Előadó: Slash
Kiadó: Dik Hayd International
Megjelenés: 2012
Játékidő: 61:36
Értékelés: 4.5/5
Saul Hudson, a nagyközönség előtt Slash néven ismert zenész sokarcú és sokoldalú tehetség. Van, aki fekete cilinderes, szájában cigivel álldogáló titokzatos férfinak látja, mások a rock n` roll világának mindenféle szerrel teletöltött csibészét látják benne, Axl Rose szemében pedig félig ember, félig vadállat, de ez már a múlt. A második önálló stúdióprojektjéről, az „Apocalyptic Love”-ról szólva a legszerencsésebb virtuóz gitárosként és művészként tekinteni rá. Kreativitásával és dallamérzékével továbbra is a mai rockzene egyik hajtóereje. Slash azon kevés gitáros egyike, aki néhány másik utolsó szamurájjal együtt azon van, hogy az „igazi rock” ne váljon puszta történelemmé. Az „Apocalyptic Love” fontos fordulópont a pályáján, mert más, mint a kereskedelmi szempontokat szem előtt tartó debütálás, a „Slash” (2010). Az új album még személyesebb vallomás, mint az elődje.
Slash 2011 óta sikeresen dolgozik együtt az Alter Bridge énekesével, Myles Kennedyvel. Kennedy mellett Slash kísérőzenekarát még Todd Kerens basszusgitáros, Brent Fitz dobos és Frank Sidoris gitáros alkotja, a teljes névváltozat pedig „Slash featuring Myles Kennedy and The Conspirators”. Kennedy a fő szövegíró is, ami Slashnek sosem ment igazán jól.
Az album a címadó „Apocalyptic Love”-val nyit, amelyet a 2012-es évszám és a világvégéről szóló jóslatok ihlettek, amelyek abban az évben végig a szenzációhajhászat világméretű nyársán sültek. A nyitódal gyorsan megadja az egész lemez zenei alaphangját, amely hatásosan játszik az apokalipszis előtti és utáni hangulatok váltogatásával. A zenei történés egy nagy vihar (csúcspont) felé fokozódik, majd a vége felé lassan megint lecsillapodik. Hogy átéld ezt az érzést, érdemes végighallgatni az albumot egyben. Az elejétől a végéig. A lezárás értelmezése nyitva marad a hallgató előtt, így mindenki a maga módján magyarázhatja. A többi szám is költőien kapcsolódik az apokalipszis és a szerelem témájához. A félresiklott szerelemnek szentelt „You`re A Lie” (az első kislemez, 2012. február 27-én jelent meg), Slash pedig remek szólójával emlékeztet rá, miért maradt a rock ‘n’ roll térkép egyik legtiszteltebb és legtehetségesebb gitárosa! A vad éveket, amelyeket Slash szerencsére maga mögött hagyott, nem ásták alá a játékát, sőt, a gazdag tapasztalatokkal felvértezett Slash érett korában inspirációs forrásként használja őket!
A kevésbé feltűnő „No More Heroes”, „Halo” és „We will roam” után az album felénél az „Anastasia” csap le igazi gitártornádóként, és hozza az egyik lemezcsúcsot. A akusztikus gitáron játszott nyugodt bevezető hirtelen az elektromos gitárok tomboló kitörésébe csap át, ahol szólóvarázslataival újra Slash lép előtérbe, és az album egyik legjobb szólópillanatát nyújtja. Az „Anastasia” a mai kor „Sweet Child O` Mine”-ja, vagy akár annak folytatása. A szöveg üzenetét és a dalszerzést tekintve egyaránt. A nyitó szóló dallama gyorsan befészkeli magát a bőröd alá, mert otthonosan, ismerősen cseng. Ez az érzés nem csal, hiszen a szólót ötletében Bach barokk d-moll tokkátája ihlette. Tartalmilag kiemelkedik még a személyes vallomásos „Not for Me” és a „Hard and Fast”. A szövegek Myles drogokkal és alkohollal vívott múltbeli küzdelmeiről szólnak.
Az új album az előzőhöz képest érezhető előrelépést jelent Slash munkásságában! Az első lemez leleplezte a kereskedelmi elérhetőség iránti igényt. Ezért megfontoltan és kiszámítottan kacérkodott olyan ötletekkel, amelyek a szélesebb hallgatótábor megnyerését célozták. Hiába a „híres” Slash név, nyilván nem érezte magát eléggé „felszabadultnak”, ezért az előző albumon azt a zenei anyagot kereste, amely a legközelebb áll a célközönségéhez. A tömegek kedvező visszajelzései által felbátorított Slash az új lemezen több kísérletező bátorságot engedett meg magának, miközben stílusában megtartotta klasszikus rockos keretét. Hangzásában az album élő és dinamikus. Ráadásul kizárólag analóg technikával rögzítették!
Az „Apocalyptic Love”-val Slash stabil helyet biztosít magának a zenei piacon, és tovább erősíti a hűséges rajongók táborát. A lemez sikerének egyik következménye az is, hogy már be is jelentették az apokalipszis folytatását (legalábbis abból ítélve, amit az új, már hallott anyag kínál) „World On Fire” címmel! Ez egyben azt is jelzi, hogy Slash és a jelenlegi zenésztársak együttműködésének még sokáig nem lesz vége. Így a jövőben újabb zenei remekműre számíthatunk. A Guns N’ Roses „hibernációja” ebből a szempontból csak használ neki, hiszen a rockóriások pihenése idején Slash hatékonyan építi tovább önálló zenei státuszát a rockszíntéren, és hatékonyan tartja fenn a „gitáros rockikon” rangját.
szerkesztette: Aleš Podbrežnik
Felállás
Slash – szólógitár, akusztikus gitár az „Anastasia” c. dalban, „talkbox” a „Carolina” c. dalban
Myles Kennedy – ének, ritmusgitár, közreműködő szólógitár a „Far Away” c. dalban
Todd Kerns – basszusgitár, vokál, kiabálás a „One Last Thrill” és a „You`re A Lie” c. dalban
Brent Fitz – dob, ütőhangszerek, zongora a „Far Away” c. dalban
Produkció
Eric Valentine
Számlista
1. Apocalyptic Love
2. One Last Thrill
3. Standing in the Sun
4. You’re a Lie
5. No More Heroes
6. Halo
7. We Will Roam
8. Anastasia
9. Not for Me
10. Bad Rain
11. Hard & Fast
12. Far and Away
13. Shots Fired
14. Carolina
15. Crazy Life
