Szerző: Peter Podbrežnik
Előadó: Strawbs
Kiadó: A&M Records / Interscope
Megjelenés: 1970
Játékidő: 36:44
Értékelés: 3/5
A Strawbs, a brit prog folk rock színtér legendája a műfaj rajongói körében ma leginkább három dologról híres: arról, hogy a brit (prog) folk rock egyik úttörője volt, hogy náluk kezdte professzionális pályafutását a néhai Sandy Denny, a Fairport Convention énekesnője, és arról, hogy soraikban rövid ideig ott játszott a világhírű billentyűs, Rick Wakeman, aki később a Yes tagjaként szerzett világszerte hírnevet. Wakeman eleinte alkalmi zenészként, később már állandó tagként csatlakozott a zenekarhoz, éppen a »Dragonfly« idején, amely hivatalosan a második megmozdulásuk, ha nem számítjuk az »All Our Own Work« albumot Sandy Dennyvel, amelyet még 1967-ben vettek fel, de csak 1973-ban jelent meg, valamint a »Strawbery Sampler Number 1«-et (1969).
A »Dragonfly« sok tekintetben a meglehetősen szerény, kezdetleges »Strawbs« (1969) debütalbum „meghosszabbítása” volt, bár itt már tökéletesítették azokat az akusztikus folkrock elemeket, amelyek akkoriban forradalmiak voltak. Számos hagyományos népi hangszer uralja: akusztikus gitár, tamburin, nagybőgő és cselló. Az elektromos gitár, amiről az együttes nem hivatalos vezére, a gitáros-énekes Dave Cousins gondoskodott, ebben a karrierszakaszban csak amolyan ízelítő volt, a szerény számú dobbetétet pedig a vendégdobos, Bjarne Rostvold játszotta. Hivatalos dobosuk és basszusgitárosuk még mindig nem volt. Ezt a teljesen pásztorkodó hangulatú albumot, amelyen az akusztikus gitár misztikus színezetű akkordjai mellett a csellón játszott rusztikus vonósaranzsok ragadnak magukkal leginkább, a neves Tony Visconti producerelte, aki néhány dalban furulyán is közreműködött.
A »Dragonfly« egyetlen kivétellel rövidebb, pásztoridillt idéző kis dalokból áll kellemes dallamokkal és szép vokális harmóniákkal, Cousins és a másik akusztikusgitáros, Tony Hooper jóvoltából, ez már a nyitó »Way Song«-on is hallható. A vonósaranzsok, amelyek Ron Chesterman (nagybőgő) és Claire Deniz (cselló) kezéhez fűződnek, az idilli angol vidék rusztikus képeit hozzák el. A címadó dal, amelyben az akusztikus gitárok éber harmóniái és a játékos vonósok uralkodnak, akár aláfestő zene is lehetne ahhoz, ahogy pásztorgyerekek üldögélnek egy falusi tó partján, ahol szitakötők röpködnek. A legtöbb dal ritmusa lassú, ami a dobok szinte teljes hiányában nem is meglepő. Az »I Turned My Face Into the Wind«-ben a akkor még zöldfülű Wakeman zongoratehetsége is megjelenik, a »Jospehine, For Better Or Worse« pedig meglehetősen haragos, melankolikus folk-ballada. Cousins énekét hallgatva sokaknak eszébe juthat, hogy hangszíne elég sokban emlékeztetett a fiatal Peter Gabrielére (ex-Genesis), bár az ő hangterjedelme sosem volt olyan nagy.
Az »Another Day«-ben, ahol Cousins és Hooper vokális párosa szép refrént ad, az angol népzenére jellemző vonósaranzsok kerülnek előtérbe, amelyek a viktoriánus Anglia vidékét idézik. A »’Till The Sun Comes Shining Through« újabb pásztori kis dal barátságos hangulattal és meglehetősen naiv szöveggel, míg a »Young Again«-ben a Strawbs a furulya eleven használatával, Visconti producer jóvoltából a kicsit élénkebb oldalát is megmutatja.
A közel 11 perces folk prog rock eposz, a »Vision of the Lady of the Lake«, ahol eleven vonósaranzsok és elragadó akusztikusgitár-dallamok uralkodnak, az album legambiciózusabb és egyben legjobb darabja, amelyben teljes pompájában megmutatkozik a zenekar valódi potenciálja. Egyúttal az egyetlen, amelyen drámai dobátvezetések vannak, és ahol a Strawbs prog rock bandaként szól. A szöveg egy csónakosról mesél, aki egy tavon evezve az Excalibur kard segítségével, amelyet a legendás tündértől, a Tó Asszonyától kapott ajándékba (őt Arthur király legendáiból ismerjük), egy csomó misztikus szörnyeteggel vív meg. Az album egy rövid, egy percnél is rövidebb, pásztori altatódallal, a »Close Your Eyes«-zal zárul.
A Strawbs későbbi pályafutása során jó néhány sokkal jobb albumot jegyzett, mint a még mindig meglehetősen naiv, szinte teljesen akusztikus, kezdetleges »Dragonfly«, mégis fontos lemezről van szó, ami a brit folk (prog) rock színtér fejlődésére gyakorolt hatását illeti.
Felállás
Dave Cousins – ének, akusztikus gitár, elektromos gitár, zongora, ütőhangszerek, dulcimer
Tony Hooper – ének, akusztikus gitár, tamburin
Claire Deniz – cselló
Ron Chesterman – nagybőgő
VENDÉGZENÉSZEK:
Rick Wakeman – zongora
Tony Visconti – furulya
Bjarne Rostvold – dobok
Paul Brett – elektromos gitár
Produkció
Tony Visconti
Dallista
1. The Weary Song
2. Dragonfly
3. I Turned my Face into the Wind
4. Josephine for Better or for Worse
5. Another Day
6. ‘Til the Sun Comes Shining Through
7. Young Again
8. The Vision of the Lady of the Lake
9. Close Your Eyes
