Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik, Jernej Vene
Helyszín: Kranj / Layerjeva hiša / Szlovénia
A koncert dátuma: 2014. 08. 26.
Látogatók száma: 60
Jegyár: 0,00€ (szabad bejárás!)
Korán volt még, de Marko Brecelj már fél órája játszott, mire a csapatunk megérkezett a koncerthelyszínre. A híres művészi-intellektuális elme, aki a csillogó, első osztályú metaforikus ötletekben az évtizedek alatt sem rozsdásodott be, és nem lankadt, továbbra is fenomén. Párját ritkító cinikus, aki a művészi érés évei alatt úgy csiszolta tökélyre ezt az elemet, hogy prédikációjának maró oldala tökéletesen egyensúlyban van a lucid oldalával, amely ugyanazon lélegzetvételre, briliáns metaforajátékkal oszlatja szét az opportunisták és a lopást meg a hazugságot törvényesítők ostobaságának csillogását.
Abban a slamasztikában, amelyben mi, a Szlovén Köztársaság polgárai találtuk magunkat a „függetlenedés” furcsán megválasztott útjain (értsd: belépés az Európai Unióba, a NATO általi megszállás és a szlovén vagyon intronizált kifosztása), a mi tiszteletre méltó, villámgyors eszű bölcsünk és kemény kantautorunk rengeteg ihletet talál.
A sántító, szőrös képű fickó a „puha terror” diverziójában „térdvédőket” hord. Minden eshetőségre. Arra az esetre, ha elé állna „Alenka Vnikamor”, vagy az a híres férfi, aki egykor Koperben túlélte Marko „vatentatját” – ilyen szorult helyzetben ugyanis nagyon jól jönnek ezek a térdvédők, hiszen a nagyok előtt illik szolgálatkészen letérdelni. Brecelj a hősiesen vállalt igazmondása fényében ezen az estén Kranjban senkinek sem maradt adósa.
A „Kublaj-kánosan hegyes” fejfedő és a színpadra állított két acélos flaska, a „vörös” és a „fehér”, Marko showjának kötelező logisztikai felszereléséhez tartozik.
A fellépése, amely mesélésből, eljátszott és elénekelt dalokból gitárkísérettel vagy csak énekelt dalokból, illetve recitálókból áll össze, derekas két óra alatt teljes adag szórakozást hozott. Találkozás Markóval? Kötelező. A férfi, aki a lucid pillantás színházával nyitja fel a szemet. A bátor öregúr tovább vívja a harcát, és nem áll meg. A rendkívül mulatságos betétek csípőssége, amely a lényegében a valóság fájdalmas felismerését adja, az olyan dalok előadásában, mint a Črni Peter, a Sexy disco hit, a Parada, a Radojka vagy a Stonesi spoznajo moje stare starše,… teljes gőzzel ég, és mindenben kézzelfogható. Az Alojza valčka ezen az esti repertoáron nem hangzott el. Bár lehet, hogy éppen a koncert elején játszotta, amit sajnos lekéstünk.
A rokonszenves férfi, aki végig pontosan bemondta az időt és kimérte a hőmérséklet Celsius-fokait, a kranji értelmiségi elit krémjét lenyűgözte áthatóan éles showjával, amely végig a spontaneitás kebelébe markolt, anélkül hogy egy szemernyit is elvesztett volna az információja célzott értékéből. Átélt, hiteles játékkal, amelynek nincs párja. Érzelmek, szenvedélyek! Brecelj így néhányszor mennydörgött, a következő pillanatban viszont már a történetét morogta tovább úgy, mint egy szelíd rozmár, rendkívüli kantautori szívvel. A színpad továbbra is az első otthona, és Brecelj fantasztikusan használja ki sokkterápiára! Nincs hozzá fogható, nehéz felvenni vele a versenyt, és világos, hogy a víziójában a bolygón senki sem képes követni. A színháza meglátogatása mindenkinek kötelező marad. Kötelező programnak kellene lennie a középiskolai bérleteknél. Főleg, ha a koncertes „Brecljevanje” után jön még a „Brecelj overdose” is, a retrospektív filmje, a „Priletni parazit” megtekintése formájában.
Képgaléria
