A Blueprint Of The World
Előadó: Enchant
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 1995
Értékelés: 4.5/5
A kilencvenes évek a modern progresszív műfaj igazi virágkorát jelentették. És éppen 1995-ben néhány zenekar teljes erőből odacsapott. Az „A Blueprint Of The World” sokak számára még ma is a kilencvenes évek progresszív zenéjének egyik legpozitívabb megnyilvánulása! A San Franciscóból származó banda már a debütálásával egyedi és felismerhető hangot kínált, ami az új zenekaroknak manapság egyre nehezebben megy, és sajnos egyre ritkábban sikerül.
Az Enchant az első perctől kezdve semmiféle progresszív metalt nem művel (a Symphony X-féle vonalon), amilyen akkoriban például a vén kontinensen fejlődött, szintén a Dream Theater berobbanásának hatására. Míg például néhány európai banda, mint a Threshold vagy a Vanden Plas akkoriban valóban progresszív elemeket épített be a klasszikus heavy metal alapokba, az Enchant esetében valahogy fordított a megközelítés. A progresszív rock az alap, tökéletesen adagolva, riffekben élesebb támadások sokféleségével megfűszerezve, amelyek azonban nem teszik metalossá a hangzásképet.
Douglas A. Ott gitárjátéka különleges. A kiszámíthatatlanság, az egyéni zenei motívumok és a zenekar atmoszférája sokszor tényleg a kanadai legenda, a Rush hangulatát idézi (főleg Paul Craddick dobolása). Ted Leonard hangszíne és előadásmódja pedig afféle keveréke Steve Walshnak (Kansas) és Geddy Lee-nek (Rush): különleges hangú énekesről van szó, akinek terjedelme és színe meglehetősen ritka lelet, de annál üdvözlendőbb, hiszen a zenekar egyediségének és felismerhetőségének egyik fő megteremtője.
A srácok nem titkolják, hogy hosszan koptatták az iskolapadot, ahol lelkesen gyakorolták a skálákat, hiszen a számok kivitelezése rendkívül technikás. Szertelen hangpazarlásnak azonban nyoma sincs a lemezen, így a dalok kompaktak maradnak, és megvan a vezérfonaluk. Már a nyitó Thirst-ben a billentyűs nyitómotívum, amelyhez a dobok szellemes kíséret csatlakozik, villámként csap le. A Catharsis, az Oasis, a tökéletes At Death’s Door (kétségkívül a lemez csúcspontja), az Acquaintance és a Nighttime Sky között nehéz választani, mert egymással versengenek, melyik nynyűgözi le hatásosabban a hallgatót. Az album tehát kivételes következetességgel is büszkélkedhet. Minden szerzemény mozaikként épül fel, kisebb darabokból, amelyek remekül úsznak át egymásba. A basszusgitár dallamos ritmusvonala és a dobok fémes hangzása végig dinamikusan játszik egymással, mintha egy örökkévalóság óta ismernék egymást.
Az agresszívabb kitörések mindig gyönyörűen illeszkednek az akusztikus és nyugodtabb részekhez (pl. Nighttime Sky). A „Blueprint Of The World” olyan album, amelyben minden egyes meghallgatásnál újra és újra találsz valami újat és izgalmasat. Vagyis olyan kaland, amely többszöri hallgatás után ül be a fülbe, és amelyet hosszú ideig művelhettek és kutathattok, s zenerajongóként mindig méltón megjutalmaz. Az Enchant ugyanis olyan zenekar, amely a hallgatót azonnal magával ragadhatja, mert kifejezőerejük rendkívül erős és meggyőző. A „képes” szó viszont azt jelenti, hogy nem mindenkit tud megfogni. „Take it or leave it” típusú bandáról van szó. Vagyis a zenekar „frekvenciájának” közel kell állnia hozzád, a jellegzetes és sajátos arculata miatt.
Ilyen sokkot már rég nem éltem át. Amikor már teljesen reménytelenül belenyugszol, hogy a zenei piacon nem történhet többé semmi megrázó, és kénytelen vagy visszafordulni a közelmúlt alkotásaihoz, akkor felfedezel valami újat. Tényleg újat? Csak nekem. Mintha az InsideOutnál tudtak volna minden elviselhetetlen bajomról, és a progresszív zene iránti tisztelet jegyében úgy döntöttek volna, hogy kiadják az Enchant debütálásának remasterét. Mégpedig bónusz CD-vel, amelyen az első lemez dalainak régebbi előadásai szerepelnek, mellettük néhány soha ki nem adott számmal. És mindez egyetlen CD áráért. Hogy az ilyen zene eddig elkerülte a fülemet, és csak most ismertem meg és barátkoztam össze vele! Szégyen.
Felállás
Ted Leonard – ének
Douglas A Ott – gitár
Michael „Benignus” Geimer – billentyűk
Ed Platt – basszusgitár
Paul Craddick – dobok
VENDÉGZENÉSZ:
Steve Rothery – „E-bow” a The Thirst-ön és gitár a Nighttime Sky-on
Produkció
Paul A. Schmidt & Douglas Ott
Számlista
CD 1.:
1.The Thirst
2.Catharsis
3.Oasis
4.Acquaintance
5.Mae Dae
6.At Death’s Door
7.East Of Eden
8.Nighttime Sky
9.Enchanted
10.Open Eyes
11.Enchanted (acoustic) Bonus
Az album játékideje: 67.18
CD 2.:
(a 2002-es újrakiadásban szerepel)
1.At Death’s Door
2.Open Eyes
3.Mae Dae
4.The Calling
5.Oasis
6.Dollars And Cents
7.Enchanted
8.Nighttime Sky
9.Aquaintance
10.The Thirst