Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: W.E.T.
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2018
Játékidő: 43:50
Értékelés: 4/5
A W.E.T. három kivételes zenész közös története. A név rövidítése vagy az anyazenekarokból ered (Work Of Art „W”, Eclipse „E”), vagy abból az együttesből, amelyben a W.E.T.-projektet képviselő zenészek egykor játszottak (Talisman „T”).
Szóval. Öt év telt el az elődje, a „Rise Up” óta, és most itt a folytatás, az „Earthrage”. Mivel a projekt kétharmada Erik Martensson és Robert Sall, vagyis svéd zenészek, az új W.E.T.-album, az „Earthrage” is az „AOR és a melodikus rock revitalizmusának” kiemelkedő teljesítménye, amelyet a hangzásbeli és szerzői tökéletességre törő, finomra csiszolt iskola „receptje” szerint kevertek ki – úgy, ahogy azt Európa skandináv csücske évek óta szállítja. A pont az i-n Jeff Scott Soto amerikai énekes kivételes hangja, aki csodák csodájára az új W.E.T.-albumra is szakított időt. Hiszen folyton más projektek sűrűjében van (szólóalbum, Sons Of Apollo, S.O.T.O projekt…). Sall és Martensson sem éppen „szent” e téren, nekik is borzasztóan zsúfolt a naptáruk. Már csak azért is, mert a stúdiók, ahol megrendelőiknek vesznek fel új albumokat, folyamatosan tömve vannak.
Az „Earthrage” – tekintve, hogy a felsorolt zenészeknek alig marad értelmes idejük az alkotásra – rendkívül minőségi teljesítmény, amely büszkén áll briliáns elődje, a „Rise Up” mellett. Nem ismer művészi botlást, és az első perctől az utolsóig magas színvonalú egyenletességet nyújt. Produkciós szempontból a hangzása közelebb áll az Eclipse albumaihoz, bár a W.E.T. jóval erősebben AOR-os színezetű, mint az Eclipse, ezzel pedig az „Earthrage” képe a Work Of Art munkásságához közelít.
Itt nem csak a rutinról és a tapasztalatról van szó. Azok persze nagyon fontos szerepet játszanak, de mindenről a tehetség dönt, ahogy ez a W.E.T. név mögött álló kivételes csapatot is megtestesíti. Sem szerzői, sem előadói oldalról nem lazít az „Earthrage”, és végig rendkívüli kreatív tökéletességgel szólítja meg a hallgatót! A csapat ismét bámulatos ügyességgel csomagolta be revitalizmusába a nyolcvanas évek AOR-örökségét, a mai produkciós fogásokkal összhangban. A gitárok határozottan markolnak és uralják a hangzást, Soto pedig ragyog a maga domináns, markáns, összetéveszthetetlen és rendkívül fülbemászó, enyhén reszelős, mégis hihetetlenül átütő hangjával. Az éneke bőségesen harmonizál a refrének vokális dallamaival, ahol minden szám eléri a hangulati csúcspontját, és egy pillanat alatt megfogja a hallgatót a fülénél (régi trükk, tehát). A nyitó Watch The Fire rögtön példa arra, milyen ügyesen kölcsönzi a nyolcvanas évek AOR-úttörőinek örökségét. Robert Sall tollpehelykönnyedséggel kezeli ezt, és a kettejükben, Martenssonnal közösen meglévő finom éberséggel nem volt nehéz tucatnyi új, atmoszférikusan bombasztikus tarolót összehozni, amelyek egymás után csapnak le az új W.E.T.-albumon (ezek közül különösen csábító refrént kapott az Urgent és a Calling Out Your Name). A kedvencet válasszátok ki magatok, de az album testhezálló mindenkinek, aki a skandináv hard rock zenekarok széles palettáját hallgatja, főként pedig azoknak, akik kötődnek a nyolcvanas évek AOR/west coast elvéhez, ami manapság tökéletesen a skandináv megközelítésben tükröződik vissza ebben a műfajban.
Az „Earthrage” már megjelenésekor az idei év egyik legjobb, a régi iskolás AOR-t feltámasztó albumának számít. A melodikus rock revitalizmusának új gyémántja, amely tartja az elődök, a „W.E.T.” (2009) és a „Rise Up” (2013) által kijelölt kivételes színvonalat. Soto, Martensson és Sall tehát továbbra is gondosan megolajozott kreatív gépezet, amely nem lassít!
Felállás
Jeff Scott Soto – ének
Erik Mårtensson – gitár, basszusgitár, billentyűk, ének
Robert Säll – billentyűk, gitár
Robban Bäck – dob
Magnus Henriksson – gitár, gitárszólók
Produkció
Erik Mårtensson & Robert Sä
Számlista
01. Watch The Fire
02. Burn
03. Kings On Thunder Road
04. Elegantly Wasted
05. Urgent
06. Dangerous
07. Calling Out Your Name
08. Heart Is On The Line
09. I Don’t Wanna Play That Game
10. The Burning Pain Of Love
11. The Never-Ending Retraceable Dream
