Előadó: Loney Dear
Kiadó: Polyvinyl Records
Megjelenés: 2008
Értékelés: 3.2/5
Loney Dear, vagyis Emil Svanängen svéd énekes-dalszerző, aki még nemrég is meglehetősen ismeretlen volt, aztán a Sub Pop újra kiadta a harmadik albumát (Loney, Noir), és a srác egyszerre valamivel híresebb lett, és több nagy nemzetközi lap részéről jórészt jogos dicséretet söpört be.
Svanängen az első négy albumát saját kiadásban jelentette meg, mert csak így tudta eljuttatni a zenéjét a világhoz. A kiadókat egyszerűen nem érdekelte. Úgy tűnik, ez a munkamód amúgy is a legjobban állt neki, hiszen az ezredfordulót követő években egyik minőségi lemezt adta ki a másik után, ami végül oda vezetett, hogy a nagyobb kiadók is felfigyeltek rá.
A kritikusok az előadót többnyire az indie pop/rock fiókba sorolják, ami a korábbi anyagaira talán még inkább igaz volt. A Dear John-on is ez a legszembetűnőbb elem, de érezhető egyfajta törekvés a fantáziadúsabb (egyesek szerint kifejezetten „art”) hangzásra. Itt elsősorban a Radiohead-stílusú post rock hatását emelném ki (az éneklés is néha Thom Yorke-ra emlékeztet), meg az ízléses elektronikus ritmusokat. Az egész együtt remek szószt alkot, amely az indie pop minden legjobb erényét ötvözi más műfajokkal. A Radiohead hatása különösen feltűnő, hiszen a témák néha ugyanolyan „depresszívek”, mint náluk, ami időnként akár zavaró is lehet, de ha mérsékelt adagokban hallgatod az albumot, ez nem vészes gond. Úgy tűnik, Emil Svanängen sokat merít a hatvanas-hetvenes évek folk/hippi zenéjéből is, ami főleg a dallamérzékén hallatszik meg, az álmodozó art motívumokkal. Ezzel azt akarom mondani, hogy a zene könnyen befogadható, de egy cseppet sem olcsó, hanem ízléssel és stílussal van megcsinálva.
A Dear John zenéje többnyire a billentyűkre épül, amelyek sorai egymásra rétegződnek a dalokban, és valóban erős hangzást adnak. Gitár is bőven akad. Az elektromos gitárpartokban a post rock minimalizmusa érződik, az akusztikusnál pedig a hippi/folk korszak hatása. Az ütősök nagyrészt programozottak, de ez is szinte észrevétlenül van megoldva. Emil Svanängen egyik hangszernek sem valami félelmetes mestere, de a tudását a lehető legjobban kamatoztatja, és az album meggyőzően szól.
Gyakran előfordul, hogy azok, akik nehéz körülmények között, kiadói támogatás és pénzügyi segítség nélkül alkottak, éppen ebben a hírnév előtti időszakban hozzák össze a legjobb dolgaikat. Ezért újra felmerült a kérdés, vajon most is így lesz-e. Szerencsére pont az ellenkezője derült ki. Svanängen a zenéje hangzásvilágát csak tovább csiszolta és tökéletesítette, és némi plusz zenei sokszínűséget is hozzáadott. Az ihlete egyelőre láthatóan koránt sincs kifogyóban.
A Dear John legalábbis számomra ennek az énekes-dalszerzőnek a legjobb munkája. Szerintem az egyik oka az is, hogy megint a saját otthoni stúdiójában dolgozhatott, ami láthatóan nagyon motiválóan hat rá. Az album hangzásban semmivel sem rosszabb, mintha valami nagy stúdióban vették volna fel, és egy Svanängenhez hasonló introvertált alkatnak ez a módszer nyilván könnyebb is.
A Dear John bizony három év alatt készült el (korábban a srác évente adott ki egy lemezt), de a várakozás megérte, mert ezúttal valóban érett albumot kapunk, amely leginkább az indie pop/rock rajongóinak fog tetszeni, a Radiohead-féle post rock és az elektronika árnyalataival. A fő erény továbbra is a könnyed „dallamok”, amelyek időnként talán kissé túl szomorúak és álmosítóak, de az ember gyorsan megjegyzi őket. Bár a zene rendkívül könnyen megközelíthető, az egész valamiféle art szemlélettel készült, ez adja az album sajátos hangulatát, és ez az, ami megakadályozhatja, hogy Svanängen a nagyobb sztárok közé törjön. Ám mivel a hasonlóan „szomorkás” és art hozzáállású zenekarok (Radiohead, Keane, Coldplay,…) most egész jól teljesítenek, lehet, hogy a srác előtt még nagyon sikeres folytatás áll. Mindenesetre szerencsés találkozás, érdemes meghallgatni.
Felállás
Emil Svanängen – minden hangszer
Produkció
Emil Svanängen
Számlista
1. Airport Surroundings
2. Everything Turns to You
3. I Was Only Going Out
4. Harsh Words
5. Under a Silent Sea
6. I Got Lost
7. Summers
8. Distant Light
9. Harm/Slow
10. Violent
11. Dear John
