Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés dátuma: 2021. 9. 17.
Produkció: Vega
Játékidő: 48.43 perc
Műfaj: Melodic Rock / Hard Rock
Pontszám: 8.5/10
A Vega brit hard rock és melodikus rock banda, amelyet tapasztalt, sokat próbált zenészek társasága alkot, világosan kidolgozott zenei elképzeléssel. Legalábbis abban, amit már csaknem 15 éve csinálnak, a mesterségüket a tökélyre csiszolták, vagyis minden új albumuk a minőség garanciája. Gondoljatok bele: britek. Méghozzá olyan fickók, akik mostanra alaposan belebotlottak az ötvenes éveik közepébe. Olyan hard rockot játszanak, amely az AOR-zene élénk lüktetésének és a nyolcvanas évek hard rockjának a leszármazottja, ahogy az akkoriban a brit szigeteken burjánzott. Ez a felelevenítő újrahasznosítás nem hoz zenei forradalmat, a Vega mégis kivételes integritást és hitelességet tart fenn.
Mivel mindannyian a Covid-19 árnyékában próbáljuk élvezni az életet, ami már csaknem két éve tart, a Vega is koncerttilalmat kapott. Ezért az új, saját dalok írására összpontosítottak. Tavaly jelent meg a „Grit Your Teeth” (2020, RockLine recenzió), majd jó egy évvel később követte az „Anarchy And Unity”, a zenekar összesen hetedik stúdióalbuma. Időközben változás történt a felállásban: csatlakozott az új gitáros, Billy Taylor, aki honfitársaiktól, az Ingloriousból igazolt át, valamint a dobos Pete Newdeck, akit sokan ismerhettek a Nitrate és a Midnight City soraiból. A hatosfogat többi tagja továbbra is a nélkülözhetetlen frontember, Nick Workman, a gitáros Marcus Thurston, valamint a két testvér, James és Tom Martin, akik a billentyűsökért (James) és a basszusgitárért (Tom) felelnek.
A „Grit Your Teeth”-hez képest az „Anarchy And Unitiy” időnként egy kicsit sötétebb hangulatú, a főtémák közül több moll hangnemben szól, ezért nem kelti azt a „party time” érzést, amit a zenekartól várnánk, és amit az elődje árasztott. Az „Anarchy And Unitiy” néhány kivételesen erős pontja pompától és ragadozó zeneiségtől duzzad. Ez rögtön a nyitányra is igaz, amikor elsőként a Beautiful Lie csap le az album egyik legizzóbb és legmegragadóbb riffjével. Ez a sötétebb hangulat időnként kifejezetten hangsúlyos, főleg azokban a dalokban, amelyeket morcosan közvetlen frazírozás támaszt meg, mint az album egyik legkeményebb száma, a Bring The Riot. Hasonlóan színpadias pompában bontakozik ki az Ain’t Who I Am is, ahol lenyűgöző a hirtelen, bőr alá kúszó fülbemászóság és a hangulati állapotok fokozása, amely egy romboló refrénben csúcsosodik ki. Hangulatban a második félidőben a Glow is egészen közel kerül e két dalhoz.
Az album többi része is kihívóan hivalkodik a csillogó, kifinomult hangszerelés zsákmányával, amelyben a gitárriffek, a billentyűk és a derekas ritmusszekció remekül megtalálják a közös hangot. Mindenek felett pedig újra ki kell emelni Nick Workman kiváló énekteljesítményét, amely nemcsak a daloknak, hanem az egész zenekarnak megadja azokat a lényegi elemeket, amelyek ennek a nagyon minőségi és tapasztalt bandának az érzelmi karakterét építik. Mondanunk sem kell, hogy a magasra csapó hangulatok alapköve a többszólamú, harmonikus dallamok kiváló megalkotása és hangszerelése, amelyek Nick Workman vezető énekprodukcióját keretezik. Érdemes kiemelni az album végét is, amelyet először a Had Enough képvisel jelentős AOR-hangulattal, amiről elsősorban a nyolcvanas évek szintetizátorainak hangzása gondoskodik, majd a záró 2Die4, amelyben izgalmas módon találkozik a popretorika a nyolcvanas évek hard rockjának karakterével. Ez nagyobb kifejezésbeli kitérőt hoz az albumra, a zenekar ismerőit viszont nem fogja meglepni.
A banda egyetlen év alatt tizenkét vadonatúj saját dalt írt, ami sok, de a dalok minőségét nézve ez azt jelenti, hogy a Vega továbbra is több mint irigylésre méltó formában komponál. Az eredmény egy újabb lenyűgöző Vega-album, amely semmiben sem lep meg. A zenekar erős marad abban, amit a legjobban tud. Szilárdan kitart a dalszerzési recept mellett, amely győztes pókerlapot jelent a kezükben, és ez most sem történt másképp. Az „Anarchy And Unity” a Vega újabb, több mint kiváló stúdióteljesítménye, amelynek a rajongók gyűjteményében mindenképp helye van.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Dallista:
1. Beautiful Lie
2. Sooner Or Later
3. End Of The Fade
4. Ain’t Who I Am
5. Welcome To Wherever
6. Bring The Riot
7. Live For Me
8. Kneel To You
9. Glow
10. C’mon
11. Had Enough
12. 2Die4
Felállás:
Nick Workman – ének
Tom Martin – basszusgitár
James Martin – billentyűk
Marcus Thurston – gitár
Billy Taylor – gitár
Pete Newdeck – dob
