Előadó: Grave
Kiadó: Century Media
Megjelenés: 2006
Értékelés: 4/5
A Grave hetedik stúdióalbuma minden valószínűség szerint a zenekar eddigi stúdióanyagai közül a legbrutálisabb. Ha az ember körülnéz, merre tart manapság az ilyen bandák lemezkiadási trendje, gyakran előfordul, hogy a dalok egyre elnyújtottabbak, a brutalitás pedig elveszíti jelentőségét. Pedig épp a brutalitás – az a sokkoló valami, amit az ember zeneileg elképzelni sem tud, sőt nem is képes rá, amíg egy death metal élmény formájában egy ilyen rakétát nem kap egyenesen a képébe – az, ami ezt a műfajt mindig is annyira vonzóvá tette.
Az „As Rapture Comes” az „old school swedish death metal” igazi támadása: ördögien vágtázó „blast beatek”, az elejétől a végéig a szédítően száguldó riffelés tüzet okádó intenzitásával átitatva. Az album emellett jóval érettebb és technikailag kiforrottabb, mint a Grave név alatt megjelent régebbi „testvérei”, ami rendkívül üdvözlendő és hálás erény, és megjutalmaz minden rajongót, aki a death metal ősi értékeit szereti. Hangzásban az „As Rapture Comes” a Grave-albumok közül a legjobban az első lemezükhöz, az „Into The Grave”-hez áll közel, amely a mai napig a zenekar egyik legkeményebb dicsősége. Ha ehhez hozzávesszük a modern, tiszta produkció érettségét és kiválóságát, amely megőrzi a szükséges élőséget, az új album igazi továbblépés. Továbblépés abban az értelemben, hogy a Grave több mint két évtizede, egészen a mai napig hű marad a stílusához és a zenei víziójához, ezért az elsőlemezes irányvonal is teljesen helyénvaló.
Az „As Rapture Comes” olyan album, amely halálosan komolyan tölti a fület „borzalommal” a teljes játékidő alatt, közben pedig felmutatja a zenekar felismerhető arcélét: a Grave a pályafutása során kiharcolta magának a saját ászokból álló pókerjét, vagyis egy sajátos zenei fülkét a stockholmi old school death metal színtéren belül. Ezt az üzenetet rokon honfitársaik nem tudták megőrizni, és most nem az „eladott lelkű” In Flamesre gondolok, akik már régóta – népiesen szólva – „sima szart” árulnak, aztán a rég kiégett és elfogyott At The Gates-re, és mondjuk az Entombedre, akik már régóta olyan hangzást tesznek le az asztalra, ami leginkább a Motörheadre emlékeztet. A Grave persze nem kínál semmi újat, de az „As Rapture Comes” emlékeztet rá, hogy a svéd death metal öreg iskolája még átkozottul élénken rugdalózik. A lassan hömpölygő, rémisztően hemzsegő ritmusok kegyetlenül verik és ostorozzák annak a bőrét minden négyzetcentiméterén, aki kipróbálja őket. A gitárriffek az ítélet napjának harangzúgására emlékeztetnek, megállíthatatlanul és forrongva kúsznak a dobok egyedülálló munkája fölött. A szuperszonikus gépfegyverekére hajazó dupla lábdob-detonációk pedig keresztül-kasul átjárják az albumot. Az énekes ordítása kegyetlenül, valóságosan köpi a vért! A growlok meggyőzően jelzik, hogy megállíthatatlanul közeledünk a teljes katartikus végzethez.
A klasszikus Grave-hangzás legszebb példái impozánsan újra életre kelnek, és csábítóan kínálják magukat az Epic Obliteration, a By Demons Breed, a címadó As Rapture Comes záró részének kiváló, kétperces riffje (ez zárja a lemezt is), valamint a Through Eternity dalokban. A Grave az új albumon szellemes feldolgozást is tett a lemezre a rádiós himnuszból, a Them Bones-ból (eredetileg az Alice In Chains száma), amelyet a kezük között szó szerint porrá és hamuvá zúznak a dupla lábdobbal és a dal refrénje elé tett, megvadított gitárriff mérgező kaparásával.
Mint mondtam, a Grave nem újít semmit, de az albumával hálásan emlékeztet rá, hogy az igazi, ósdi „speak and spell” ősi svéd death metal még mindig él. A temetők zenéje minden rothadó sírlakót felébreszt, és talpra állít a vad síri rituálék forgatagában, amelytől újra alaposan megzörögnek régi, kopott, lerágott csontjaik. És nincs az az ördög, hogy ehhez a rituáléhoz ti is ne csatlakoznátok ezen a 40 percen át, az eredeti, romboló death metal-erupció jegyében. Az ördög kapott még egy szenvedélyes, mocskos ajánlást a tiltott kísértésekről, és már vidáman csámcsog büdös földalatti odújában!
Felállás
Ola Lindgren – ének, gitár
Jonas Torndal – gitár
Frederik Isaksson – basszusgitár
Pelle Ekegren – dob
Produkció
Peter Tägtgren
Számlista
1. Day of Reckoning
2. Burn
3. Through Eternity
4. By Demons Bred
5. Living the Dead Behind
6. Unholy Terror
7. Battle of Eden
8. Epic Obliteration
9. Them Bones
10. As Rapture Comes
Játékidő: 41:13
