan szólt egykor élőben a Let 3 – minden horvát rockzene-rajongónak újabb ok a vásárlásra és a gyűjtemény gazdagítására.
Felállás
Damir Martinović Mrle – basszusgitár, ének
Zoran Prodanović Prlja – ének
Ivica Dražić Miki – gitár, ének
Zoran Klasić Klas – gitár, ének
Dean Benzia – dobok
Boris Reinić – dobok (14,15)
Orijen Modrušan – gitár (13)
Marko Bradaschia – dobok (13)
Vendégek: Raoul Varljen – billentyűs hangszerek, Josip Krošnjak – billentyűs hangszerek (4), Nina Simić – vokál, Edi Kraljić – vokál, Alfa Camera – vokál, tapsolás, Jaka Hawlina – trombita (1,6), Marko Lovrić – harsona (6), M.C. Kundalini – rap (9)
Produkció
Goran Lisica, Damir Martinović, Zoran Prodanović, Bojan Mušćet, Sanjin Đukić
Számlista
1. El Desperado
2. Voules vous
3. Fuck Famiglia
4. Vjeran pas
5. Pokvarena žena
6. Pogibe
7. Fahrenheite
8. Ha ha ha
9. Love killer
10. Ciklama
11. Mona
—– bónuszszámok (2009) —–
12. Elevry budy nous’a
13. Pokvarena žena (live)
14. Pogibe (live)
15. Fahrenheite (live)
