Előadó: Demians
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2008
Értékelés: 4/5
A Demians valójában egy olyan zenekar neve, amelynek egyetlen tagja van. Ő a francia multiinstrumentalista, Nicolas Chapel. Chapel az első albumát, a Building An Empire címűt a neves német Inside Out kiadónál jelentette meg. Amint az Inside Out kiküldte az első promó lemezeket, és felbukkantak a neten az első illegális felvételek, a kritikusok és a közönség körében elindult a suttogás, hogy a Demians révén új csillag születik (persze csak viszonylagos értelemben csillag, hiszen kereskedelmi potenciál nélküli zenével keveseknek sikerül naggyá válniuk). Engem is megfogtak a szavak, hogy ezúttal nem a megszokott technikás metalról van szó, ahogy az az Inside Outnál szokás, hanem a zene inkább ambientes textúrákra épül.
A Building An Empire nagyon magasra tette a lécet. Már a cím is elárulja, mit akar Nicolas Chapel: a zenéjével építkezni próbál. De mit épít? Kivételes atmoszférákat, amelyeket aztán súlyos metalriffekkel döntöget le, hogy utána újra visszatérjen az ambientekhez. A hosszabb dalok mind hasonlóan indulnak – nagyon lassan, misztikus, olykor keleties motívumokkal, amelyek magukba szippantanak. A feszültség folyamatosan fokozódik, egészen addig, amíg a gitár le nem rombolja a zenei birodalmat. Ez a romboló hullám viszont kifejezetten jólesik, mert így Chapel még nagyobb hatékonysággal kezdheti elölről a hangfüggönyök felépítését. Az album nagyon ambiciózusnak indul, de a célok a végére tényleg megvalósulnak. A post-rock, a progresszív metal és a szimfonikus rock tökéletes keveréke megadja a lemeznek mindazt, amitől valóban úgy érzed, hogy épült itt valami, ami megéri a meghallgatást. Chapel nem a közhelyeket követi, hanem a saját útját járja, ami néha ismerősnek tűnik, mégis elég újszerű ahhoz, hogy magával ragadjon. A lemezt a megbecsült zenész, Steven Wilson (Porcupine Tree) is dicsérte, aki szerint a Building An Empire debütáló műnek nagyon érett alkotás. És igaza van. A lemez úgy van megkomponálva, hogy abból tapasztalt mester munkájára lehetne következtetni, ugyanakkor a zenében érezhető bizonyos naivitás, valamint a technikai és produkciós hiányosságok még mindig arról árulkodnak, hogy a Demians még csak a kezdeteknél tart.
Az album megjelenése után Nicolas Chapel turnéra is indul, ahol viszont nem egyedül fog játszani az összes hangszeren. Segítségére lesz egy dobos, egy basszusgitáros és egy billentyűs. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan viszik majd át ezeket a hangfüggönyöket az élő fellépésekre. Ha a színpadon is sikerül hasonló varázslatot teremtenie, mint a lemezen, a Demians néhány év múlva szerintem a progresszív műfaj egyik legnagyobb (bár nem a legnépszerűbb) formációja lehet.
Az Inside Out egyik legérdekesebb lemeze, amire számíthatunk, hiszen a kiadó főként meglehetősen általános progresszív metalra, valamint neo és szimfonikus progra specializálódott. A Building An Empire viszont igencsak ráférő felfrissülés a kiadónak, mert újszerűségével és kreativitásával valóban magas szintet ér el. Nem fogom azt állítani, hogy az albumnak nincsenek hibái. Kétségtelenül vannak, de ez csak azt jelenti, hogy Nicolas Chapel a jövőben még jobbat is alkothat. A különféle technikai hibák kiküszöbölhetők, nagyobb baj lenne, ha Chapelnek tehetsége hiányozna. Azon nem lehet segíteni. De ettől nem kell tartani. Reméljük, hogy a Demians egyszer a közelünkbe is eljön játszani, és még sokáig követhetjük őket az ő (valójában az ő, egyes szám harmadik személyű, hacsak Chapel a jövőben nem úgy dönt, hogy más zenészekkel is lemezt vesz fel) zenei útján. Ennek az útnak a kezdete a Building An Empire, amely valójában fenséges hangbirodalmat épít.
Felállás
Nicolas Chapel – minden hangszer, ének
Produkció
Nicolas Chapel
Dallista
1. The Perfect Symmetry
2. Shine
3. Sapphire
4. Naive
5. Unspkoen
6. Temple
7. Empire
8. Sand
