Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés dátuma: 2021. 11. 5.
Producer: Danny Rexxon
Játékidő: 44.34 perc
Stílus: Glam Metal Revival/Hard Rock
Pontszám: 8.5/10
A Crazy Lixx az újkori hair és glam metal revival egyik legmeggyőzőbb csapata, amikor a nyolcvanas évek feltámasztásáról beszélünk. A malmői svéd kvintett a főszervező, zeneszerző, producer és énekes, Danny Rexxon kifogyhatatlan irányításával 14 éves működés után egy újabb, kivételesen frissen és elszántan szóló albummal csap oda: a „Street Lethal” a zenekar hetedik stúdióalbuma.
Nincs vita. Ha van olyan banda, amelyik a régi hard rock leves felmelegítésében és a nyolcvanas évek közhelyei közt való vájkálásban a leghitelesebbek élmezőnyébe tartozik, akkor az a Crazy Lixx. Hihetetlen ügyességgel csomagolják újra az (ezerszer hallott) dolgokat, hogy aztán a legillatosabb, legropogósabb édességként kínálják fel őket. A „Street Lethal” valóban újabb láncszem a zenekar kivételes teljesítményeinek sorában, azokéban, amelyeket azonnal hiteles „party time” albumnak nevezhetünk. Pont olyan időkben érkeznek a zenei tömegek közé, amelyek elég furcsán és kellemetlenül alakulnak, amikor a vidámságtól és gondtalanságtól duzzadó muzsikára van a legnagyobb szükség.
Az új lemezen is felvonultatott a zenekar néhány kiemelkedően erős számot, amelyek az évek során könnyen a koncertprogramok kötelező édességtálcájává nőhetik ki magukat. Bár a lemezen tizenegy tétel szerepel, olyan, amilyet a rajongó vár, valójában kilenc van. A lemezt egyperces nyitó instrumentális tétel indítja, nagyából félúton pedig a Final Fury szólal meg, a második instrumentális darab, amely inkább (ráerőltetett) előjátéknak hat az remek címadó dalhoz, mint olyasminek, amit feltétlenül fel kellett volna venni az új albumra.
Danny Rexxonból nem fogy ki az alkotókedv és a hihetetlen ihlet. Érdemes észben tartani, hogy Danny korábban egy egész albumot írt a brit énekesnőnek, Chez Kane-nek, amely idén márciusban jelent meg, és 2021 végéhez közeledve is az év egyik legjobb hard rock teljesítményének számít (RockLine recenzió). És ezt a tüzet a zenész a „Street Lethal” albumon is megőrzi. A lemez első fele a „napalmszórás” szárnyán száll fel az adrenalinos rohammal induló Rise Above-bal, amely a refrén ultra-muzikális pompájával ragadja torkon a hallgatót. Következik a társadalomkritikus és részben gúnyos, paródiába hajló Anthem For America (különösen a kislemezt kísérő videó ismeretében), amelyben a legtöbb nyolcvanas évekbeli glam/hair metal van. Itt olyan pillanatok vannak, amelyek újra emlékeztetnek rá, hogy Rexxon és a társaság a Def Leppard hallgatásán nevelkedett. Ilyen a kifejezetten himnikus Power, valamint az album második felében a Caught Between Rock ‘N’ Roll (ezt a remek, déli hangulatú intróval induló dalt Chrissie Olsson gitáros írta a lemezre) és az In the Middle of Nothing. A középtempós Reach Out dallamvezetésében a Journey fénykorának kiforrottságát követi, miközben a karaktere, részben Rexxon énekstílusa miatt is, a Bon Jovi felé hajlik.
A Final Fury után, amely egy hangulatos instrumentális „időkitöltő”, valójában a bevezető instrumentális tétel, és a bakelitkiadás B-oldalán üdvözlendő, a Crazy Lixx az új album egyik legerősebb számával üt. Ez a címadó dal, egy háromperces romboló, bizonyára az album legfelfokozottabb, ugyanakkor legsötétebb pillanata. A lemez zárása, vagyis a záró finálé különösen feszült és kifejezően erős. Súlyos. A One Fire – One Goal az album egyik zeneileg legcsábítóbb és legmeggyőzőbb dala, amely hangulatában és felépítésében gyakorlatilag egyenrangú a nyitó Rise Above-bal. Vagyis a két szám könnyedén felcserélhető lenne a számlistán. Mindenekelőtt azonban a lemez afféle saját története a záró, majdnem hét és fél perces Thief In The Night, amelyben a banda a hangszerelésben több nyolcvanas évekbeli AOR-esztétikát (szintetizátorhangzás) engedett meg magának. A dal különösen a meghosszabbított kifutásával tűnik ki: briliáns gitárszólók sorozatából áll, amelyeket Lundgren és Ollson vadul és érzékien adogat egymásnak, és amelyek a hangulat kivételes fokozásával torkollnak egy ragyogó záró crescendóba. Maga a lemez kifutása az album egyik csúcspontja, amely könnyedén ráveszi az embert, hogy a „Street Lethal” albumot mindenképp teljes egészében újra meghallgassa (és újra, meg újra).
Mit mondjunk e írás végén, amelynek sorai a szerzőnek a lelkesedés és a derű viharos kitöréseivel íródtak, s amit az új Crazy Lixx album is mindenestül megtestesít? Kevesen érnek a nyomukba. Kevesen a revivalisták sorában. Egyszerűen így van. A „Street Lethal” újabb láncszem a kivételesen erős stúdióteljesítmények sorában, amely a Crazy Lixxet az óriási kreativitás hullámának tetején tartja, mint a glam metal és hard rock revival egyik vezető skandináv zenekarát. Már csak az i-re a pont hiányzik. Hogy minél előbb (újra) találkozhassunk velük a színpadon!
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Enter The Dojo
2. Rise Above
3. Anthem For America
4. The Power
5. Reach Out
6. Final Fury
7. Street Lethal
8. Caught Between The Rock N’ Roll
9. In The Middle Of Nothing
10. One Fire – One Goal
11. Thief In The Night
Felállás:
Danny Rexon – ének
Chrisse Olsson – gitár
Jens Lundgren – gitár
Jens Anderson – basszusgitár
Joél Cirera – dob
