Agony And The Xtasy
Előadó: Barden, Gary
Kiadó: Escape Music
Megjelenés: 2006
Értékelés: 2.5/5
Gary Barden, a hard rock énekes, valószínűleg az MSG-ben (Michael Schenker Group) töltött évei miatt a legismertebb, ma pedig az újra összeállt angol hard rockerek, a Statetrooper frontembere. Két évvel ezelőtt kiadta debütáló lemezét, amelyet mindenképpen érdemes meghallgatni, és a „Past And Present” címet kapta. Ezen volt némi saját szerzemény, valamint lenyűgöző feldolgozások olyan dalokból, amelyeket annak idején a legendás (ex-Scorpions, ex-UFO) gitárossal, Michael Schenkerrel közösen kovácsolt. És most mi a helyzet?
Az „Agony And The Xtasy”-t a várakozásoknak megfelelő rockos lüktetésű Hot Daze nyitja, amely bizonyítja, hogy az alma nem esett messze a fájától, ami a következőt jelenti: a dalokban végig ott van a kompakt, kidolgozott, „kinky” riff és a szilárdan haladó ritmusvonal. A hangulat és a dinamika vígan ugrál a lemezen, először komolyabban a nagy „groove”-ú Stop című darabban, aztán a ugyancsak izgalmas, „honky tonk” R & B élményt nyújtó No More Reasons-ban, amelyet Martin Huch (Carl Carlton, Oni Logan) vendégszereplő határozott „slide” gitárszólói fűszereznek sodrós díszítésekkel. Ahogy mondtam, a lemez az élénkebb részeken megkapja a szükséges nyersességet és adrenalinos rockos rohamot, vagyis van benne tökös játék, ráadásul frissen szól. A klasszikus irányvonalakhoz tartja magát, de a szerzője megadta neki a kellő felismerhetőséget. Barden hangja megmaradt, robbanékony és dallamos minden hangfekvésben, így meggyőzően áll a vele egykorú társak mellett, a hetvenes években úttörő klasszikus bandák legnagyobb hard rock énekesei között. A Let Me Down a legjobb időket idéző UFO-t hozza, amiért a különleges rangú vendég, Michael Schenker a felelős, aki a maga „Flyin’ V”-jének mérföldekről felismerhető szárnyalásával megteremti a rá jellemző mágiát a számban.
Barden ezúttal olyan lemezt kínál, amelyet teljes egészében a saját tollából született dalok töltenek ki, és az, ahogyan ő a zene nevű jelenséget érzékeli. Kiváló, klasszikus felépítésű hard rock album ez. A nyerseség és a bombasztikum megfelelő adagja sem idegen tőle! Ugyanakkor a lemez a lenyűgöző, bluesos balladákban, a Change Of Winds-ben és a Need Some Love-ban külön kiemeli Barden nemes, érzéki, bársonyosan lágy éneklésének kifinomult mesterségét. A rendkívül atmoszférikus Need Some Love-ban vendégként közreműködő gitáros, Tommy Denander (Radioaktive) különösen felhívja magára a figyelmet, amikor átélt szólózása közben megmutatja nagy blueséit tehetségét.
Barden Michael Vosszal (Bonfire, Casanova) és Bertram Engellel (Robert Palmer, Jimmy Barnes, Bruce Springsteen), valamint egy kivételes zenei tehetségű és tudású vendégzenészcsapattal, akik közreműködésükkel semmiképp sem voltak puszta statiszták, változatos, dinamikus, klasszikus felépítésű hard rock lemezt készített, amely valójában kötelező a klasszikus hangzások szerelmeseinek, és azonnal betalál. Fontos lemez ez Bardennek mint zenésznek, mert a sok év gyümölcsöző zenei tevékenysége után, az MSG-től Gary Moore-on át a Praying Mantisen és a Silveren keresztül a Statetrooperig, tulajdonképpen az első igazi saját alkotása, amelyet ez a kiváló énekes kétségkívül megérdemel.
Felállás
Gary Barden – ének
Michael Voss – gitár, basszusgitár
Bertram Engel – dob
Vendégzenészek:
Michael Schenker – gitár
Tommy Denander – gitár
Steve Morris – gitár
Martin Huch – gitár
Axel Kruse – dob
Produkció
Michael Voss
Számlista
1. Hot Daze
2. Can´t Stop Dreaming
3. Stop (What´Cha Doing To Me)
4. Let Me Down
5. Wounded
6. No More Reasons
7. In & Out Of Love
8. Arise
9. Change Of Wind
10. Need Some Love