Kiadó: saját kiadás
Megjelenés: 2021. 4. 30.
Produkció: Dethrone the Corrupted, Matic Mlakar
Hossz: 20:28
A modern metalstílusokat Szlovéniában gyorsan elkerüli a figyelem, főleg ami az elmúlt 10 évben a nemzetközi színtéren számít, nemhogy egy zenekar olyasmibe vágna bele, aminek a végén ott a –core. Azért akadnak kivételek, amelyek bizonyítják, hogy a szlovén szcéna mégsem ragadt le a kilencvenes éveknél. A slam-bajnok Within Destruction kapcsán nem kell különösebben szószátyárkodni. Elég annyi, hogy sikerült olyasmivel befutniuk, ami szembemegy az old school ideológiával.
A Dethrone The Corrupted egyébként nem a Within Destruction mintáját követi. Hébe-hóba talán felbukkan egy-egy hasonlóság, de valahogy nem ugyanabba a fiókba tartoznak. A zenekar már a debütálás előtt jelezte, hogy inkább az amerikai melodikus death metalt és a deathcore-t tekinti példaképének. A receptjüket persze folyamatosan csiszolták, és egy bizonyos pontig el is vitték a csúcsra a Sintrophia című bemutatkozó albummal. Az említett lemez viszonylag jó visszhangot kapott, de a DTC-sek tovább törtek előre, új dolgokat kezdtek kipróbálni, és éreztették, hogy maga a deathcore is jókora távlatokat rejt. Vagyis itt nem csak gyors death metal riffek vannak, amelyek egy elnyújtott breakdownban végződnek. A közhelyeket szerencsére bizonyos mértékig sikerül kikerülni, amit a zenekar többször is bebizonyított.
A DTC az The Amygdaloid Decayjel egy fokozattal feljebb kapcsolt. A nyitó Art & Severance szimfonikus intróval pompázatos benyomást kelt. Felmerül a Fleshgod Apocalypse, stilisztikailag azonban még inkább a szimfonikus deathcore csapat, a Shadow of Intent. Mindenekelőtt az intenzitást kell dicsérni, ami egyszerűen nem lankad. Mindenképp érezni a fejlődést a debütálás óta. De egyetlen szám alapján nehéz következtetni.
Az Of Man & The Amygdaloid Reaper című számmal a zenekar kicsit melodikusabb vonalra vált. A brutalitás így kap egy ellensúlyt, amely a vendégénekes, Tina Ritlop női vokáljával tetőzik. Mindenesetre érdekes húzás, ami sokat ad a szám dinamikájához, még ha a hallgatónak giccsesnek és feleslegesnek is hathat. A harmadik számmal, az Amidst A Thriving System-mel a DTC megerősíti intenzitását és következetességét. A tempó és a dallamosság a The Black Dahlia Murdert és az Allegaeont juttatja eszünkbe. Tisztán hallatszik, hogy a zenekar nem egyetlen együttesből merített ihletet, ami következésképp valamiféle kiszámíthatatlanságot ad.
A DTC az utolsó számnál, az And A Darkened Rebirth-nél sem enged. Kicsit jobban előtérbe kerül a breakdown, amely jól van beleszőve, a szám vezérfonala pedig nem vész el. Ráadásul a szám – akárcsak az összes többi – agyafúrtan van felépítve. Itt ugyanis ki kell emelni a szimfonikus részt, amely feszültségfokozóként működik, mielőtt a zenekar a rá jellemző módon egy erőteljes breakdownnal zárna.
Az The Amygdaloid Decay egészében frissen és modernül szól. Nem úgy tűnik, mintha a zenekar valahol 20 évvel ezelőtt megrekedt volna. Maga az előadás is meggyőző. Az ének markáns kombinációját adja a morgásnak és a sikoltozásnak. A gitároknál és a ritmusszekciónál nincs lazítás. Kidolgozottan és magabiztosan szól.
A Dethrone The Corrupted jó húsz perc alatt nagyon intenzív kiadványt tesz le az asztalra, amely technikailag kiforrott, és megfelel a modern elvárásoknak. Az EP nem unalmas, érezni, hogy a zenekar kísérletezik, és nem akarja ismételni önmagát. Ezzel a taktikával joggal várható, hogy folytatják is, mert a fejlődés nyilvánvaló, az alkotási vágy pedig szintén.
8,5/10
Számlista:
1. Art & Severance
2. Of Man & The Amygdaloid Reaper
3. Amidst A Thriving System
4. And A Darkened Rebirth
Felállás:
Žiga Pristovnik – dob
Mihael Jelenko – basszusgitár
Jan Lovrenčič – gitár
Sandi Šumandl – ének
