Előadó: Rose Tattoo
Kiadó: Armageddon Records
Megjelenés: 2007
Játékidő: 40:58
Értékelés: 4/5
Mit is lehetne még mondani az ausztrál rock legendás ördögfiókáinak, a Rose Tattoónak a zenéjéről? Talán megint azt, hogy ha nem lenne az AC/DC, valószínűleg ők foglalnák el annak helyét a mai rocktérképen. Rolce Roys Tattoo! Felesleges szót vesztegetni rá, mennyire hasonló a két zenekar energiája, hiszen mindkettő bizarrul egyszerű rockriffeket zúdít ránk, miközben (ennyi év után is) elszántan rágja a rock n’ roll hitelesség velejét! A „Blood Brothers” a banda új stúdióalbuma, az első öt év után, ennyi telt el a „Pain” óta. Az idő könyörtelenül halad, és a Rose Tattoónak is lassan szembe kellett néznie azzal, hogy elvesztik azokat a társaikat, akikkel együtt építették a zenekart. Az utóbbi időszakban, pontosabban 2006-ban távozott közülük Peter Wells gitáros és Ian Rilen basszusgitáros! Az előbbit prosztatarák vitte el, az utóbbit húgyhólyagrák.
Mindez nem hatott drasztikusan a zenekar energiájára, amellyel a rajongóit kényeztette. A Rose Tattoo mindenben a régi, romlott punkok maradt, akik fütyülnek minden trendre, és továbbra is botrányosan, pimaszul szókimondó rock n’ roll vágtát nyomnak, erotikával fűszerezve, az engedetlenség pedig az alapelvük. A fiúk teli marokkal merítenek a rockból, nem azon törnek a fejüket, mikor, ki, hol, miért, hanem végig az ösztöneiket követik, a rock n’ roll szív valódi dobbanását. Hidd el, ennél mélyebb és őszintébb zene nem létezik.
Az új album hangzása még valamivel élesebb, még feltekertebb, már-már veszélyesen zajos és „metalosított”. A védjegynek számító hangzás is, amely a tagok áttekinthetetlen tetoválás-kincstára mellett élesen elválasztja a rockjukat az AC/DC-étól, vagyis a sírós slide gitár, jóval több decibelt kapott. A cél tehát, hogy újabb tüzes rock n’ roll album kerüljön a piacra, teljesült. Logikus. Peter Wells hiányzik, a Rose Tattoo harminc évvel idősebb, és a dolgok már nem egészen ugyanazok. Abból a bizonyos lendületből, ami a régebbi albumokon a slide gitárszólók hangzásába volt beleszőve, valami elveszett, éppen a rendelkezésre álló hangszerelés mérgező feltekerése miatt a produkció fázisában.
A blues, a boogie és a rock n’ roll egyedi keveréke ettől még teljesen sértetlen maradt, és a Rose Tattoo az új albummal is teljes gőzzel, csökkenthetetlen szenvedéllyel villog. Főleg, ha nem nyomja a vállad a régebbi stúdióalbumaik súlya. Az album veszélyesen gurul végig az első négy dalon, nehéz lenne egyszerűbben felépített riffet találni, mint amilyet a Black Eyed Bruiser hordoz (már a címből kiderül, hogy ez maga a zenekar parancsnoka, Angry Anderson), ezt szorosan követi a vad Slipping Away, de egy kis szemernyivel kevesebb haszontalansággal. A slide gitár a bluesosan kialakított Once In a Lifetime-mal önti el az albumot, majd jön az egyik legütősebb dal, az 1854, ahol a Rose Tattoo egy tökéletesen megkomponált refrénnel öl, amelyet arra találtak ki, hogy több tízezres arénák és stadionok tömegét is visszafordíthatatlanul az égbe katapultálja! Fölösleges hozzátenni, hogy ez a zene veszélyes a motorosokra, mert miközben vezetés közben forog ez a CD, a gázkart legszívesebben letépnék, ha már teljesen ki van tekerve. A City Meat és a Street Blues alatt az album kicsit megnyugszik. Éppen ez a két (lassabb) dal a leggyengébb az albumon, a feláldozott lendület miatt, és egyébként is túl hosszúak. Az új Rose Tattoo akkor működik a legjobban, ha gyors. Ebben vajon kétli valaki? Így a dolgokat a helyükre a következő Man About Town teszi, az album pedig az adrenalinos száguldás csúcsára a záró rock n’ roll ugrándozókkal, a Nothing To Loose-zal és a Lubricated-del ér.
Szeretnél egy bulin élesre töltött rock n’ roll golyókkal lőni? Övezd fel magad az új Rose Tattoo albummal. Erősen, nehogy véletlenül leessen a tököd, amikor remegni fog a nadrágod! A Rose Tattoo továbbra is vérszomjas rombolók maradnak!
Felállás
Gary „Angry” Anderson – ének
Mick Cocks – gitár
Dai Pritchard – gitár
Geordie Leach – basszusgitár
Paul DeMarco – dob
Produkció
Mark Opitz
Dallista
01. Black Eyed Bruiser
02. Slipping Away
03. Once In A Lifetime
04. 1854
05. City Blues
06. Sweet Meat
07. Man About Town
08. Creeper
09. Stand Over Man
10. Nothing To Lose
11. Lubricated
