Čas disket je pozabljen
Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Low Peak Charlie
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2017
Játékidő: 45:16
Értékelés: 4.5/5
A Low Peak Charlie azon kevés szlovén rockzenekar egyike, amely már az első stúdióalbumával jelezte: nemcsak egy nagyon színvonalas új szereplő érkezett a szlovén zenei életbe, hanem egy olyan banda, amely a kezdetektől felismerhető, egyedi zenei stílust épít, tele önálló ötletekkel, és a saját szerzői lényegének határozott karizmájával.
Öt év telt el, és az együttes visszatér a második stúdióalbumával, a „Čas disket je pozabljen” című lemezzel. Úgy hírlik, az album nagyrészt annak köszönhetően született meg, hogy a zenekar a banja lukai Demofesten harmadik díjat nyert, amellyel a Low Peak Charlie anyagilag eléggé talpra állt. Minden a pénzen múlik, tehát. A rengeteg lelkesedés önmagában még semmit sem ér, pedig ennek a bandának a kreativitását és a felfedező, nyughatatlan szellemét minimum a szlovén kulturális minisztérium hivatalos rendeletével kellene védeni. Így viszont a Low Peak Charlie továbbra is teljesen egyedül küzdi át magát a mi színterünkön.
Friss ötletekkel, hihetetlenül és végtelenül hatásos mozgalmassággal, dinamikus lendülettel teli a „Čas disket je pozabljen”, amely művészi továbbfejlődést hoz azzal szemben, amit az igen merész és vakmerően szikrázó stúdiódebüt, a „Kdo bo komu” (2012) alapjaiban lefektetett. A „Čas pozabljenih disket” szemérmetlenül dicsekedhet még kiérleltebb hangszerelésekkel és kompaktabb szerzeményekkel, miközben a spontán történések érzetét és a váratlan zenei „kisiklások” pillanatait ezúttal is sikeresen megőrzi. Az új lemez ugyanis nem titkolja, hogy a srácok az elmúlt öt évben (technikai értelemben is) még jobb és még érettebb zenészekké, zeneszerzőkké értek. Az eredmény egy album, amely teljes vérrel határozza meg az együttes zenei víziójának stílusát, és ettől nincs visszalépés. Ez az a ruha, amelyben a Low Peak Charlie a legkényelmesebben érzi magát.
Produkciós szempontból a Low Peak Charlie a energetikai hitelesség hanghordozóra áttöltését követi. Ezért olyan baromi eleven ez az album. Nem is csoda: stúdiókoncert mintájára játszották fel. A tömött „groove” ízesítés most sem hiányzik belőle. A zenekart nagy vonalakban az alternatív rock laza címkéjével illethetjük, de továbbra is a több műfaj hatásos keverésének, olvasztásának hódol, ezért a műfajkeresztezés („crossover”) és a fúzió („fusion”) megjelölés is teljesen találó marad. A „zsúfolásig megfunkozott groove” ritmusok rendkívül kontrasztos mélységet adnak a hangzásképnek, fölöttük a gitárriffek „tombolnak”, belehelyezve a metalos töltetű, hiperaktívan masszív hangfalba, amelyet gyakran (és/vagy helyettesít) a gitárfrazeálás tiszta csengése támogat.
A szövegek megőrzik társadalomkritikai élüket, és ez együtt jár a számok formálásának jellegével. Andrej Kresevič kiváló énekes. A dalokba széles és sokrétűen árnyalt vokális kitörések skáláját önti, amelyekben a hangszálak romboló dühével nyersen, szinte hiphopos módon őrjöng, de szenvedélyében rendkívül puha, szomorkásan révedező is tud lenni (Le Roj). Röviden: a férfi féktelen énekes ütőerővel és kifejezőerővel minden helyzetben hatásosan feltalálja magát, és ahogy már a debütalbumon is jellemző volt, ezúttal is rendkívül ügyesen kelti életre a remekül becsomagolt versszakok üzenetét, amelyekben nem hiányzik a csalódottság az újkori társadalom erkölcsi, érzelmi és szellemi kifosztottsága miatt, illetve a társadalmi kötelékek megállíthatatlan szétporladása miatt, amit végső soron természetesen a tőke doktrínája akar elérni, amelynek már réges-rég eladtak minket a brüsszeli talpnyalók és a többi bürokrata strébere.
Mindenesetre az együttes következetesen muzikális a saját szerzeményei formálásában. A „Čas disket je pozabljen” is olyan album, amely felkelti a zenei szokatlanság és a merészség, vagyis a szerzői szempontból éleslátó ötletgazdagság kedvelőinek figyelmét, éppúgy, mint a féktelen hangzásbeli hatalomátvételét. A Low Peak Charlie igazi hangterroristák módjára is tud megszólítani, a műfajok olvasztásában pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni az olyan zenekarok hatását, mint a Rage Against the Machine vagy a korai Red Hot Chilli Peppers, és teljesen helyénvaló a Faith No More személyének és munkásságának említése. A banda a ritmikailag bőven jártas, a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulóján a nemzetközi színtéren feltűnt zenekaroknak is tetszeni fog, mint a Living Colour, sőt akár a Primus. De mint mondtam. Mindezek fölött az együttes nyerő pókerjét az jelenti, hogy a „Čas pozabljenih disket” olyan album, amely elmélyíti a felfedező módon önálló, magából sarjadt szerzői művészetet, ami különleges helyet biztosít és erősít meg a zenekarnak a szlovén zenei életben! A valódi, hiteles rock’n’roll lázadó düh albuma 2017-re! Egy album, amely már most esélyes arra, hogy 2017 egyik legjobb szlovéniai rocklemeze legyen, és egy album, amelynek minél több színpadi előadást kell megérnie. Egy album, amely őszinteségében földhöz vág és megráz, és végül olyan album, amilyenekből az új időkben vérszegény a szlovén zenei élet.
Low Peak Charlie – Le Roj (hivatalos hanganyag):
Felállás
Andrej Kresevič „Fučkar” – ének
Luka Križman „Jimi” – gitár
Lovro Velušček „Lušči” – basszusgitár
Blaž Kocina „Kocina” – dob
VENDÉGZENÉSZEK:
Sandi Čekada „Pek” – slide gitár a 4. számon
Tina Križman – kísérővokál a 3. számon
Martina Kocina – kísérővokál a 3. számon
Nika Vistoropski – kísérővokál a 3. számon
Produkció
Robi Bulešić & Low Peak Charlie
Számlista
1. Serijski perverznež levo desnih sredin
2. Resetiram se
3. Compadre
4. Le Roj
5. Votli izgovori
6. Zataknjen
7. Zataknjen outro
8. Rocknrolla
9. Specifični intro
10. Specifična gostota misli