Destinations

0 10

Szerző: Aleš Podbrežnik

Előadó: Jazoo
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2016
Játékidő: 62:32
Értékelés: 4.5/5

A Slovenj Gradecből érkező, régóta működő etnojazz-fúziós Jazoo tavaly szeptember végén hozta világra hatodik stúdióalbumát, amely a „Destinations” címet kapta. Csak az ördög tudja, miért bolyongott ilyen sokáig a lemez, mire a szerkesztőségünkbe ért, de hát jobb későn, mint soha. A Jazoo a szlovén színtér alaposan beágyazódott, kísérletező, felfedező szellemű art zenekara, amely mindig is megjutalmazta a zenei ínyenceket, vagyis azt a hallgatói kört, amely a komplexebb „zenei meséket” szereti. Ez mindig is így volt. Olyan banda, amely nem ismeri és nem fogadja el az „egy helyben toporgás” állapotát, amely folyamatosan mozgásban van, létezésének motorja tehát a szüntelen zenei változás. Ezért a Jazoo zenéjét mindig érdemes bemutatni. Egyszerűen. Mert aki meghallgatja, bőségesen megkapja a jutalmát.

Az előző, „Back to Reality” című albumával a zenekar tulajdonképpen azt a lépést tette meg, amely nélkülözhetetlen volt a „Destinations” megszületéséhez. A dalok továbbra is hosszabb lélegzetűek, a hangszerelés pedig olyan zenei tájképpé nőtt, amely a többrétegű mozgalmasság közepette még tömörebben, szinte teljesen optimalizáltan működik. A „Destinations” tulajdonképpen az elődje által kivívott zenei elismerés továbbfejlesztése, azzal a jellegzetes, önálló evolúcióból fakadó különbséggel, hogy egyúttal nagyobb fokú motivikus kidolgozottságot (letisztultságot) hoz. Ráadásul lenyűgöző felismerni, hogy a zenekarnak épp ezen az albumon sikerült kiváló egyensúlyt teremtenie a zeneileg erényes formálás és a kísérletezés szabad szellemű kihívása között, ami mindig is az eklektikusság finomságát kölcsönözte a Jazoo arculatának. Ez az, ami időnként hiányzott, amikor a különben rendkívül szép, ambiciózus és merész elődre, a „Back to Reality”-re terelődött a szó.

Saját zenei művészetük „expressziója” terén a Jazoo az új albumon érett mesterségbeli tudásról tett tanúbizonyságot. Gyönyörű egyensúlyokra épülő lemezt tettek le az asztalra, ahol egyik építőelem sem kerekedik a többi fölé, hanem folyamatosan, a zenei pragmatizmus türelmes párbeszédében élnek egymás mellett (lásd a fuvola, a szaxofon és a billentyűsök kommunikációját a Rain Water középső részében). Az ötletgazdagságot, amely (világosan körvonalazott) vezérmotívumok tarka seregét vonultatja fel, a várható adag kísérletező-improvizatív tudással fűszerezték, ez azonban végig úgy szólal meg, hogy az album egészként gyönyörűen befogadható marad, és egyetlen pillanatra sem csúszik át abba az expresszív „káoszba”, amelyet (adott esetben) a tagok improvizációs fantáziájának egója szívesen diktálna. Ezt az egót most rendkívül ravaszul tartják pórázon, a vezérmotívumokhoz igazítva. Bár vannak pillanatok, amikor hol a szaxofon, hol az ütőhangszerek, a következő pillanatban pedig a zongora veszi át a szólóskodás kezdeményezését, a zenekar hihetetlen ügyességgel tér vissza a vezérmotívumok frazeálásához. Mondjuk banálisan: a „Destinations” épp kellően „elszállt” album. Annak ellenére, hogy a dalok ismét hosszabbak, egy pillanatra sem keltik azt az érzést, hogy a kvintett a kifejezéstelen szárazság pillanataiba süllyedne, ami a „beleélés hiányát” vagy „valódi kifejező ihletettség nélküli fekete foltokat” szülhetne. Ezúttal a motívumok (időnként szándékos) többszöri ismétlése (amit főként a billentyűsök hoznak létre, ügyesen hozzáadott programozott effektek támogatásával – lásd a kiváló nyitódal, a Nomades kivezetését) valóban a hangulatok fokozását szolgálja. Ezek a hangulatok az album során hatásosan megragadják a hallgatót, a lemez pedig ennek köszönhetően a nagyon is kívánatos misztikumot is megadja. Az etnoelem főként az E Space-ben tárul fel igazán, ahol a zenekar ügyesen összekacsint az „arabeszkekkel” is.

Ahogy már a lemez címe is előrevetíti, az album afféle stopposként utazik át a zenekar zenei tájain. Ezeket nem tárja fel azonnal: a Jazoo színpadias spontaneitással, váratlan fordulatokkal szólít meg, erős hangulati állapotokra építkezik, a motívumok sokrétű összefűzése pedig állandó dinamikát kölcsönöz a végeredménynek. Egyszerűen. Lenyűgöző például, ahogy jó másfél perccel az E Space vége előtt egy „orientális” színezetű motívum fokozatosan átfordul egy teljesen neoklasszicista irányba terelt témába, miközben a Jazoo egy pillanatra sem veszíti el a dal befogadható vázának vezérfonalát. Mindegyik dal tehát agyas elrévedésre hív: vagy útra kelhetsz a nomádokkal (mondjuk az eszkimókhoz – hiszen már maga Zappa is nagy rajongója volt a „huskyknak”), vagy „táncra” hívnak az esővel, többek között pedig a Holdra szállás igaz történetéig is eljutsz.  

A „Destinations” a zenekar újabb, felfelé ívelő fejlődési lépcsőfoka. Érett mértékkel kimérve. Az önálló, belülről fakadó evolúció eredménye. Új fejezetet nyit a zenekar zenei önazonosságában: egy olyan zenekaréban, amely fütyül a műfaji keretekre, és szigorúan csak a saját érzékeit és a saját fantáziavilágát követi. A zenészek egymásra hangoltsága – az albumot egy koncert mintájára vették fel – végig kivételes marad. A zenekar a zenei kísérletezés és a széles körben befogadható formálás optimális párbeszédét kínáló albumot tett le. Nagy művészi értékű alkotás, amely nemcsak – felületesen fogalmazva – az előd, a „Back to Reality” továbbfejlesztése, hanem a Jazoo tagjai közötti, kiválóan működő kémia tükre is, ez pedig nem egyik napról a másikra alakul ki. Ezt a kémiát a zenekar már több mint két évtizede  ápolja gondosan és kitartóan, egyedi, a maga nemében páratlan zenei konglomerátummá formálva. Egy egészséges, természetes, függetlenül és magától kibontakozó evolúció útján. Ebben a tekintetben a „Destinations” a zenekar alkotói csúcspontja. Tekintve, mennyi ihletettség, izzás és szív van benne, nem kell attól tartani, hogy a Jazoo a jövőben ne tudna ezen a csúcson maradni.

Jazoo – Nomades (hivatalos audió):

Felállás

Tomaž Pačnik – zongora, billentyűsök, harmonika
Matjaž Mlakar – szaxofonok, klarinét, elektronika
Nejc Haberman – basszusgitár
Katja Stare – fuvola, szaxofon, ének, ütőhangszerek
Danijel Hartman – dob

Produkció

Gabriel & Jadran Ogrin

Dallista

1. Nomades
2. E Space
3. Rain Water
4. Somedays
5. Land-Escapes
6. Distance
7. A True Story About Landing On the Moon

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik