Megjelenés dátuma: 1971. június
Kiadó: Bronze Records
Producer: Gerry Bron, Jon Hiseman és a Colosseum
Hossz: 73:48
Stílus: progressive rock / jazz rock fusion / blues rock
Értékelés: 9/10
A „Colosseum Live” az angol progrock-úttörők, a Colosseum első hivatalos koncertlemeze volt. A zenekar leginkább arról volt ismert, hogy úttörő módon keverte a blues rockot, a jazz fusiont és a korai progresszív rockot. A koncertfelvétel, amely a banda történetének egyik legnagyobbra tartott albumának bizonyult, a „Daughter of Time” (1970) turné két állomásán, Manchesterben és Brightonban készült. A karizmatikus énekes, Chris Farlowe a hangi képességei csúcsán állt, és vokális akrobatamutatványaival az elejétől a végéig lenyűgözte a hallgatót ebben a változatos, energikus koncertösszeállításban. Ez igaz az új szerzeményekre, például az improvizációkkal megbolondított jazz rock fusion bombákra, a „Skellington”-ra és a „Tanglewood ’63”-ra, és a régebbi, bluesosabb ízű örökzöldekre is: a „Rope Ladder to the Moon”-ra, a Bond-szám, a „Walking in the Park” feldolgozására, a „Stormy Monday Blues”-ra, a „Lost Angeles” kibővített változatára és az „I Can’t Live Without You”-ra. Utóbbi bónuszszámként csak a „Colosseum Live” CD-s kiadásán jelent meg.
Érdekes, hogy a „Colosseum Live” felvételein nem szerepelt egyetlen „Daughter of Time”-anyag sem, és hiányzott a zenekar epikus főműve, a „Valentyne Suite” is, pedig Dave Greenslade végig kiválóan játszott az orgonán. A „Colosseum Live”-ot rögzítő felállás – Farlowe-n és Greensladen kívül a bivalyerős dobos Jon Hiseman, a gitárvirtuóz Clem Clempson, a kiváló basszusgitáros Mark Clarke és a sokoldalú szaxofonos, Dick Heckstall-Smith – a Colosseum klasszikus, végleges felállásaként vonult be a köztudatba. Az egész banda koncertereje csúcsán volt a „Colosseum Live” felvételein, és az előadásokat hallgatva egy cseppet sem érezni, hogy közvetlenül a szétesés előtt álltak.
A „Colosseum Live” a kultikus progrock-úttörők kulcsfontosságú koncertdokumentuma, és mind a mai napig az egyik legjobb betekintés a zenéjükbe és munkásságukba, pedig a „Valentyne Suite” és néhány másik közkedvelt klasszikus nem szerepelt rajta. A Colosseum nem sokkal a „Colosseum Live” 1971-es megjelenése után huszonhárom évre felhagyott a működéssel. Hiseman és Heckstall-Smith megalapította a Tempestet, Clempson a Humble Pie-hoz igazolt, Greenslade és Tony Reeves létrehozta a Greenslade-et, Farlowe az Atomic Roosterhez, Mark Clarke pedig az Uriah Heephez ment. Hiseman később Gary Moore-ral, Don Aireyvel és Neil Murray-vel megalapította a Colosseum II jazz rock fusion szupergroupot, amelynek hangzásban gyakorlatilag semmi köze nem volt az eredeti Colosseumhoz. 1994-ben a Colosseum újra összeállt, pontosan ugyanabban a felállásban, amelyben utoljára a „Daughter of Time” turnén lépett fel.
A recenzió szerzője: Peter Podbrežnik
Számlista:
1. Rope Ladder to the Moon (9:43)
2. Walking in the Park (8:21)
3. Skelington (14:52)
4. Tanglewood ’63 (10:12)
5. Encore…Stormy Monday Blues (7:29)
6. Lost Angeles (15:43)
7. I Can’t Live Without You (7:28) [Bónuszszám a későbbi CD-kiadáson]
Colosseum:
Chris Farlowe – ének
Dave „Clem” Clempson, gitár, vokál
Mark Clarke – basszusgitár, vokál
Dave Greenslade – orgona
Dick Heckstall-Smith – szaxofon
Jon Hiseman – dob
