Előadó: Clapton, Eric
Kiadó: Polydor Records
Megjelenés: 1978
Játékidő: 41.03
Clapton zenéje a hetvenes évek végén, majd a nyolcvanas években is friss és izgalmas marad. Irigylésre méltó teljesítmény, főleg ha belegondolunk, milyen gondokkal küzdött a gitáros ebben az időszakban. Az amúgy is hosszú sikerlistához Eric 1978-ban egy kiváló lemezt, a Backlesst is hozzáteszi, amellyel a Slowhand nagy sikere után folytatja az egyszerűbb, barátságosabb, vagy ha úgy tetszik, könnyebben befogadható dalok írásának hagyományát. Ahogy zeneileg „felnő”, Clapton örökségében a megszokott blues és rock mellé egyre gyakrabban beszivárog a country, a folk és a pop hatása. Eric a kacérkodást ezekkel a műfajokkal a maga módján oldja meg, így végig felismerhető marad. Mindezt ráadásul különös óvatossággal teszi, ami vigyáz rá, hogy a dalok ne veszítsenek eredeti jelentésükből és mondanivalójukból.
A Backless addig messze a legintimebb bepillantást nyújtja Clapton háborgó belső világába. Az album gyönyörű hangzása ellenére végig sok teret hagy a kételynek. Ez egyáltalán nem a minőség hiányából vagy valamilyen más hibából fakad, éppen ellenkezőleg! Eric, ahogy elképesztő magabiztossággal kézben tartja az események alakulását, a lazaságával időnként szinte már túl nyugodtnak tűnik. A nyitó Walk Out In The Rain-től kezdve a gitáros előadásmódja teljes egészében a higgadt, szinte mondott éneklésre épít, a jellegzetes gitárhangot pedig a lágy szólót leszámítva ezúttal csak módjával kapjuk. Ez a Dylan-szerzemény Clapton kezében teljesen új arcot kap. Sőt. Ennek a ragyogó értelmezésnek a hallatán egyszerűen nem hagy nyugodni az érzés, mintha Dylan egyenesen Eric tiszteletére írta volna a dalt. Amikor az eufóriát felváltja a józan gondolkodás, persze gyorsan kiderül, hogy mindez Clapton rendkívüli zenei kifejezőkészségének tudható be, amely a gitárost a múltban már többször is híressé tette. Hasonló képet kapunk az olyan dalokkal, mint az If I Don’t Be There By Morning, ami újabb Dylan-feldolgozás, vagy a remek Promises Richard Feldmantől, amely a gyönyörű slide-játékkal, de főleg a utánozhatatlan Marcy Levy lágy kísérővokáljával varázsol el. Amikor az ő melankolikus éneke lassan összeolvad a Golden Ring szomorúságával, Eric szinte mennyei nyugalma már-már gyanúsan hat. Még szerencse, hogy itt van a gonosz I’ll Make Love To You Anytime, amely a gonoszságban a sarkáig sem ér fel a Roll It címet viselő számnak. A dal újabb győztes kombináció Eric slide-játékából és Marcy ezúttal teljesen féktelen hangjából, amely a Clapton szépségével folytatott forró beszélgetésben önbizalomtól és fennhéjázástól túlfűtött rábeszélésben tör ki. Ha már a felhevült nőknél tartunk, nem mehetünk el Lucy mellett, ez az eleven vidéki lány, akivel Eric láthatóan már nem akar többet foglalkozni. Pech Lucynak, mert egy ilyen energikus gitárjáték, humoros és jellegzetesen érzelmes betétek mellett a terveit valószínűleg inkább kétszer is átgondolta volna.
Nehéz elképzelni egy Eric Clapton-lemezt blues nélkül, ezúttal az Early In The Morning alatt találjuk. Bár a Backlesson ebből ismét csak módjával jut, ez a csipetnyi Clapton-féle bluesvarázs, amelyet a szájharmonika tüzes hangja fűszerez, újra gondoskodik egy újabb fenomenális, „isteni” zenei teljesítményről. A szelídebb megközelítés ellenére Eric ismét meggyőz egyszerűsített ötleteinek energikus előadásával, amelyek az olyan dalok magabiztos megoldásában, mint a Tusla Time, a birtokolt zenei spektrum rendkívüli szélességéről tanúskodnak. Őszintén szólva, mi mást is várhatnánk Claptontól?
Felállás
Eric Clapton ének/gitár
George Terry gitár
Dick Sims billentyűs hangszerek
Marcy Levy ének
Carl Radle basszusgitár/gitár/ének
Jamie Oldaker dob
Produkció
Glyn Johns
Számlista
1.Walk Out In The Rain
2.Watch Out For Lucy
3.I’ll Make Love To You Anytime
4.Roll It
5.Tell Me That You Love Me
6.If I Don’t Be There By Morning
7.Early In The Morning
8.Promises
9.Golden Ring
10.Tulsa Time
