A Lykaián a Soennel! (2017)

Arhiv Arhiv Utoljára módosítva: 11. június 2026

Szerző: Rok Klemše
Fotók: Nina Grad

Helyszín: Orto bar, Ljubljana
A koncert dátuma: 2017. 04. 11.

A Soen 2012-ben a Cognitive című debütalbumával egyik napról a másikra a progresszív rock újabb szereplőinek egyik legfeltűnőbbje lett. Ebben mindenképp közrejátszott, hogy a zenekart az egykori Opeth-dobos, Martin Lopez alapította, a kivételes basszusvonalakról pedig az egyedülálló Steve DiGiorgio gondoskodott. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Soent a Cognitive-ot átható kivételesen minőségi anyag is megfogta. Azóta a Soen meglehetősen gyakori vendég a színpadainkon: bemutatták már az első album utódját, a Tellurian-t is, most pedig – először az Orto barban – a friss Lykaia című lemezt hozták el.

Ezen a turnén a Soen műfajilag nagyon találó előzenekart választott magának: a norvég Madder Mortemet, amely idén ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. A zenekart Agnete énekesnő vezeti, akiről kiderült, hogy nem a szép arcáért áll a színpadon: erőteljes, karakteres és tekintélyt parancsoló hangjával a fellépés központi alakja volt. A norvégok atmoszférikus doom metalként indultak, később pedig egyre több progresszív hajlamot kevertek a zenéjükbe. Az énekesnő változatos hangja mellett a fiúk néhány váratlan és összetettebb húzással is előrukkoltak, ezek azonban sajnos nem győztek meg annyira, hogy a jó egy órás fellépés ne kezdett volna hamar elhúzódni, Agnete hangja pedig kissé idegesítőbbé válni, mint az elején volt.

Ezért egyre nehezebb volt kivárni a Soen titokzatos „lykaiai” rituáléjának kezdetét. A zenekar az új albumát, a Lykaiát egy archaikus görög szertartásról nevezte el, amely a felnőtté válás átmenetét jelképezte; ennek része volt a likantrópia is, vagyis a pubertáskorú fiúk farkasemberré változása. A Soen rögtön az elején, a basszussal bőségesen megtámogatott Canvasszal megteremtette a rituális hangulatot, bár a nyitás kissé félresikerült, a rutinos zenekari tagok azonban gyorsan korrigálták a hibát. A Soen kiváló hangzás mellett, remek fényekben mutatta be az aktuális albumot, amelyet a legjobban a hétperces, első osztályú mestermű, az Opal tükrözött. A jó hangulatú zenekar gyorsan átvitte kedvét a közönségre, amely ezúttal meglepetést okozott: a koncert a várakozásokon felül látogatott volt, és sok fiatal arc is feltűnt a nézők között, ami nagy optimizmusra ad okot, hiszen a fiatalok is adnak a minőségi zenére. A Soent nem is nehéz megfogni, hiszen kiemelkedő ritmusalapot ad a mély basszus és Lopez rendkívüli dobolása, ott van Joel Ekelöf dallamos, éneklő hangja (aki soványságával és „belt buckle”-jével nagyon emlékeztet Wolowitzra a Big Bang Theoryból, hehe), valamint Marcus Jidell gitárvarázslatai. A Soen ezzel a koncerttel bebizonyította, hogy sikeresen távolodik a „Tool-másolat” címkétől, és hogy benne van a lehetőség, hogy egyre nagyobbra nőjön.