Előadó: Foreigner
Kiadó: Ear Music Records
Megjelenés: 2011
Értékelés: 4/5
Íme tehát az „Acoustique And More”, aminek közvetlenül a „Can’t Slow Down” album megjelenése után kellett volna kijönnie, hiszen az új felállás kiadványai közül ez fogja meg a legszerencsésebben, legreprezentatívabban az együttes lényegét. A Foreigner zenei karakterének teljes megjelenése, esszenciája és karizmája egy helyen. Az „Acoustique and More” folytatja a Foreigner slágerújrahasznosító trendjét. Azzal a különbséggel, hogy a fiúk úgy döntöttek, a megszokott slágereket akusztikus ruhában veszik fel. Erre utal a cím, a „háromemeletes szendvics” teljes tartalma azonban nem erről szól. A második, mellékelt CD, amelyre a cím második fele („…And More”) utal, a klasszikus slágerek stúdióban újrajátszott, „modernizált”, elektromos változatait tartalmazza – a jelenlegi felállással. A két CD mellé a fiúk egy új koncert-DVD-t is tettek. Ez a lépés a „Can’t Slow Down” (2009) háromlemezes verziójának, valamint a idén áprilisban megjelent „Rockin’ At The Ryman” DVD/Blu-ray kiadásának hagyományát folytatja.
Az akusztikus lemez kiválóan megmutatja az együttes mai megtestesülésének erejét. Fölösleges ismételgetni a tényeket, de azért: mindez hatalmas gyakorlatra és a rockszíntéren kivívott szívósságra épül. Főleg az újonnan megtalált lendületre, amely az elmúlt néhány év rendszeres koncertezésének frissességében szikrázik. Az új szám, a The Flame Still Burns remekül beilleszkedik a klasszikusok közé, még vonósaranzsmánt is kapott (a Feels Like The First Time slágerének hátterébe is került hegedű), a Foreigner viszont rendkívül óvatosan nyúlt a dologhoz: nem engednek meg maguknak holmi nagyvonalú kirándulásokat, amelyek improvizációs jammelésre vagy bármilyen további zenei cicomára hajaznának. Az akusztikus változatok a maguk „meztelenségében” tehát szorgalmasan követik a stúdióeredetiket. A szenzációs Kelly Hansen énekhangja pedig ebben a zenei közegben még nagyobb kifejezőerőre tesz szert. A Fool For You Anyway, amely az új „Can’t Slow Down”-ról származik, nagyon üdvözlendő színfolt, akárcsak közvetlenül utána a Say You Will, amelyet a Foreigner az elmúlt években élőben nem játszott. Ehhez jön még Presley That’s All Right című számának feldolgozása, amit nem érdemes túl komolyan venni, és az első lemez fő érdekességei lényegében ki is merültek. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az együttes inkább fade outtal „vágja le” a számok végét, ahelyett, hogy meghagyná a lezárás improvizatív felfokozását (Double Vision, Feels Like The First Time). Ez nem éppen az a szabvány hozzáállás, amit az „kiköpött” (unplugged) változat megkövetel.
A második CD, amely a klasszikusokat játssza újra stúdióban az új felállással, a vadonatúj Save Me-vel indul, amely megőrzi a Foreigner felismerhető pragmatikájának rendkívüli erejét: kidolgozott, megragadó motivikus tömörséget kombinál, a csúcspontját a refrénben elérve! A fiúk tehát fenntartják az alkotói dinamitot, ami szép útravaló a következő stúdióalbumhoz. Csak ezen a számon nem dobol Mark Schulman, ami ismét arra utal, hogy a fickó csak az utolsó turnén segítette az együttest, és a zenekar nem tervezi, hogy állandó tagként beveszi. A többi szám viszont megint hiányolja valamelyest azt a varázst, amelyet az együttes élő fellépésein élvezhetünk. Az anyagra mindenesetre nem lehet panasz. Hibátlanul játsszák, az együttes rutinosan megragadta az élő érzés rendkívüli melegségét, változatosságát és dinamikáját a stúdióban. Minden rendkívül meggyőzően működik, és úgy, hogy az világosan megmondja: a klasszikusok ilyen szerzői újraélesztésére csak a Foreigner képes. Kelly Hansen ismét megmutatja, hogy Lou Gramm és Mick Jones dalai már régen a vérébe mentek, és hogy ő a klasszikus rock egyik legjobb énekese a bolygón ma. A végek levágásának szindrómája a legtöbb számnál megmaradt. Az akusztikus változathoz képest az egyik legérdekesebb kontrasztot a Long Long Way From Home teremti meg, amelyet a Foreigner-varázs kivételes hangulatában Gimbel fúvósjátéka egyedülállóan egészít ki, különösen az „erogén” zóna felfújása a tenorszaxofonon.
Aki viszont az együttes igazi rockos arcával szeretne szembenézni, azt csak a koncert-DVD elégíti ki igazán. Ez ugyanis az igazi tapasz és kárpótlás arra az érzésre, hogy a zenekar a stúdióváltozatok (mindkét CD) újraélesztésekor szándékosan egy kicsit fékezett. Ahogy már említettem: a stúdióváltozatokból hiányoznak azok a megszokott improvizációs akrobatikák, amelyek a Foreigner koncertszínpadi játékában teljes erővel lángra kapnak, és zavaró a „fade out” trükkhöz való menekülés is. Ebből a szempontból a koncert-DVD tulajdonképpen megmenti a kiadványt, mert hozzáadja azt a dimenziót (a vizualitással együtt), amely teljes egészében közel hozza a hallgatóhoz a mai Foreigner erejét és megjelenését. Itt szerepel a kiváló, újabb balladájuk, a When It Comes To Love, amely azonban csak részben ellensúlyozza, hogy ezen a DVD-n figyelmen kívül hagyták a „Can’t Slow Down” album kiváló stúdióanyagát (szerencsére az In Pieces akusztikus változata, amely bónuszanyagként került a DVD-re, valamelyest kiegészíti).
A felvétel egyébként remek. Legalább négy kamerával rögzítették. Az első frontálisan, az erkélyen, teljesen hátul, a második az erkélyen balra, a harmadik az erkélyen jobbra, és természetesen a színpadi. A apróságok tehát nem kerülik el a figyelmeteket. Lazán, kivételes rutinnal Kelly Hansen ismét lenyűgöz hihetetlen énekhangi rugalmasságával. Hangzásbeli és előadói perfekcionizmus „par excellence”, amilyennel ma kevés zenekar tud versenyezni a bolygón. Aki az idei év valamelyik európai koncertjén véletlenül elkapta az együttest, az a When It Comes To Love és a Blue Morning, Blue Day helyett a Can’t Slow Down és a That Was Yesterday számokat élvezhette. Mi, európaiak tehát jobb setlistet kaptunk, mint az amerikaiak és ez a DVD! Egyébként teljesen azonos a díszlet, a reflektorok játékával és a háttérben felállított óriási monitor videóvetítéseivel, ami szép emléket jelent minden rajongónak, aki az idén látta koncerten a Foreignert. Hibátlan. Fenntartja tehát a „Rockin’ At The Ryman” és a „Can’t Slow Down” stúdióalbum bővített kiadásához mellékelt koncert-DVD kiadott koncertfelvételeinek kiváló színvonalát.
Az In Pieces és a Double Vision akusztikus élő változatainak ráadása egy érdekes német közönség előtt, egy barokk csillárteremben a Foreignert kvartett formájában, három gitárral és Kellyvel az éneken viszi színpadra, és az együttes még egy zenei arcát mutatja meg a hallgatónak!
Mindezek után egyértelmű, hogy a Foreignernek nem volt szüksége semmilyen válogatáskiadványra („No End In Sight”,..), koncert-DVD-re vagy koncert-CD-re, hiszen az „Acoustique And More” az új évezredben rendkívül optimálisan ragadta meg az együttes arcát. Ennél közelebb tulajdonképpen nem lehet kerülni. A kiadvány a Foreigner szigorú rajongóinak szól. És mégis. A dolgot kifejezetten ajánlani lehet mindazoknak is, akik most ismerkedtek az együttessel, hiszen megmutatja az együttes erejét kihúzott (unplugged) változatban, stúdióban és színpadon egyaránt rendkívül optimálisan! Ide sorolható mindenki, aki nem szereti a válogatásokat, és arra számít, hogy egyszer majd összeállítja a teljes Foreigner-gyűjteményét a stúdióalbumokkal, amelyet az „Acoustique & More” kiadvány, mint a hab tetején a cseresznye, nagyon szépen kiegészít. De summa summarum, ne veszítsétek szem elől a lényeget. Ez (bizonyos fokig) várható kereskedelmi trükk, amely azonban megér egy (nem kötelező) befektetést. Fiúk! Kezdjetek végre új stúdióalbumot felvenni!
Felállás
CD1:
Kelly Hansen – ének, ütőhangszerek
Mick Jones – akusztikus gitár, ének a 7. számon, vokál
Jeff Pilson – basszusgitár, 12 húros akusztikus gitár, vokál, vonósaranzs a 3. számhoz
Tom Gimbel – akusztikus gitár, szaxofonok, fuvola, vokál
Michael Bluestein – billentyűs hangszerek, vokál
Mark Schulman – dob, ütőhangszerek
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Gilmar Gomes – ütőhangszerek
Stevie Blackie – brácsa, hegedűszóló a 10. számon
Jakob Szekely – cselló
Erika Walczak – hegedű
Lisa Dondlinger – hegedű
CD 2.:
Kelly Hansen – ének
Mick Jones – gitár, billentyűs hangszerek, vokál
Jeff Pilson – basszusgitár, gitár, vokál
Tom Gimbel – gitár, szaxofonok, fuvola, vokál
Michael Bluestein – billentyűs hangszerek, vokál
Mark Schulman – dob
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Jeff Jacobs – billentyűs hangszerek
Paul Mirkovich – billentyűs hangszerek
Jason Bonham – dob
Samantha Ronson- szintetizátor az 1. számon
Jimmy Messer – gitár, programozás az 1. számon
Aaron Sterling – dob az 1. számon
Dukedale Gil Ellis Choir – kórusének all. 11. számon
DVD:
Kelly Hansen – ének, ütőhangszerek
Mick Jones – gitár, billentyűs hangszerek, vokál, vezető ének a 8. számon
Jeff Pilson – basszusgitár, vokál
Tom Gimbel – gitár, szaxofonok, fuvola, vokál
Michael Bluestein – billentyűs hangszerek, vokál
Mark Schulman – dob
Produkció
Jeff Pilson & Mick Jones
Számlista
CD 1. „Acoustique”:
1. Long, Long Way From Home
2. Cold As Ice
3. The Flame Still Burns „Brand new song!”
4. Double Vision
5. Fool For You Anyway
6. Say You Will
7. Starrider
8. Waiting For A Girl Like You
9. Feels Like The First Time
10. Juke Box Hero
11. That’s All Right
CD 2. „Juke Box Heroes”
1. Save Me
2. Feels Like The First Time
3. Cold As Ice
4. Long, Long Way From Home
5. Hot Blooded
6. Double Vision
7. Head Games
8. Dirty White Boy
9. Urgent
10. Waiting For A Girl Like You
11. I Want To Know What Love Is
12. Juke Box Hero
DVD „Live In Chicago”:
1. Double Vision
2. Head Games
3. Cold As Ice
4. Waiting For A Girl Like You
5. Blue Morning, Blue Day
6. Dirty White Boy
7. When It Comes To Love
8. Starrider
9. Feels Like The First Time
10. Urgent
11. I Want To Know What Love Is
12. Hot Blooded
13. Juke Box Hero
plus:
1. Double Vision
2. In Pieces „Behind The Scenes” – Interview with the band in Chicago
