Brutal Planet
Előadó: Cooper, Alice
Kiadó: Eagle Records
Megjelenés: 2000
Az első albuma az új kiadójánál, az Eagle/Spitfire recordsnál, az új évezred első lemeze, az első, amely a 30 éves pályafutás után született, az első, amelynek története a jövőben játszódik, sci-fi, vagy inkább bolygónk brutális jövője (innen a cím), az első digitális technikával felvett album, az első ipari metalos hangzással, és egyben az 1994-ben indult trilógia folytatása. Mindenképpen újdonságokkal és meglepetésekkel teli lemez, amely mély, pozitív nyomot hagyott a pályáján.
A Brutal Planet, az azonos című album nyitódala, tökéletesen leírja az egész lemezt. Ütős hard rock szám futurisztikus szöveggel kegyetlen bolygónkról. A következő dal, a Wicked Young Man folytatja a sötét hangulatot, részletei még metalosabbak, az éneke is ehhez igazodik. A Sanctuary újabb kiváló szám, kicsit nagyobb hangsúllyal a szövegen és az éneken, de remek, odacsapós kísérettel. Az olyan dalok, mint a Blow Me A kiss, Eat Some more, Pessi-Mystic és a Cold Machines, tartják az album vonalát. Minden brutalitás ellenére nem hiányzik a lemezről a cooperi ballada sem, ez a Take It Like A Woman. Kislemezként csak a Gimme jelent meg, amely lényegében nem különbözik a többi daltól, a Devil’s Advocate című film alapján készült, és ez a videoklipben is látszik. A klip a pénz és a hírnév iránti mohóságot mutatja be nyomorult fiúbandák szerepében. A Pick Up The Bones az album egyik legjobb száma, ugyanolyan metalos, mint a többi, hangosan hallgatva égnek áll tőle a hajad, a dallam és a szöveg miatt is. A dal remekül működött koncerteken, ahogy a többi is, de ez legalábbis nekem a legjobb volt.
A turné sikerét még tovább erősítette az akkoriban a rádióban pörgő It’s The Little Things, amely a Brutal Planet, a Gimme és a Blow Me A Kiss mellett egyike annak a négy dalnak, amely felkerült a rádiók műsorára – nálunk már egyetlenegynek is örülhetnénk.
A 11 dalos album (plusz egy PC-s képernyőkímélő) mindenképpen az egyik legjobb, és joggal viseli a Brutal Planet címet. Úgy tűnik, az évek múlásával a brutalitása és a metalossága is nő, a remek szövegek írása és a koncertezés pedig továbbra is olyan terület, ahol a többiek a nyomába sem érnek.
Felállás
Alice Cooper – ének
Ryan Roxie – gitár
China – gitár
Phil X – gitár
Eric Singer – dob
Bob Marlette:
Gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek
Produkció
Bob Marlette
Dallista
1. Brutal Planet
2. Wicked Young Man
3. Sanctuary
4. Blow Me A Kiss
5. Eat Some More
6. Pick Up The Bones
7. Pessi-Mystic
8. Gimme
9. It’s The Little Things
10. Take It Like A Woman
11. Cold Machines
Az album hossza: 48:06