Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Havok
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2017
Játékidő: 57:23
Értékelés: 4/5
A Havok amerikai thrash metal zenekar, Denverből (Colorado állam). Amellett, hogy 2017. április 20-án fellépnek Ljubljanában, a revitalisták közé sorolják őket, és a fiatal generáció felső kategóriás thrash metal bandái közé tartoznak, akik hihetetlen technikai csiszoltságot és dalszerzői-előadói összetettséget csiszolgatnak. A zenekar tizenhárom éves pályafutása során idén hozta világra új stúdióalbumát, a „Conformicide”-ot. A negyedik stúdiólemez megőrzi a tisztavérű thrash-vágta kíméletlen, barbár pózát, a régi jó thrash metal iskola kincsestárának legjavából merítve, miközben jócskán kimutatható a Bay Area thrash metal örökségéből táplálkozó inspiráció (bár nem!!! minden csak thrash metal), és mindeközben végig szem előtt kell tartani, hogy a Havoknak mindezek mellett is sikerül kialakítania a saját, jellegzetes hangzását.
Közel egy órányi hihetetlenül elkötelezett dalszerzés, amelyben a zenekar elképesztő technikai tökélyt, ultraszonikus sebességet és ezzel együtt járó előadói pontosságot mutat, ami a „Time’s Up” (2011) után a Havoktól gyakorlatilag már el is várt. Újdonság, hogy a „Conformicide” kedvéért a zenekar a Candlelight Records szárnyai alól a Century Media-hoz igazolt. Ez még nem minden. Az új albumra csatlakozott hozzájuk egy kiváló új basszusgitáros is, Nick Schendzielos a Job For A Cowboyból.
Az eredeti, alapító tagok közül a felállásban ott van az énekes-gitáros David Sanchez. Ő az a férfi, aki a Havokban a központi figura, akin a zenekar zenei víziója áll és bukik. Ő tartja szilárdan a kezében a zenekar zenei irányvonalának gyeplőjét. David halálosan mérgező hangot birtokol, főleg amikor végletekig fel van ingerelve. Sikoltozásában könnyedén kapcsolódik azokhoz az energetikai rezgésekhez, amelyeket valaha réges-régen Tom Araya (Slayer) fejlesztett ki a vokális csúcsán, ugyanakkor a hangszínével és a kifejezetten magasra feszített, sikító énekével időnként Mark Osegueda, a Death Angel énekese felé is elhúz.
Az ötletgazdag, ennek következtében rendkívül átütő és jellegzetes gitártémák mellett, amelyek időnként a jó öreg Dave Mustaine tanóráit idézik, a kvartett ragadozó kémiája és a kiválóan felhevített, „koncertszerű” produkció mellett a technikai többletet a szédítő futamok adják, amelyekről a szólóakrobatika, a megformált nyitó- és záró részek, valamint a klasszikus Bay Area-napokból átvett jellegzetes finomságok, például a „gang-scream” beépítése gondoskodnak, ami pillanatokra az Exodus és a Testament perfekcionizmusához kerül közel. Na, ez aztán valami. Ha rajongsz a thrash metal megcsontosodott formáiért, amelyek a saját víziójukban technikai összetettséget fejlesztenek, akkor a Havokot, akiket egyébként revitalistáknak tartanak, gyorsan magadévá teszed, és talán be is veszed az „abszolút érinthetetlen” albumaid gyűjteményébe, amelyek a thrash metal világ legkiemelkedőbb zenekarai közé tartoznak. A zenekar hosszabb szerzeményeket is képes kiadni magából, amelyek egyáltalán nem unalmasak, ilyen az Ingsoc, valamint később az albumon a Circling the Drain, ahol rengeteg minden történik, és ahol még azok a passzázsok sem maradnak ki, amelyek a dalokat a death metal felé húzzák (a Circling the Drain záró része). A CD különkiadásának két bónuszdala bepillantást enged abba, hogy a zenekar a maga mocskosságában képes teljesen bizarr módon minimalistává robbanni, és a csupasz punk rock vágtához közelíteni, mint az egy percnél rövidebb String Breakben. A másik bónuszdal szintén elüt az album többi részétől: a záró Slaughtered modernül szól, és ismét a death metal műfaji eszköztárából merít.
A Havok társadalomkritikus, és Sanchez nem fukarkodik a megzabolázatlanságával és a kígyónyállal, amelyet kíméletlenül okádik szerteszét az albumon. A zenekar végig sokféle finomsággal jutalmazza a hallgatót, amelyeket az alapmotívumok formájába épít be, a dalszerzői ihletettség elképesztő ügyességével. Itt főleg a ritmusszekció rendkívüli mozgalmasságára célzok. A zörgő és átütő, hipermelodikus basszus, valamint a legkülönfélébb átvezető futamok szaggatott beszövése a dobokon, miközben a dupla lábdob és a tom-tomokon játszott hipergyors gurulások kombinálása az album igazi csemegéje, és hallgatás közben külön fejezetet érdemel.
A „Conformicide” hihetetlenül meggyőző album: filigrán csomagolású, borotvaélesen vágó, átütő thrash metal revitalizmus. A Havok ezzel az albummal bizonyítja dalszerzői érését, és igazolja a korábbi lemezeikre zúduló magasztos dicséreteket. Ilyenként a „Conformicide” megszilárdítja a Havok helyét a metáljelenetben, a zenekar pedig a megmutatott szív és elkötelezettség jóvoltából új kapukat nyit az előretöréshez, és a metálosok új gárdájának meghódításához.
Mi marad hát a végére? Kötelező látogatás az Orto barban, 2017. április 20-án, csütörtökön, amikor a Havok három további kiváló zenekar társaságában lép fel: Warbringer, Gorod és Exmortus.
Havok – „Intention to Deceive”:
Felállás
David Sanchez – ének, gitár
Reece Scruggs – gitár, háttérének
Nick Schendzielos – basszusgitár
Pete Webber – dob
VENDÉGEK:
John Hernandez – kiegészítő üvöltés
Tim Ryan – bevezető szöveg a 4. dalban
Produkció
Steve Evetts
Számlista
1. F.P.C.
2. Hang ‘Em High
3. Dogmaniacal
4. Intention To Deceive
5. Ingsoc
6. Masterplan
7. Peace Is In Pieces
8. Claiming Certainty
9. Wake Up
10. Circling The Drain
12. String Break*
13. Slaughtered*
*…az album különkiadásának bónuszdalai
