Szerző: Rok Klemše
Előadó: Mist
Kiadó: Önkiadás
Megjelenés: year_month
Játékidő: 9:08
Értékelés: 4/5
A Ljubljanai-mocsarat idén ősszel olyan köd borította be, amilyenre még nem emlékszünk. Nem akármilyen köd, hanem baljós, titokzatos és lassan gomolygó Köd (angolul: Mist) – a vadonatúj hazai, kizárólag lányokból álló doom metal zenekar, a Mist. A lányok 30. szeptemberén, az Orto barban estek át a tűzkeresztségen, azóta pedig útjuk láthatóan csak felfelé vezet. A nehéz riffekről és a csábító énekhangról szóló hír messzire eljutott, így a Mist alig több mint egy hét múlva Bécsben lép színpadra a neves brit pszichedelikus doomerek, az Uncle Acid & the Deadbeats előtt. Előtte azonban a ljubljanai boszorkánygyűlés még világra hozta az ördög gyermekét – első demójukat, amely bizonyítja, hogy a lányok a minőséget és a zenét helyezték a külsőségek elé!
A demó tulajdonképpen egyetlen gyengéje, hogy a Mist pofátlanul csak két dalt kínál, alig több mint kilenc percben. A benyomás mindenesetre megmarad, de megmarad a vágy is a folytatásra, és az az érzés, hogy az Ördög csak most mélyesztette igazán a karmait Regan MacNeillbe. A Mist a demón hű marad a hagyományos doomhoz és a Black Sabbath, a Pentagram, a Candlemass, valamint újabb zenekarok, például a Blood Ceremony nyomán született romboló hangzáshoz, ám az egyértelmű főhajtás ellenére a vészjósló hangzáshoz hozzátesznek egy jó adag baljós saját hangot is.
A pokoli páros első tagját, a Phobiát elsősorban a romboló doom-súly jellemzi, masszív, „candlemassos” riffekkel és morzsoló ritmusszekcióval, amelyek remek, okkult, komor hangulatot építenek. A pentagrammára tett fantasztikus kecskét a titokzatos, szirénszerű énekhang adja Nina Spruktól, aki úgy szól, mintha Jessica Lange gonosz karakterének pokoli megzenésítése lenne az American Horror Story: Covenből. A refrén fölött megkettőzött suttogás tovább fokozza a sötétséget és a borzalmat, a magáét pedig hozzáteszi egy fantasztikus, „iommis” szóló és a kötelező ördögi triolák.
A The Living Dead a doom metal még régebbi, rockosabb oldalát tolja előtérbe, a Mist ebben a második dalban sokkal közelebb kerül az amerikai Pentagramhez. A két szám közül ez a gyorsabb, elsősorban a központi riff és a ügyesen megírt refrén emeli ki, előtérbe lép a basszusgitár és a dob összjátéka is, amely egyszerű marad, mégis meggyőző. A demóhoz képest egyébként nagyon szolid produkció éppen a basszusnál és a dobnál volt kissé hanyag, mert a ritmusszekció kicsit túlságosan zümmögősen és kartonízűen szól.
Bár bőven van még hová fejlődniük, ami a hallottak alapján kétségkívül jön majd a gyakorlattal, a Mistnek sikerült egy ördögien ígéretes demót felvennie. A Mist úgy szól, mintha Bobby Liebling és Messiah Marcolin „szerelemgyereke” lenne, első demójuk hallatán pedig Vincent Price is nagyon elégedetten, ördögien felnevetne.
Felállás
Neža Pečan – basszusgitár
Mihaela Žitko – dob
Nina Grizonič – gitár
Ema Babošek – gitár
Nina Spruk – ének
Produkció
Benjamin Kic & Mist
Dallista
1. Phobia
2. The Living Dead
